1992. november 4., szerda

magyar viccek

Olyan az idő mint a forintárfolyam, rossz és állandóan esik!:)

A paraszt bácsi elmegy Pestre egérfogót venni, mert sok az egér a házban. Ajánlanak neki egy faegeret, amit le kell tenni a földre és eltűnnek az egerek. Megveszi, majd otthon leteszi a padlóra. Reggel megdöbbenve látja, hogy a faegér mellett van egy kupac döglött egér. Megint felmegy Pestre a boltba.
- Miért jött bácsi, nem használt a faegér?
- De, nagyon jól működik.
Azt szeretném kérdezni, hogy facigányuk nincs-e?

Jézus sétál a Váci utcán. Köré gyűlnek az emberek és csodálják.
Jézus odalép egy vakhoz, ráteszi a kezét a vak szemeire, mire az rögtön látni kezd.
Odalép egy sükethez, ráteszi a kezét a süket füleire, az rögtön hallani kezd.
Odalép a cigányhoz... mire az rémülten hátrál:
- Hozzám ne nyúlj, rokkantnyugdíjas vagyok!

Vasile, a román hegyiparaszt holtrészegen hazatántorog a kocsmából.
Bemegy a fiához és megkérdi:
- Mircea fiam, mondd csak, hányadik osztályban is vagy te?
- Hát nem tudod, apu? Harmadikban!
- Hásze akkor ejsze tucc diktálásra írni?
- Há´ persze, hogy tudok!
- Na, akkor szedj csak elő egy új füzetet és írd belé: "Erdély a miénk!"
A gyerek előszed egy füzetet, beleírja, amit apja diktál.
- Leírtad?
- Le!
- Akkor írd le mégeccer: "Erdély a miénk!"
Leírja a gyerek mégegyszer.
- Kész vagy? Akkor írd le mégegyszer!
És így tovább, amíg a füzet tele van azzal, hogy "Erdély a miénk!"
Látja a paraszt, hogy megtelt a füzet, elégedetten visszatántorog a kocsmába.
A fiú pedig sírva felhívja anyukát a tanácsnál.
- Anyu, anyu, ilyen részegen aput még sohase láttam!
- Bántott, édes fiacskám?
- Nem bántott!
- Rendőrök hozták haza?
- Nem, egyedül jött!
- Mi van vele? Összeesett, kómában van?
- Nem, anyu, sokkal rosszabb!
- Mi van vele?
- Azt képzeli, hogy ő magyar!

Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
- Kérem mondja el egy napját!
- Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. Megiszok rá 4-5 pálinkát...
- Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
- Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 4-5 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 5-6 könyvet ismét el kell olvasnom. Bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 vekni kenyérrel. Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Pista már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Józsihoz, mert neki meg nyomdája van!

Menekül a csiga az erdőből. Találkozik a rókával.
-Mi van csiga, miért tepersz ennyire?
-Itt az APEH, vagyonvizsgálat lesz.
-Na és?
...
-Hát tudod, nekem is saját házam van, az asszonynak is saját háza van, meg a gyereknek is. Sürgősen le kell innen lépnünk.
Elgondolkodik a róka, majd ő is futni kezd. Találkoznak a gólyával.
Megszólítja a kissé lemaradó ravaszdit:
-Mi van róka, hova futsz ilyen gyorsan?
-Nem hallottad? Kiszállt az APEH az erdőbe, vagyonvizsgálatra.
-És akkor mi van?
-Hát nekem is drága bundám van, az asszonynak is, a gyerekeknek is. Ezek minket lecsuknak!
A gólya nagyon csodálkozik, majd kis gondolkodás után magabiztosan rákezd:
-Hát, fiúk nekünk ezen a ronda fészken kívül aztán igazán semmink
sincs. Az is mindig össze van szarva, tehát csúnya is - szóra sem érdemes.
A csiga loholás közben kárörvendően visszaszól:
-Nana, gólya! Fél év itthon, fél év külföldön?!! Aztán miből??

Rendőrt faggatják az érettségin történelemből:
-Mondjon valamit Dózsa Györgyről
-....Dózsa György egy híres zsidó volt.
-???????? Miért lett volna zsidó!
-Hát nem ott van az őt ábrázoló kép alján, hogy "metszette Derkovics"?
-Nem zsidó volt, hanem egy parasztfelkelés vezetője. na mindegy, térjünk át az irodalomra, Mit tud Ady Endréről?
-....Ady Endre is egy híres zsidó volt.
-?????? Ne szórakozzon már, miért lett volna Ady zsidó????!!!!!!
-Miért, hát nem ő írta, hogy "Dózsa György unokája vagyok én"???

A róka éhesen csatangolt az erdőben, sehol sem talált élelmet.
Egyszer csak észrevett egy varjút a fán, csőrében egy nagy szelet kenyérrel. Ki akarta csalni tőle:
- Hé, varjú! Énekelj nekem valamit!
- Öhöm,öhöm - s a varjú még jobban szorította csőrében a kenyeret.
- Te varjú, - próbálkozott újra a róka - neked van a legszebb hangod a világon. Énekelj nekem valamit!
Csak nem nyitotta szét éneklésre csőrét a varjú. A róka szomorúan lemondott a szelet kenyérről. Csatangolt tovább az erdőben, ahol a tisztáson éppen párttitkárt választottak az erdei állatok. Csodák csodájára az egérke lett a párttitkár.
Rohant vissza a róka a varjúhoz,s elújságolta neki a hírt. A varjú elröhögte magát,s a kenyér kiesett a csőréből. A róka felkapta,s azt mondta:
- Na,varjú, mi ebből a tanulság? Aki kiröhögi a párttitkárt, az elveszti a kenyerét.

Egy politikus és egy választópolgár beszélget.
- Tudja, - mondja a választó, - a pénzszerzésnek rengeteg módja van, de csak egyetlen, ami igazán becsületes. 
- Melyik az? - kérdezi a politikus.
- Tudtam, hogy fogalmad sincs róla.

Ballag két székely Kolozsváron.
Loholva utóléri őket egy román és lihegve kérdi:
-Mindjárt megy a vonatom, merre van a vasútállomás?
Megszólal az egyik:
-Mi aztat nem tudjuk..
Román továbbszalad.
Mire magokra maradnak csak, kérdé az egyik:
-Komám, miért mondtat,hogy nem tudjuk, hisz tudjuk?
-Miért, miért? Nem azt hajtogatják, mindég, hogy előbb itt voltak mint mi, oszt még helyismeretük sincs?!

vége

1992. november 2., hétfő

zsidó viccek

Magyarország a virágok hazája:
- a kormány: mákvirág
- a nép: árvácska
- a zsidók: nebáncsvirág
Azóta is időszerű!


Idős zsidó néni nyer a lottón. Az újságírók le is csapnak rá interjút készítenek vele..
- Asszonyom elárulná, hogy mire fogja költeni ezt a rengeteg pénzt?
- Az unokáimnak veszek rajta egy-egy házat egy részét beteszem a banka a másik részéből pedig állíttatok Hitlernek egy hatalmas szobrot.
Az újságírónak kikerekedik a szeme:
- De hölgyem ön a világháborún is túl van sőt a lágert is megjárta. Elárulná miért akar Hitlernek szobrot állítani?
Erre a néni:
- az lehet b***za meg, (s mutat rá az alkarjára ) DE A SZÁMOK BEJÖTTEK!


A kis Grün gyerek hazajön az iskolából, és elmeséli az apjának, hogy a tanító ezt a mondatot írta a táblára: "A pénz nem boldogít."
- Én persze ezen a kijelentésen nagyon elcsodálkoztam - teszi hozzá.
- Pedig a tanítódnak igaza van - feleli Grün -, mert nem is a pénz boldogít, hanem a kamat.



1992. május 2., szombat

kannibál viccek

Kannibál törzset alkalmaz egy világcég, az afrikai leányvállalat őrző-védőinek. Tartanak tőle, hogy el-eltűnnek majd alkalmazottak, de semmi gond, mert a törzsfőnök Aghwopakitru-ra felesküdött hogy nem fognak megenni senkit legfeljebb csak a konkurenciától. Fél évvel később eltűnik az egyik takarító. Miután a körzete piszkos marad, keresni kezdik, nem találják. Összedobolják a kannibálokat, a törzsfőnök a rendőrök szeme láttára mindenkit megesket az összes szellemre, hogy ők ilyet nem (t)esznek ... Nyomozók elmennek. A törzsfőnök rákérdez:
- Ki volt az?
Hátulról egy ifjú kannibál halkan beszól: ő volt.
A törzsfőnök erre:
- Nem megmondtam, hogy a takarítókat ne bántsátok! Itt olyan jó helyünk van! Hat hónap alatt megettük a managementet, a kontrolling osztályt, a financial monitoringosokat, a strategic finance departmentet, a marketingeseket, az asset optimalisation expertise workgroupot, és a corporate customers relations officert, de a kutya se vette észre! Erre te megzabálsz egy dolgozót...?!




1992. március 15., vasárnap

Magyarország uralkodói

Árpád-házi királyok

1000-1038 I. (Szent) István 
1038-1041 (Orseolo) Péter 
1041-1044 Aba Sámuel 
1044-1046 (Orseolo) Péter 
1046-1060 I. András 
1060-1063 I. Béla 
1063-1074 Salamon 
1074-1077 I. Géza 
1077-1095 I. (Szent) László 
1095-1116 (Könyves) Kálmán 
1116-1131 II. István 
1131-1141 II. (Vak) Béla 
1141-1162 II. Géza 
1162-1172 III. István 
(1162-1163 II. László, ellenkirály) 
(1163-1164 IV. István, ellenkirály) 
1172-1196 III. Béla 
1196-1204 I. Imre 
1204-1205 III. László 
1205-1235 II. András 
1235-1270 IV. Béla 
1270-1272 V. István 
1272-1290 IV. (Kun) László 
1290-1301 III. András 

Királyok különböző házakból

1301-1305 (Prsemysl) Vencel (László) 
1305-1307 (Wittelsbach) Ottó 
1308-1342 I. (Anjou ) Károly (Róbert) 
1342-1382 I. (Anjou, Nagy) Lajos 
1382-1385 (Anjou) Mária 
1385-1386 II. (Anjou, Kis) Károly 
1387-1437 (Luxemburgi) Zsigmond 
1437-1439 (Habsburg) Albert 
1439-1444 I. (Jagelló) Ulászló 
1444-1458 V. (Habsburg) László 
1458-1490 I. (Hunyadi) Mátyás 
1490-1516 II. (Jagelló) Ulászló 
1516-1526 II. (Jagelló) Lajos 
1526-1540 I. (Szapolyai) János 
1540-1553 (Szapolyai) János Zsigmond, 
választott király 

Habsburg-házbeli királyok 

1526-1564 I. Ferdinánd 
1564-1576 I. Miksa 
1576-1608 I. Rudolf 
1608-1619 II. Mátyás 
1619-1637 II. Ferdinánd 
(1620-1621 Bethlen Gábor választott király) 
1637-1657 III. Ferdinánd 
1647-1654 IV. Ferdinánd, nem lépett trónra 
1657-1705 I. Lipót 
1705-1711 I. József 
1711-1740 III. Károly 
1740-1780 Mária Terézia 

Habsburg-Lotharingiai-házbeli királyok 

1780-1790 II. József 
1790-1792 II. Lipót 
1792-1835 I. Ferenc 
1835-1848 V. Ferdinánd 
1848-1916 I. Ferenc József 
1916-1918 IV. Károly 

vége

Magyarország miniszterelnökei (1848. III. 17.-től - 1948. XII. 10.-ig)

Andrássy Gyula gróf (Oláhpatak, Gömör és Kishont m., 1823. március 8.-Volosca, Fiume mellett, 1890. február 18.): 1848-ban főispán, 1849-ben honvéd ezredes és a debreceni kormány konstantinápolyi követe; 1852-ben in effigie felakasztották; 1869-től szkv. honvéd ezredes, majd tábornok és altábornagy, 1888-tól szkv. lovassági tábornok; 1877-től az aranygyapjasrend lovagja; 1876-tól az MTA igazgató, 1888-tól tiszteleti tagja- 

képviselőházi egyedüli alelnök 1865. XII. 20.-1866. IV. 16. 
képviselőházi első alelnök 1866. IV. 16.-1867. IV. 8. 
miniszterelnök 1867. II. 17.-1871. XI. 14. 
honvédelmi miniszter 1867. II. 20.-1871. XI. 14. 
nádorhelyettes a koronázáson 1867. VI. 4.-1867. VI. 8. 
közös külügyminiszter 1871. XI. 14.-1879. X. 8. 
közös pénzügyminiszter 1871. XI. 14.-1872. I. 15. és 1876. VI. 11.-1876. VIII. 14. 

Bánffy Dezső báró (Kolozsvár, 1843. október 28. - Budapest, 1911. május 24.): 1875-1890. főispán, 1885-1889. királyi biztos is, majd biztosító intézeti igazgató-elnök; 1903-1906. az Újpárt alapító elnöke, e minőségében 1904-től ellenzéki pártvezér - 

képviselőházi elnök 1892. II. 25.-1895. I. 19. 
miniszterelnök 1895. I. 14.-1899. II. 26. 
a király személye körüli miniszter 1898. I. 20.-1898. XII. 20. 
magyar főudvarmester 1899. III. 2.-1904. III. 5. 

Bárdossy László (Szombathely, 1890. december 10.-Budapest, 1946.
január 10.): tanfelügyelő, minisztériumi tisztviselő; 1924-1926. külügyminisztériumi sajtófőnök; mint háborús bűnöst kivégezték - 

mint követségi tanácsos a londoni magyar követség első beosztott tisztviselője 1930. IV. 15.-1934. X. 24. 
bukaresti magyar követ 1934. X. 24.-1941. II. 4. 
mint rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. osztályú követségi tanácsos 1934. X. 24.-1935. VI. 28. 
mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1935. VI. 28.-1941. II. 4. 
külügyminiszter 1941. II. 4.-1942. III. 7. 
miniszterelnök 1941. IV. 3.-1942. III. 7. 

Batthyány Lajos gróf (Pozsony, 1807. február 11.-Pest, 1849. október 6.): 1839-1844. a főrendi táblai ellenzék, 1847-1848. az országos ellenzék vezére; kormányelnöksége után nemzetőrségi segédkartiszt; október 6-a pesti vértanúja - 

miniszterelnök 1848. III. 17.-1848. X. 2. 
ideiglenesen megbízva a hadügy vezetésével 1848. IV. 19.-1848. V. 23. 
kormányalakítással megbízva a nádor által 1848. IX. 12. 
a hadügyminisztérium kivételével a fővárosban székelő összes minisztérium vezetője 1848. IX. 12.-1848. IX. 28. 
a kormány ideiglenes továbbvitelével megbízva a nádor által 1848. IX. 25. 

Berinkey Dénes (Csúz, Komárom m., 1871. október 17.-Budapest, 1944.
június 25.): igazságügyi minisztériumi min. tanácsos, a nemzetközi jogi osztály vezetője, 1904-től a Keleti Akadémia tanára is; miniszterelnöksége után budapesti ügyvéd - 

igazságügyminiszter 1918. XI. 4.-1919. I. 24. 
megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával 1919. I. 11.-1919. I. 18. 
miniszterelnök 1919. I. 18.-1919. III. 21. 
megbízva a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési jogának előkészítésére vonatkozó ügyek intézésével 1919. I. 19.-1919. III. 21. 
külügyminiszter 1919. I. 19.-1919. I. 24. 

Bethlen István gróf (Gernyeszeg, Torda m., 1874. október 8.-Szovjetunió, 1946. október 5.): erdélyi nagybirtokos, 1919-ben a bécsi magyar ellenforradalmi komité vezetője; 1920. ápr. 7-14. dezignált miniszterelnök, az ún. Horthy-korszak reprezentatív államférfija, a két kormánypárt fúziójával 1920-ban közreműködésével alakult egységes párt pártvezére 1922-től; 1931-től szkv. ezredes, 1928-tól az MTA tiszteleti tagja - 

miniszterelnök 1921. IV. 14.-1931. VIII. 24. 
pénzügyminiszter 1921. X. 4.-1921. XII. 3. 
igazságügyminiszter 1924. II. 21.-1924. III. 13. és 
1929. I. 8.-1929. II. 4. 
külügyminiszter 1924. X. 7.-1924. XI. 15. 
földművelésügyi miniszter 1924. X. 14.-1924. XI. 15. 

Bittó István (Sárosfa, Pozsony m., 1822. május 3. - Budapest, 1903.
március 8.): atyja Pozsony m. alispánja volt. Megyei szolgálatban három megyében, 1848-ban országgyűlési képviselő, követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, Szemere Bertalannal menekült Orsován át török földre, Konstantinápolyba, innen Franciaországba, majd Angliába. 1851 végén amnesztiával hazatért és Somogy megyében élt. 1861-ben és 1865-től a szigetvári kerület országgyűlési képviselője Deák-párti programmal. 1870-1871. a magyar delegáció elnöke; az utolsó Deák-párti kormány élén a balközép és a Deák-párt fúziójának előkészítője. 1899 óta főrendiházi tag. Sárosfán temették el - 

képviselőházi másodalelnök 1869. V. 1.-1870. VIII. 4. 
képviselőházi első alelnök 1870. VIII. 4.-1871. VI. 10. 
igazságügyminiszter 1871. VI. 5.-1872. IX. 4. 
képviselőházi elnök 1872. IX. 10.-1874. III. 23. 
miniszterelnök 1874. III. 21.-1875. III. 2. 

Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. - Budapest, 1939. november 1.): megyei tisztviselő, 1917-1918. és 1920-1927. főispán; 1936-1938. a Nemzeti Egység Pártjának pártvezére; 1939-ben a Magyar-Német társaság elnöke - 

miniszterelnökségi államtitkár 1928. III. 26.-1935. I. 9. 
földművelésügyi miniszter 1935. I. 9.-1938. III. 9. 
megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával 1936. V. 14.-1936. VIII. 7. 
megbízva a miniszterelnöki teendők ellátásával 1936. IX. 2.-1936. X. 6. 
a minisztelnök halálakor a kormány nevében lemond 1936. X. 6-án 
megbízva az ügyek ideiglenes vitelével 1936. X. 6.-1936. X. 10. 
miniszterelnök 1936. X. 10.-1938. V. 14. 
belügyminiszter 1937. II. 3.-1937. IV. 10. 
képviselőházi elnök 1938. XII. 5.-1939. XI. 1. 

Dinnyés Lajos (Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m., 1901 április 16.-Budapest, 1961. május 4.): FKGP-politikus, parlamenti képviselő 1931-1939. és 1945-1961.; földműves, gazdálkodó; 1947. jún. 11-től az Országos Tervgazdasági Tanács, 1948. dec. 11-től az Egyesített Mezőgazdasági Kísérleti Intézetek elnöke, 1952-1961. az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója - 

honvédelmi miniszter 1947. III. 14.-1947. IX. 24. 
miniszterelnök 1947. V. 31.-1948. XII. 10. 
országgyűlési alelnök 1958. XI. 26.-1961. V. 4. 

Esterházy Móric gróf (Majkpuszta, Oroszlány, Komárom m., 1881. április 27.-Bécs, 1960. június 28.): nagybirtokos, 1917-től tart. százados; a tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskola vezetője; 1939-ben visszatért a politikai életbe, a nyilasok deportálták, 1951-ben kitelepítették, 1956-ban külföldre távozott - 

miniszterelnök 1917. VI. 15.-1917. VIII. 20. 
tárca nélküli miniszter (ténylegesen: népegészségügyi) 1918. I. 25.-1918. V. 8. 
megbízva a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével 1918. II. 3.-1918. III. 6. 

Fejérváry Géza (1862-től) báró (Josephstadt, Csehország, 1833. március 15.-Bécs, 1914. április 25.): tényleges katonatiszt, 1859-től a Mária Terézia-rend lovagja, amihez a gyémántokat 1909-ben kapta, 1865-1868. I. Ferenc József szárnysegéde, 1872-től honvédezredes, 1878-tól vezérőrnagy, 1884-től altábornagy, 1890-től táborszernagy, illetve 1908-tól gyalogsági tábornok, ezredtulajdonos - 

honvédelmi minisztériumi államtitkár 1872. XII. 26.-1884. X. 28. 
honvédelmi miniszter 1884. X. 28.-1903. VI. 27. 
a király személye körüli miniszter 1892. X. 24.-1892. XI. 19. 
földművelésügyi miniszter 1894. VI. 10.-1894. VII. 16. 
a király személye körüli miniszter 1895. I. 15.-1895. I. 18. 
a magyar darabont testőrség kapitánya 1904. X. 14.-1905. VI. 17. 
miniszterelnök 1905. VI. 18.-1906. IV. 8. 
a király személye körüli miniszter 1905. VI. 18.-1906. IV. 8. 
pénzügyminiszter 1905. VI. 18.-1906. III. 6. 
a magyar darabont testőrség kapitánya 1906. IV. 24.-1912. XII. 13. 
a magyar testőrség kapitánya (zászlósúr) 1912. XII. 13.- 1914. IV. 25. 

Friedrich István (Malacka, Pozsony m., 1883. július 1.-Vác, 1951.
november 25.): gépészmérnök, gépgyáros; az 1919. évi választójogi rendeletek kibocsátója: minisztersége után ellenzéki képviselő, a Keresztény ellenzék vezére, a Mindszenty-perben letartóztatták és elítélték - 

hadügyi államtitkár 1918. XI. 1.-1919. II. 8. 
mint volt hadügyi államtitkár József főherceg kormányzó által megbízva a miniszterelnökség ideiglenes vezetésével 
1919. VIII. 7.-1919. VIII. 15. 
miniszterelnök 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24. 
kereskedelemügyi miniszter 1919. VIII. 15.-1919. VIII. 17. 
belügyminiszter 1919. VIII. 27.-1919. IX. 11. 
hadügyminiszter 1919. XI. 24.-1920. III. 15. 

Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 27. - Párizs, 1947. november 7.): kőműves, szakíró; 1901-1919. szociáldemokrata pártvezetőségi tag; 1908-tól a munkásbiztosító pénztár elnöke, 1918-1919. az Országos Lakásügyi Tanács elnöke teljhatalommal; később az emigráció centrista irányzatának egyik vezetője Bécsben - 

a forradalmi kormányzótanács elnöke 1919. III. 21.-1919. VIII. 1. 
e minőségében egyúttal a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnöke is 1919. VI. 24.-1919. VIII. 1. 
mint a forradalmi kormányzótanács elnöke, a Népgazdasági Tanács VIII. (középítési) főosztályának vezetője és a kormányzótanácsban képviselője 1919. VI. 29.-1919. VIII. 1. 
a központi munkástanács által megbízott közoktatásügyi miniszter 1919. VIII. 1.-1919. VIII. 6. 

Gömbös Gyula (Murga, Tolna m., 1886. december 26.-München, 1936.
október 6.): vk. százados, 1918 végétől zágrábi katonai attasé; 1919-től a MOVE elnöke, 1922-1923. az egységes párt ügyvezető alelnöke, 1922-ben a választások irányítója, 1923-1928. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (fajvédők) vezére, 1932-1936. a NEP alapító pártvezére; 1930-tól tábornok, 1934-től altábornagy, a honvédelmi tárcától történt megválásától szkv. gyalogsági tábornok - 

a szegedi ellenkormányok hadügyi államtitkára 1919. V. 30.-1919. VIII. 12. 
honvédelmi minisztériumi államtitkár 1928. IX. 5.-1929. X. 10. 
honvédelmi miniszter 1929. X. 10.-1936. IX. 2. 
miniszterelnök 1932. X. 1.-1936. X. 6. 
külügyminiszter 1933. I. 7.-1933. II. 4. 

Huszár Károly, eredeti neve Schorn (Nussdorf, ma Bécs XIX. ker., 1882. szeptember 10.-Budapest, 1941. október 29.): népiskolai tanító, újságíró és lapszerkesztő; néppárti politikus, 1910-től országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő, 1928-1934. felsőházi tag - 

vallás- és közoktatásügyi miniszter 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24. 
miniszterelnök 1919. XI. 24.-1920. III. 15. 
munkaügyi és népjóléti miniszter 1920. I. 16.-1920. III. 15. 
nemzetgyűlési második alelnök 1922. VI. 22.- 1922. VIII. 18. 
nemzetgyűlési első alelnök 1922. VIII. 18.-1926. XI. 16. 
képviselőházi első alelnök 1927. I. 31.-1928. I. 10. 
az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke 1927. XII. 24.-1934. VII. 1. 

Imrédy Béla (Budapest, 1891. december 29.-Budapest, 1946. február 28.) pénzügyminisztériumi tisztviselő; 1928-tól a Magyar Nemzeti Bank igazgatója; 1936-1928. a NEP, 1937-1939. a MÉP elnöke, 1939-ben a szélsőjobboldali Magyar Élet (csodaszarvas) Mozgalom alapítója: 1940-től a Magyar Megújulás Pártja vezére, a szélsőjobb egyik vezéralakja, mint háborús bűnöst kivégezték - 

pénzügyminiszter 1932. X. 1.-1935. I. 6. 
a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1935. I. 7.-1938. V. 14. 
tárca nélküli közgazdasági miniszter az ország gazdasági politikájának egységes irányítására 1938. III. 9.-1938. V. 14. 
miniszterelnök 1938. V. 14.-1939. II. 16. 
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1938. V. 14.-1939. IX. 22. 
külügyminiszter 1938. XI. 28.-1938. XII. 10. 
tárca nélküli közgazdasági miniszter az ország gazdasági politikájának egységes irányítására 1944. V. 23.-1944. VIII. 7. 

Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23.-New York, 1967. január 14.): földbirtokos, megyei tisztviselő, 1922-1929. főispán; 1937-1942. az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke; 1944. márc. 19.-okt. 17. a török követségen tartózkodott, a nyilasok elfogták, deportálták; 1945-től Rómában, 1951 óta New Yorkban élt - 

kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár 1929. X. 15.-1931. VIII. 24. 
földművelésügyi miniszter 1932. X. 1.-1935. I. 9. 
miniszterelnök 1942. III. 9.-1944. III. 22. 
külügyminiszter, ideiglenesen 1942. III. 9.-1942. V. 20. 
külügyminiszter 1942. V. 20.-1943. VII. 24. 

Károlyi Gyula gróf (Nyírbakta, Szabolcs m., 1871. május 7. - Budapest, 1947. április 23.): nagybirtokos; 1906-1910. főispán; 1914-1915. és 1923-1924. miniszteri biztos; 1915-1945. az MTA igazgató tagja - 

az aradi ellenkormány elnöke 1919. V. 5.-1919. V. 30. 
az első szegedi ellenkormány elnöke 1919. V. 30.-1919. VII. 12. 
igazságügyminiszter is 1919. V. 30.-1919. VII. 12. 
koronaőr 1928. VI. 28.-1930. XII. 9. 
külügyminiszter 1930. XII. 9.-1931. VIII. 24. 
miniszterelnök 1931. VIII. 24.-1932. X. 1. 
pénzügyminiszter 1931. VIII. 24.-1931. XII. 16. 
népjóléti és munkaügyi miniszter 1931. XII. 16.-1932. VI. 30. 

Károlyi Mihály gróf (Budapest, 1875. március 4.-Vence, Franciaország, 1955. március 19.): nagybirtokos, 1909-1912. az OMGE elnöke; 1912-1918. a függetlenségi párt elnöke, 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke; 1919. júl.-ban Nyugatra távozott, 1946-ig Angliában, 1946. máj. 9-én hazatért, 1949-től Franciaországban élt - 

miniszterelnök 1918. X. 31.-1919. I. 11. 
megbízva a külügyek intézésével addig, amíg a magyar külügyminisztérium felállíttatik  1918. X. 31.-1918. XI. 5. 
külügyminiszter ténylegesen 1918. XI. 5.-1919. I. 11. 
pénzügyminiszter 1918. X. 31.-1918. XI. 25. 
hadügyminiszter 1918. XII. 12.-1918. XII. 29. 
ideiglenes köztársasági elnök, megbízva a külpolitika irányításával és vezetésével  1919. I. 11.-1919. III. 21. 
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1946. VIII. 7.-1949. VI. 2. 
párizsi magyar követ 1947. VIII. 21.-1949. VI. 2. 
megbízva a brüsszeli követség vezetésével 1948. VIII. 14.-1949. VI. 2. 
megbízva a luxemburgi követség vezetésével is 1949. I. 13.-1949. VI. 2. 

Khuen-Héderváry Károly gróf (Gräfenbergfürdő, Freiwaldau, Osztrák-Szilézia, 1849. május 23.-Budapest, 1918. február 16.): nagybirtokos; 1882-1883. főispán, majd közel 20 éven át horvát bán; 1891-től az aranygyapjasrend lovagja, 1894-ben dezignált miniszterelnök, 1917-1918. a magyar delegáció elnöke, 1913-1918. a Nemzeti Munkapárt elnöke: 1915-től az MTA tiszteleti tagja - 

horvát-szlavón-dalmátországi bán 1883. XII. 1.-1903. VI. 27. 
a volt határőrvidék királyi biztosa is 1883. XII. 1.-1993. XII. 25. 
miniszterelnök 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. 
belügyminiszter 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. 
a király személye körüli miniszter 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. és 1904. III. 3.-1905. VI. 18. 
miniszterelnök 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
belügyminiszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
a király személye körüli miniszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
első királyi biztos a koronázásnál a korona átvitele körüli szertartásokban való közreműködés végett 1916. XII. 23.-1916. XII. 30. 

Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 20.-Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.): tényleges katonatiszt, 1928-1934. prágai katonai attasé, 1941-1943. hadtestparancsnok, 1943-tól vezérezredes, 1944-ben hadseregparancsnok; 1951-1956. kitelepítve, majd Borsodgeszten élt, leányánál halt meg Ausztráliában - 

miniszterelnök 1944. VIII. 29.-1944. X. 17. 

Lónyay Menyhért (1871. aug. 3-tól) gróf (Nagylónya, Bereg m., 1822. január 6.-Budapest, 1884. november 3.): bölcsészdoktor; ellenzéki követ, később Deák és Andrássy pénzügyi tanácsadója; 1858-tól az MTA levelező, 1861-től tiszteleti, 1866-ban igazgató tagja, 1866-tól alelnöke, 1871-1884. elnöke - 

pénzügyminisztériumi tanácsos 1948. IX. 5.-1849. VIII. 11. 
megbízva az államtitkári teendőkkel 1849. V. 6.-1849. VIII. 11. 
pénzügyminiszter 1867. II. 20.-1870. V. 21. 
közös pénzügyminiszter 1870. V. 21.-1871. XI. 14. 
miniszterelnök 1871. XI. 14.-1872. XII. 4. 
honvédelmi miniszter 1871. XI. 14.-1872. XII. 5. 
külön kinevezett királyi biztos az ideiglenes koronaőr beiktatásán 1872. V. 13. 

Lukács László (Zalatna, Alsó-Fehér m., 1850. november 24.-Budapest, 1932. február 23.): jogász, bányatulajdonos; pénzügyminisztériumi tisztviselő, 1887-1891. mint min. tanácsos; 1903-ban homo regius, 1909-1910. dezignált miniszterelnök; 1910-1918. a Nemzeti Munkapárt pártvezére - 

pénzügyminisztériumi államtitkár 1893. I. 21.-1895. I. 15. 
pénzügyminiszter 1885. I. 15.-1905. VI. 18. és 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
kereskedelemügyi miniszter 1911. V. 5.-1911. X. 18. 
miniszterelnök 1912. IV. 22.-1913. VI. 10. 
belügyminiszter 1912. IV. 22.-1913. VI. 10. 
a király személye körüli miniszter 1912. IV. 22.-1913. VI. 10. 

Miklós Béla, Dálnoki (Budapest, 1890. július 11.-Budapest, 1948. november 21.): párton kívüli, majd a Magyar Függetlenségi Párt politikusa; parlamenti képviselő 1944-1947.; tényleges katonatiszt, 1947. aug.-nov. az MFP-t vezető „hetesfogat” tagja, 1947. nov.-ben az újonnan létrehozott PB tagja, 1933-1936. berlini katonai attasé; 1941-től hadtestparancsnok és altábornagy, 1941-től a kormányzói iroda vezetője és főhadsegéd, 1944-ben hadseregparancsnok - 

az ideiglenes nemzeti kormány elnöke (miniszterelnök) 1944. XII. 22.-1945. XI. 15. 
e minőségében a nemzeti főtanács tagja 1945. I. 26.-1945. XII. 7. 

Nagy Ferenc (Bisse, Baranya m., 1903. október 8.-Fairfax, Virginia, USA, 1979. június 12.): FKGP-politikus; parlamenti képviselő 1939-1944. és 1945-1947.; kisgazda; 1930-1943. az FKGP főtitkára, 1943-1945. országos főtitkára, 1945-1947. országos elnöke; 1941-től a Magyar Parasztszövetség alapító elnöke; mint miniszterelnök, 1947. máj. 14-től külföldi szabadságon Svájcban, ahonnan nem tért haza és 1947. jún. 2-án lemondott - 

az ideiglenes nemzeti kormány újjáépítési minisztere 1945. V. 11.-1945. XI. 15. 
nemzetgyűlési elnök 1945. XI. 29.-1946. II. 5. 
a Nemzeti főtanács tagja 1945. XII. 7.-1946. II. 2. 
miniszterelnök 1946. II. 4.-1947. V. 31. 
honvédelmi miniszter 1946. VIII. 9.-1946. VIII. 21. 

Peidl Gyula (Ravazd, Győr m., 1873. április 4.-Budapest, 1943. január 22.): betűszedő, lapszerkesztő, 1921-től a nyomdász szakszervezet elnöke; 1919-től a szociáldemokrata párt főtitkára, 1922-1931. parlamenti csoportjának vezetője - 

munkaügyi és népjóléti miniszter 1919. I. 19.-1919. III. 31. 
a központi munkástanács által megbízott kormány elnöke (miniszterelnök) 1919. VIII. 1.-1919. VIII. 6. 

Simonyi-Semadam Sándor (Csesznek, Veszprém m., 1864. március 23.-Budapest, 1946. június 4.): ügyvéd, ellenzéki politikus; 1922-1924. az Országos Pénzügyi Tanács tagja; 1932-1945. a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa - 

nemzetgyűlési első alelnök 1920. II. 18.-1920. III. 17. 
miniszterelnök 1920. III. 15.-1920. VII. 19. 
belügyminiszter 1920. III. 15.-1920. IV. 19. 
külügyminiszter 1920. III. 15.-1920. IV. 19. 

Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6.-Budapest, 1946. március 12.): nyilas politikus; hivatásos katonatiszt; 1925-től a vezérkarnál százados, 1935-től mint őrnagy nyugállományban; 1935-től a Nemzet Akarat Pártja, 1940-től a Nyilaskeresztes Párt vezetője; 1937-ben letartóztatásban, 1938-1940. börtönben; a népbíróság mint háborús főbűnöst halálra ítélte, kivégezték - 

miniszterelnök 1944. X. 16.-1945. III. 28. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter, ideiglenesen 1945. III. 7.-1945. III. 28. 

Szapáry Gyula gróf (Pest, 1832. november 1.-Abbazia, Fiume közelében, 1905. január 20.): 1861-től alispán, 1867-1869. főispáni helytartó, 1868-1869. királyi biztos is; 1881-től az aranygyapjasrend lovagja, 1897-ben, 1899-ben és 1901-ben a magyar delegáció elnöke; 1875-1889. az OMGE elnöke, 1904-től a Hitelbank elnöke - 

belügyminisztériumi miniszteri tanácsos 1869. XI. 16.-1870. VIII. 20. 
közmunka- és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár 1870. VIII. 20.-1871. VIII. 26. 
belügyminiszter 1873. III. 5.-1875. III. 2. 
pénzügyminiszter 1878. XII. 5.-1887. II. 11. 
közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1880. IV. 14.-1880. IV. 24. 
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1889. IV. 9.-1889. VI. 15. 
földművelésügyi miniszter 1889. VI. 16.-1890. III. 15. 
miniszterelnök 1890. III. 13.-1892. XI. 17. 
belügyminiszter 1890. III. 15.-1892. XI. 19. 
tárnokmester 1900. X. 2.-1905. I. 20. 

Széll Kálmán (Gasztony, Vas m., 1843. június 8.-Rátót, Vas m., 1915. augusztus 16.) szolgabíró, mintagazda; 1892-ben dezignált miniszterelnök, 1899-ben homo regius, 1896-ban és 1903-tól a magyar delegáció elnöke; 1906-1910. az Alkotmánypárt elnöke; 1891-1898. a millenniumi országos bizottság elnöke, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke; 1881-1899. a Leszámítoló Bank, 1886-1899. és 1907-1915. a Magyar Jelzálog-Hitelbank elnöke; 1902-től az MTA igazgató tagja - 

pénzügyminiszter 1875. III. 2.-1878. X. 11. 
miniszterelnök 1899. II. 26.-1903. VI. 27. 
belügyminiszter 1899. II. 26.-1903. VI. 27. 
a király személye körüli miniszter 1900. III. 7.-1900. III. 29. 

Szemere Bertalan (Vatta, Borsod m., 1812. augusztus 27.-Pest, 1869. január 18.): író; megyei tisztviselő, 1846-ban másodalispán, ellenzéki követ, 1848-1949. teljhatalmú országos biztos; in contumaciam halálra ítélték, 1840-től az MTA levelező tagja; már elborult elmével tért haza 1865-ben - 

az ideiglenes rendőri országos bizottmány tagja 1848. III. 23.-1848. IV. 20. 
belügyminiszer 1848. IV. 7.-1848. IX. 12. 
mint belügyminiszter a távollevő miniszterelnök helyettese 1848. IX. 1.-1848. IX. 12. 
mint a Honvédelmi Bizottmány tagja, megbízva az igazságügy központi irányításával 1848. XI. 26.-1848. XII. 13. 
belügyminiszter 1849. V. 2.-1849. VIII. 11. 
egyszersmind a miniszteri tanács elnöke 1849. V. 2.-1849. VIII. 11. 

Szlávy József (Győr, 1818. november 23.-Zsitvaújfalu, Bars m., 1900. augusztus 8.) ügyvéd, bányamérnök, 1848-1849. udvari kamarai, majd pénzügyminisztériumi elnöki titkár; 1865-1867. főispán, 1876-ban, 1878-ban és 1879-ben a magyar delegáció elnöke; a Magyar Földhitelintézet elnöke; 1884-től az MTA igazgató tagja - 

belügyminisztériumi államtitkár 1867. III. 13.-1869. X. 21. 
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1870. V. 24.-1872. XII. 5. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872. II. 2.-1872. II. 10. 
miniszterelnök 1872. XII. 4.-1874. III. 21. 
honvédelmi miniszter 1872. XII. 5.-1872. XII. 15. 
pénzügyminiszter 1873. XII. 19.-1874. III. 21. 
képviselőházi elnök 1879. IV. 3.-1880. IV. 12. 
közös pénzügyminiszter 1880. IV. 8.-1882. VI. 4. 
megbízva a közös külügyminiszter alkotmányos képviseletével 1881. X. 12.-1881. XI. 20. 
koronaőr 1882. XI. 30.-1900. VIII. 8. 
főrendiházi második alelnök 1885. IX. 18.-1888. I. 12. 
főrendiházi első alelnök 1888. I. 12.-1894. IX. 16. 
főrendiházi elnök 1894. IX. 16.-1896. XI. 22. 

Sztójay Döme eredeti neve még tábornokként (az 1934. aug. 2-i kormányzói kéziratban) is Stojákovits (Versec, 1883. január 5.-Budapest, 1946. augusztus 24.): tényleges katonatiszt, 1919-ben a hadügyi népbiztosság osztályvezetője, 1927-1933. berlini katonai attasé, 1933-1936. a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának vezetője, 1935-től altábornagy; háborús bűnösként kivégezték - 

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és berlini magyar követ 1935. XII. 10.-1944. III. 22. 
miniszterelnök 1944. III. 22.-1944. VIII. 29. 
külügyminiszter 1944. III. 22.-1944. VIII. 29. 

Teleki Pál gróf (Budapest, 1879. november 1.-Budapest, 1941. április 3.): jogász, megyei tisztviselő; világhírű földrajztudós, 1919-től egyetemi tanár; 1924-ben tagja a 3 tagú iraki határmegállapító bizottságnak; 1922-től főcserkész, 1923-tól tb. főcserkész; 1913-tól az MTA levelező, 1922-től igazgató, 1925-től tiszteleti tagja - 

a szegedi ellenkormányok külügyminisztere 1919. VI. 6.-1919. VIII. 12. 
a második szegedi ellenkormány földművelésügyi minisztere 1919. VII. 16.-1919. VIII. 12. 
külügyminiszter 1920. IV. 19.-1920. IX. 22. 
miniszterelnök 1920. VII. 19.-1921. IV. 14. 
külügyminiszter 1920. XII. 16.-1921. I. 17. és 1921. IV. 12.-1921. IV. 14. 
a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere 1920. XII. 16.-1921. II. 26. és 1921. IV. 12.-1921. IV. 14. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1938. V. 14.-1939. II. 16. 
miniszterelnök 1939. II. 16.-1941. IV. 3. 
megbízva a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával 1940. XII. 21.-1941. I. 27. 
külügyminiszter 1941. I. 27.-1941. II. 4. 

Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18.-Budapest, 1961. augusztus 3.): FKGP-politikus; parlamenti képviselő 1936-1944. és 1945-1946.; református lelkész, hírlapíró; 1930-ban az FKGP egyik alapítója és ügyvezető alelnöke, 1943-tól ügyvezető elnöke, 1945-től országos pártvezére; 1948. aug.-tól 1956. máj. 1-ig házi őrizetben; 1958-ban 6 év börtönre ítélve, 1959-ben a büntetés végrehajtása felfüggesztve - 

az Országos Gazdasági Tanács elnöke 1945. VIII. 21.-1945. XI. 15. 
miniszterelnök 1945. XI. 15.-1946. II. 1. 
e minőségében a Nemzeti Főtanács tagja 1945. XII. 7.-1946. II. 2. 
köztársasági elnök 1946. II. 1.-1948. VIII. 3. 
államminiszter 1956. X. 26.-1956. XI. 4. 

Tisza István (1897-től) gróf (Pest, 1861. április 22.-Budapest, 1918. október 31.): nagybirtokos, jogász; 1903. jún.-ban és 1909. nov.-ben dezignált miniszterelnök; szkv. huszár százados, 1916. dec. 21-től c. őrnagy, 1917. jún. 15-től szkv. ezredes, huszárezredet vezényelt a harctéren; 1910-től az MTA tiszteleti tagja: katonaruhát viselő egyének agyonlőtték a lakásán - 

miniszterelnök 1903. XI. 3.-1905. VI. 18. 
belügyminiszter 1903. XI. 3.-1905. VI. 18. 
a király személye körüli miniszter 1903. XI. 3.-1904. III. 3. 
képviselőházi elnök 1912. V. 22.-1913. VI. 12. 
miniszterelnök 1913. VI. 10.-1917. VI. 15. 
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1913. VI. 10.-1913. VII. 21. 
a minisztérium ügyeinek intézésével ideiglenesen megbízva 1914. VIII. 22.-1916. I. 16. 
a király személye körüli miniszter 1915. I. 13.-1915. V. 29. 
nádorhelyettes a koronázáson 1916. XII. 20.-1916. XII. 30. 

Tisza Kálmán (Geszt, Bihar m., 1830. december 16.-Budapest, 1902.
március 23.): nagybirtokos; Teleki László unokaöccse és 1861-ben utódja a határozati párt élén, 1867-től a balközép alapító elnöke és pártvezére, 1875-től a Szabadelvű Párt alapító pártvezére; 1881-től az MTA igazgató, 1888-tól tiszteleti tagja - 

képviselőházi első alelnök 1861. IV. 17.-1861. VIII. 22. 
belügyminiszter (ideiglenesen felmentve) 1875. III. 2.-1878. X. 11. 
miniszterelnök 1875. X. 20.-1890. III. 13. 
pénzügyminiszter 1878. X. 11.-1878. XII. 5. 
belügyminiszter 1878. XII. 5.-1887. II. 11. 
a király személye körüli miniszter 1879. VII. 11.-1879. IX. 25. 
pénzügyminiszter 1887. II. 11.-1889. IV. 19. 
első királyi biztos az ezredéves ünnepségeknél a korona átvitele körüli szertartásokban való közreműködés végett 1896. VI. 5.-1896. VI. 8. 

Wekerle Sándor (Mór, Fejér m., 1848. november 14.-Budapest, 1921. augusztus 26.): pénzügyminisztériumi tisztviselő, 1885-től min. tanácsosi címmel; 1914-től az MTA igazgató, 1918-tól tiszteleti tagja - 

pénzügyminisztériumi adminisztratív államtitkár 1887. II. 20.-1889. IV. 9. 
pénzügyminiszter 1889. IV. 9.-1895. I. 15. 
kereskedelemügyi miniszter 1892. V. 10.-1892. VII. 16. 
miniszterelnök 1892. XI. 17.-1895. I. 14. 
közigazgatási bírósági elnök 1896. XI. 30.- 1906. IV. 8. 
miniszterelnök 1906. IV. 8.-1910. I. 17. 
pénzügyminiszter 1906. IV. 8.-1910. I. 17. 
honvédelmi miniszter 1906. IV. 8.-1906. IV. 14. 
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1906. IV. 8.-1906. IV. 23. 
igazságügyminiszter 1909. IX. 23.- 1910. I. 17. 
miniszterelnök 1917. VIII. 20.-1918. X. 30. 
pénzügyminiszter 1917. IX. 16.-1918. II. 11. 
földművelésügyi miniszter 1918. I. 25.-1918. II. 11. 
belügyminiszter 1918. V. 8.-1918. X. 31. 
az Országos Pénzügyi Tanács elnöke 1921. IV. 16.-1921. VIII. 26. 

Wenckheim Béla báró (Pest, 1811. február 16.-Budapest, 1879. július 7.): megyei tisztviselő, 1841-től alispán; 1848-ban, 1860-1861. és 1865-1867. főispán, István nádor ideiglenes főudvarmestere; a király személye körüli minisztersége alatt a Szent István-rend kancellárja - 

belügyminiszter 1867. II. 20.-1869. X. 21. 
a király személye körüli miniszter 1871. V. 19.-1879. VII. 7. 
miniszterelnök 1875. III. 2.-1875. X. 20. 
belügyminiszter 1878. X. 11.-1878. XII. 5. 
mint miniszterelnök királyi biztos az országgyűlés berekesztésének foganatosítására 1875. V. 21.-1875. V. 24.

vége

Magyarország városai



Az öt máramarosi koronaváros (1329)

Huszt, Visk, Hosszúmező, Sziget, Técső

A hét alsó-magyarországi bányaváros (1466)

Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya, Újbánya, Bakabánya, Libetbánya, Bélabánya

A hét felső-magyarországi bányaváros (1487)

Gölnicbánya, Szomolnokbánya, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyóbánya, Igló

A személynöki városok (1514)

Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse

A tárnoki városok (1514)

Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, Eperjes

Magyarország, Horvátország és Szlavónia szabad királyi városai a XIX. század elején


magyarul latinul németül egyéb nyelven 


Arad nincs Arad Szkéla 
Arad vára Arad, Aradinum Arad Arad 
Ó-Arad Aradinum vetus Altarad nincs 
Új-Arad Neo-Aradinum Neuarad nincs 
Bakabánya nincs Pukantz Pukanec 
Bártfa Bartpha Bartfeld Bardiow, Bardegow 
Bazin Bazinium B(P)ösing Pezynek 
Bélabánya nincs Düllen, Diln Bela, Banská Belá 
Besztercebánya Neosolium Neusohl Banská-Bystrice 
Breznóbánya nincs Briesen Brezno (nad Hronom) 
Buccari nincs nincs Bukari, Bakarvaross 
Buda Buda Ofen Budjn 
Debrecen Debrecinum Debretzin nincs 
Eperjes Eperiesinum Eperies Pressow 
Eszék nincs Eßeg Oszik, Osi(je)k 
Esztergom Strigonium Gran Sstrihom 
Fiume Flumen, Vitopolis Sankt am Flaum Fiume, Reka, Rijeka 
Győr (Nagy-Győr) Jaurinum Raab Ráb 
Kapronca Caprontza Kopreinitz Koprivnicza 
Károlyváros Carolostadium Karlstadt Karlovecz 
Kassa Cassovia Kaschau Kossice 
Késmárk Kesmark(inum), Caesareoforum Käßmarkt, Kaisersmarkt Kezmarek 
Kismarton Kismartonium Eisenstadt Zelezno 
Kisszeben Cibinium Zeben Sabinow, Sebjnow 
Komárom Comaromium Komorn Komárno 
Korpona Carpona Karpfen Krupina 
Körmöcbánya Cremnicium Kremnitz Kremnica 
Kőrös Crisium Kreutz Krisevczi, Krizevci 
Kőszeg (Küszög) Ginsium Gins (Güns) nincs 
Libetbánya nincs Libethen Lubjetowá 
Lőcse Leutsovia Leutschau Lewoca 
Modor Modra, Modorinum Modern Modra 
Nagybánya, Újváros nincs Neustadt Rivuli-Dominar, Baia Mare 
Nagyszombat Tyrnavia Tyrnau Trnawa, Trnava 
Pécs Quinqueecclesiae Fünfkirchen Pétikostely 
Pest Pest(h)inum Pesth Pesst 
Pozsega Posega Poschega Poxega, Pozega 
Pozsony, Posony Posonium Preßburg Pressporek, Bratislava 
Ruszt Rusthum Rusth Ruszta, Rust 
Selmecbánya Schemnicium Schemnitz Sscawnica, Sstawnica 
Sopron Sopronium Ödenburg Ssopron, Shapron 
Szabadka, Szent-Mária Maria-Theresiopolis Maria-Theresianopel Sobotica, Subotica 
Szakolca Szakoltza, Sakolcinum Skalitz Skalica 
Szatmárnémeti nincs Sathmar Satu Mare 
Szeged S(z)egedinum Segedin Segedjn 
Székesfehérvár Albaregalis, Alba-Regia Stuhlweißenburg Bilyhrad, Bélohrad 
Szentgyörgy Sanctus Georgius, Fanum Sancti Georgii Sanct-Georgen Swaty-Gur, Djur, Jur (pri Bratislava) 
Temesvár Temesvarinum Temeschwar Timisoára 
Trencsén(y) Trentsinium Trentschin Trencjn, Trencin 
Újbánya Regiomontanum Königsberg Nowá-Bana 
Újvidék Neoplanta Neusatz Novisad, Novi Sad 
Varasd Varasdinum Warasdin Varazdin 
Zágráb Zagrabia Agram Zagreb 
Zengg Segnia Zeng Szeny, Szenj 
Zólyom, Veterosolium, Altsohl Stary-Zwolen, 
Ó-Zólyom Vetusolium nincs Zvolen 
Zombor Zombor, Zomborinum Sombor Sombor


A horvát-szlavón határőrvidék kiváltságolt katonai városai a XVIII-XIX. században

Belovár, Bród, Carlopago, Ivanics, Karlóca, Kostajnica, Mitrovica, Petrinja, Sziszek (1873-ban polgárosították), Zengg, Zimony


Erdély szabad királyi városai a XIX. század elején



magyarul latinul németül egyéb nyelven 


Besztercze Bistricia Bistritz, Nösen Bisztricziu, Bistrita 
Brassó Corona, Brassovia, Stephanopolis Kronstadt Brasov, Orasul Stalin 
Erzsébetváros, Ebesfalva, Ibisfalva Elisabetopolis Elisabethstadt Ibásfálaul, Dumbraveni 
Gyulafehérvár, Károlyfehérvár Alba Carolina, Alba-Julia, Carolopolis Karlsburg Belgrád, Balgrad, Alba Iulia 
Kolozsvár Claudiopolis Klausenburg Klus, Cluj, Cluj-Napoca 
Marosvásárhely Areopolis, Neumarkt Osorhéj, Targu Mures, Tirgu Mures 
Székelyvásárhely Agropolis nincs nincs 
Medgyes Media, Mediopolis, Merasopolis Mediasch, Medwisch Medgyias, Mediess, Medias 
Nagyszeben Cibinium Hermannstadt S(z)ibiu 
Segesvár Schaesburgum Schäßburg Segissorá, Sighisoara 
Szamosújvár, Örményváros Armenopolis Armenierstadt Gyerlá, Gherla 
Szászsebes Sabesium Mühlenbach, Müllenbach Sebissá, Sebes, Sebesul Sasesc


Az erdélyi nemes városok a XIX. század elején

Dés, Nagyenyed, Torda

Az erdélyi kiváltságos városok a XIX. század elején

Forgaras, Szászrégen

Az erdélyi kiváltságos mezővárosok (taxás helyek) a XIX. század elején

Abrudbánya, Bereck, Csíkszereda, Hátszeg, Il(l)yefalva, Kézdivásárhely, Kolozs, Oláhfalu, Sepsiszentgyörgy, Szék, Székelyudvarhely, Vajdahunyad, Vízakna


Az 1886:XXI. tc. értelmében a vármegyék területéhez nem tartozó, önálló törvényhatóságként működő városok Magyarországon és Erdélyben. (A felsorolás tartalmazza az egyes települések 1890. évi lakosságszámát is.)



Törvényhatósági joggal felruházott városok A városok jogállása Összes polgári népesség Katonai népesség Összesen 


Arad szabad királyi város 42.052, 1.630, 43.682, 
Baja törvényhatósági joggal felruházott város 19.485, 388, 19.873, 
Budapest fő- és székváros 491.983, 13.825, 505.763, 
Debrecen szabad királyi város 56.940, 2.012, 58.952, 
Győr szabad királyi város 22.795, 1.161, 23.956, 
Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város 55.475, 151, 55.626, 
Kassa szabad királyi város 28.884, 3.281, 32.165, 
Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város 48.493, 1.107, 49.600, 
Kolozsvár szabad királyi város 35.855, 2.102, 37.957, 
Komárom szabad királyi város 13.076, 3.357, 16.433, 
Marosvásárhely szabad királyi város 14.212, 1.052, 15.264, 
Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város 38.557, 2.193, 40.750, 
Pancsova törvényhatósági joggal felruházott város 17.948, 341, 18.289, 
Pécs szabad királyi város 34.067, 1.382, 35.449, 
Pozsony szabad királyi város 52.411, 3.637, 56.048, 
Selmec- és Bélabánya szabad királyi város 15.280, nincs, 15.280, 
Sopron szabad királyi város 27.213, 2.330, 29.543, 
Szabadka szabad királyi város 72.737, 789, 73.526, 
Szatmárnémeti szabad királyi város 20.736, 482, 21.218, 
Szeged szabad királyi város 85.569, 1.841, 87.410,
Székesfehérvár szabad királyi város 27.548, 1.394, 28.942, 
Temesvár szabad királyi város 39.884, 3.554, 43.438, 
Újvidék szabad királyi város 24.717, 463, 25.180, 
Versec törvényhatósági joggal felruházott város 21.859, 262, 22.121, 
Zombor szabad királyi város 26.435, 507, 26.942, 
Fiume város és kerülete nincs 29.494, 843, 30.337,


A Horvát-Szlavónország területén törvényhatósági joggal felruházott városok (1886)



Törvényhatósági joggal felruházott városok A városok jogállása Összes polgári népesség Katonai népesség Összesen 


Eszék szabad királyi város 19.778, 1.706, 21.484, 
Zágráb szabad királyi város 37.529, 2.739, 40.268,


Horvát-Szlavónország területén 1895-től törvényhatósági joggal felruházott további városok



Törvényhatósági joggal felruházott városok A városok jogállása Összes polgári népesség Katonai népesség Összesen 


Varasd szabad királyi város 11.055 966 12.021 
Zimony szabad királyi város 12.823 313 13.136

vége

Magyar Királyság nádorai, helytartói


Nádorok, helytartók

Aba Sámuel nádor 1038 előtt 
Zache nádor 1055 
Radó nádor 1057 
Győr nembeli Ottó nádor 1066 
Radván nádor 1067 körül 
Gyula nádor 1075-1091 előtt 
Péter nádor 1091 
Gyula nádor 1094 
Uros fia János nádor 1108-1113 
Bozeta fia Fancsal nádor 1131 körül-1138 
Belos bán nádor 1046-1157 
Henrik III. István nádora 1162-1163 körül 
Tamás IV. István nádora 1163 
Ampud bán nádor 1165-1174 körül 
Bikács nembeli Farkas nádor 1177 körül-1183 
Dénes nádor 1184 
Tamás nádor 1185-1186 
Mog nádor 1192-1193 
Ézsau nádor 1197-1198 
Mog (másodszor) nádor 1198-1199 
Ják nembeli Mika (Mihály) nádor 1199-1201 
Benedek nádor 1202-1204 
Miklós nádor 1205 
Mog (harmadszor) nádor 1206 
Győr nembeli Csépán nádor 1206-1209 
Győr nembeli Pot nádor 1209-1212 
Bár-Kalán nembeli Bánk nádor 1212-1213 
Szák nembeli Miklós nádor 1213-1214 
Kán nembeli Gyula nádor 1215-1217 
Szák nembeli Miklós (másodszor) nádor 1219-1222 
Csanád nembeli Teodor nádor 1222 
Kán nembeli Gyula (másodszor) nádor 1222-1226 
Szák nembeli Miklós (harmadszor) nádor 1226 
Apod fia Dénes nádor 1227-1228 
Mojs nádor 1229-1231 
Apod fia Dénes (másodszor) nádor 1231-1234 
Tomaj nembeli Dénes nádor 1235-1241 
Hahót nembeli Arnold nádor 1242 
Kán nembeli László nádor 1242-1245 
Türje nembeli Dénes nádor 1245-1246 
Gut-Keled nembeli István nádor 1246-1248 
Türje nembeli Dénes (másodszor) nádor 1248 
Rátót nembeli Loránd nádor 1248-1261 
Héder nembeli Kőszegi Henrik nádor 1261-1267 
Kemény fia Lőrinc nádor 1267-1270 
Mojs nádor 1270-1272 
Kemény fia Lőrinc (másodszor) nádor 1272 
Rátót nembeli Loránd (másodszor) nádor 1272-1273 
Kemény fia Lőrinc (harmadszor) nádor 1273 
Rátót nembeli Loránd (harmadszor) nádor 1273 
Péc nembeli Dénes nádor 1273-1274 
Rátót nembeli Loránd (negyedszer) nádor 1274-1275 
Héder nembeli Kőszegi Miklós nádor 1275 
Csák nembeli Péter nádor 1275-1276 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (másodszor) nádor 1276-1277 
Csák nembeli Péter (másodszor) nádor 1277 
Péc nembeli Dénes (másodszor) nádor 1277-1278 
Csák nembeli Péter (harmadszor) nádor 1278 
Csák nembeli Máté nádor 1278-1280 
Aba nembeli Finta nádor 1280-1281 
Héder nembeli Kőszegi Iván nádor 1281-1282 
Csák nembeli Máté (másodszor) nádor 1282-1284 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (harmadszor) nádor 1284-1286 
Aba nembeli Makján nádor 1286-1287 
Héder nembeli Kőszegi Iván (másodszor) nádor 1287-1288 
Aba nembeli Amadé nádor 1288-1289 
Básztély nembeli Rénold nádor 1289-1290 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (negyedszer) nádor 1289 
Mizse nádor 1290 
Aba nembeli Amadé (másodszor) nádor 1290-1291 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (ötödször) nádor 1291 
Szente-Mágócs nembeli Mihály nádor 1291-1293 
Aba nembeli Amadé (harmadszor) nádor 1293 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (hatodszor) nádor 1293-1295 
Aba nembeli Amadé (negyedszer) nádor 1295-1296 
Csák nembeli Máté nádor 1296-1297 
Aba nembeli Amadé (ötödször) nádor 1297-1298 
Péc nembeli Apor és Rátót nembeli Loránd nádorok 1298-1299 
Aba nembeli Amadé (hatodszor) nádor 1299-1301 
Aba Amadé, Ákos nembeli István, Borsa Kopasz Jakab, Csák Máté, Kőszegi Iván, Péc nembeli Apor, Rátót nembeli Loránd nádorok 1301 és 1310 között 
Borsa Kopasz Jakab nádor 1310-1315 
Rátót nembeli Domokos nádor 1315-1320 
Debreceni Dózsa nádor 1321-1322 
Drugeth Fülöp nádor 1323-1327 
Drugeth János nádor 1328-1333 
Drugeth Vilmos nádor 1333-1342 
Gilétfi Miklós nádor 1342-1356 
Kont Miklós nádor 1356-1367 
Opuliai László nádor 1367-1372 
Lackfi Imre nádor 1372-1375 
Garai Miklós nádor 1375-1385 
Szécsi Miklós nádor 1385-1386 
Lackfi István nádor 1386-1392 
Ilsvai Leusták nádor 1392-1396 
Bebek Detre nádor 1397-1402 
Garai Miklós nádor 1402-1433 
Pálóczi György nádori bíró 1434-1435 
Pálóczi Mátyus nádor 1435-1436 
Pálóczi György (másodszor) nádori bíró 1436-1437 
Hédervári Lőrinc nádor 1437-1447 
Garai László nádor 1447-1458 
Guti Ország Mihály nádor 1458-1484 
Szapolyai Imre nádor 1485/86-1487 
Nagylucsei Orbán nádori bíró 1487-1491 
Szapolyai István nádor 1492-1499 
Vingárti Geréb Péter nádor 1500-1503 
Ráskai Balázs nádori bíró 1503-1504 
Perényi Imre nádor 1504-1519 
Báthory István nádor 1519-1523 
Báthory István (másodszor) nádor 1524-1525 
Werbőczy István nádor 1525-1526 
Báthory István (harmadszor) nádor 1526-1530 
Bánffy János nádor 1530-1534 (Szapolyai János), 1530-1554 (I. Ferdinánd) 
Thurzó Elek királyi helytartó 1532-1543 
Várdai Pál királyi helytartó 1542-1549 
Révai Ferenc nádori helytartó 1542-1553 
Ujlaki Ferenc királyi helytartó 1550-1554 
Nádasdy Tamás nádor és helytartó 1554-1562 
Oláh Miklós királyi helytartó 1562-1568 
Mérei Mihály nádori helytartó 1562-1572 
Bornemisza Pál királyi helytartó 1568-1572 
Czobor Imre nádori helytartó 1572-1581 
Verancsics Antal királyi helytartó 1572-1573 
Radéczy István királyi helytartó 1573-1585 
Istvánffy Miklós nádori helytartó 1581-1608 
Draskovich György királyi helytartó 1585-1587 
Fejérkeőy István királyi helytartó 1587-1596 
Kutassy János királyi helytartó 1597-1601 
Pethe Márton királyi helytartó 1602-1605 
Forgách Ferenc királyi helytartó 1607-1608 
Illésházy István nádor 1608-1609 
Thurzó György gróf nádor 1609-1616 
Forgách Zsigmond nádor 1618-1621 
Thurzó Szaniszló gróf nádor 1622-1625 
Esterházy Miklós gróf nádor és királyi helytartó 1625-1645 
Draskovich János gróf nádor és helytartó 1646-1648 
Pálffy Pál nádor és helytartó 1649-1654 
Wesselényi Ferenc gróf nádor 1655-1667 
Nádasdy Ferenc királyi helytartó 1667-1670 
Szelepcsényi György királyi helytartó 1670-1681 
Esterházy Pál gróf nádor 1681-1713 
Pálffy Miklós gróf nádor 1714-1732 
Vaudemont Ferenc királyi helytartó 1732-1741 
Pálffy János gróf nádor 1741-1751 
Batthyány Lajos gróf nádor 1751-1765 
Wettin Albert királyi helytartó 1765-1780 
(Habsburg) Sándor Lipót főherceg nádor 1790-1795 
(Habsburg) József főherceg királyi helytartó, 1795-1796, nádor 1796-1847 
(Habsburg) István (Ferenc) főherceg királyi helytartó 1847-1867 

vége