1992. március 15., vasárnap

Magyarország uralkodói

Árpád-házi királyok

1000-1038 I. (Szent) István 
1038-1041 (Orseolo) Péter 
1041-1044 Aba Sámuel 
1044-1046 (Orseolo) Péter 
1046-1060 I. András 
1060-1063 I. Béla 
1063-1074 Salamon 
1074-1077 I. Géza 
1077-1095 I. (Szent) László 
1095-1116 (Könyves) Kálmán 
1116-1131 II. István 
1131-1141 II. (Vak) Béla 
1141-1162 II. Géza 
1162-1172 III. István 
(1162-1163 II. László, ellenkirály) 
(1163-1164 IV. István, ellenkirály) 
1172-1196 III. Béla 
1196-1204 I. Imre 
1204-1205 III. László 
1205-1235 II. András 
1235-1270 IV. Béla 
1270-1272 V. István 
1272-1290 IV. (Kun) László 
1290-1301 III. András 

Királyok különböző házakból

1301-1305 (Prsemysl) Vencel (László) 
1305-1307 (Wittelsbach) Ottó 
1308-1342 I. (Anjou ) Károly (Róbert) 
1342-1382 I. (Anjou, Nagy) Lajos 
1382-1385 (Anjou) Mária 
1385-1386 II. (Anjou, Kis) Károly 
1387-1437 (Luxemburgi) Zsigmond 
1437-1439 (Habsburg) Albert 
1439-1444 I. (Jagelló) Ulászló 
1444-1458 V. (Habsburg) László 
1458-1490 I. (Hunyadi) Mátyás 
1490-1516 II. (Jagelló) Ulászló 
1516-1526 II. (Jagelló) Lajos 
1526-1540 I. (Szapolyai) János 
1540-1553 (Szapolyai) János Zsigmond, 
választott király 

Habsburg-házbeli királyok 

1526-1564 I. Ferdinánd 
1564-1576 I. Miksa 
1576-1608 I. Rudolf 
1608-1619 II. Mátyás 
1619-1637 II. Ferdinánd 
(1620-1621 Bethlen Gábor választott király) 
1637-1657 III. Ferdinánd 
1647-1654 IV. Ferdinánd, nem lépett trónra 
1657-1705 I. Lipót 
1705-1711 I. József 
1711-1740 III. Károly 
1740-1780 Mária Terézia 

Habsburg-Lotharingiai-házbeli királyok 

1780-1790 II. József 
1790-1792 II. Lipót 
1792-1835 I. Ferenc 
1835-1848 V. Ferdinánd 
1848-1916 I. Ferenc József 
1916-1918 IV. Károly 

vége

Magyarország miniszterelnökei (1848. III. 17.-től - 1948. XII. 10.-ig)

Andrássy Gyula gróf (Oláhpatak, Gömör és Kishont m., 1823. március 8.-Volosca, Fiume mellett, 1890. február 18.): 1848-ban főispán, 1849-ben honvéd ezredes és a debreceni kormány konstantinápolyi követe; 1852-ben in effigie felakasztották; 1869-től szkv. honvéd ezredes, majd tábornok és altábornagy, 1888-tól szkv. lovassági tábornok; 1877-től az aranygyapjasrend lovagja; 1876-tól az MTA igazgató, 1888-tól tiszteleti tagja- 

képviselőházi egyedüli alelnök 1865. XII. 20.-1866. IV. 16. 
képviselőházi első alelnök 1866. IV. 16.-1867. IV. 8. 
miniszterelnök 1867. II. 17.-1871. XI. 14. 
honvédelmi miniszter 1867. II. 20.-1871. XI. 14. 
nádorhelyettes a koronázáson 1867. VI. 4.-1867. VI. 8. 
közös külügyminiszter 1871. XI. 14.-1879. X. 8. 
közös pénzügyminiszter 1871. XI. 14.-1872. I. 15. és 1876. VI. 11.-1876. VIII. 14. 

Bánffy Dezső báró (Kolozsvár, 1843. október 28. - Budapest, 1911. május 24.): 1875-1890. főispán, 1885-1889. királyi biztos is, majd biztosító intézeti igazgató-elnök; 1903-1906. az Újpárt alapító elnöke, e minőségében 1904-től ellenzéki pártvezér - 

képviselőházi elnök 1892. II. 25.-1895. I. 19. 
miniszterelnök 1895. I. 14.-1899. II. 26. 
a király személye körüli miniszter 1898. I. 20.-1898. XII. 20. 
magyar főudvarmester 1899. III. 2.-1904. III. 5. 

Bárdossy László (Szombathely, 1890. december 10.-Budapest, 1946.
január 10.): tanfelügyelő, minisztériumi tisztviselő; 1924-1926. külügyminisztériumi sajtófőnök; mint háborús bűnöst kivégezték - 

mint követségi tanácsos a londoni magyar követség első beosztott tisztviselője 1930. IV. 15.-1934. X. 24. 
bukaresti magyar követ 1934. X. 24.-1941. II. 4. 
mint rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott I. osztályú követségi tanácsos 1934. X. 24.-1935. VI. 28. 
mint rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1935. VI. 28.-1941. II. 4. 
külügyminiszter 1941. II. 4.-1942. III. 7. 
miniszterelnök 1941. IV. 3.-1942. III. 7. 

Batthyány Lajos gróf (Pozsony, 1807. február 11.-Pest, 1849. október 6.): 1839-1844. a főrendi táblai ellenzék, 1847-1848. az országos ellenzék vezére; kormányelnöksége után nemzetőrségi segédkartiszt; október 6-a pesti vértanúja - 

miniszterelnök 1848. III. 17.-1848. X. 2. 
ideiglenesen megbízva a hadügy vezetésével 1848. IV. 19.-1848. V. 23. 
kormányalakítással megbízva a nádor által 1848. IX. 12. 
a hadügyminisztérium kivételével a fővárosban székelő összes minisztérium vezetője 1848. IX. 12.-1848. IX. 28. 
a kormány ideiglenes továbbvitelével megbízva a nádor által 1848. IX. 25. 

Berinkey Dénes (Csúz, Komárom m., 1871. október 17.-Budapest, 1944.
június 25.): igazságügyi minisztériumi min. tanácsos, a nemzetközi jogi osztály vezetője, 1904-től a Keleti Akadémia tanára is; miniszterelnöksége után budapesti ügyvéd - 

igazságügyminiszter 1918. XI. 4.-1919. I. 24. 
megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával 1919. I. 11.-1919. I. 18. 
miniszterelnök 1919. I. 18.-1919. III. 21. 
megbízva a Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési jogának előkészítésére vonatkozó ügyek intézésével 1919. I. 19.-1919. III. 21. 
külügyminiszter 1919. I. 19.-1919. I. 24. 

Bethlen István gróf (Gernyeszeg, Torda m., 1874. október 8.-Szovjetunió, 1946. október 5.): erdélyi nagybirtokos, 1919-ben a bécsi magyar ellenforradalmi komité vezetője; 1920. ápr. 7-14. dezignált miniszterelnök, az ún. Horthy-korszak reprezentatív államférfija, a két kormánypárt fúziójával 1920-ban közreműködésével alakult egységes párt pártvezére 1922-től; 1931-től szkv. ezredes, 1928-tól az MTA tiszteleti tagja - 

miniszterelnök 1921. IV. 14.-1931. VIII. 24. 
pénzügyminiszter 1921. X. 4.-1921. XII. 3. 
igazságügyminiszter 1924. II. 21.-1924. III. 13. és 
1929. I. 8.-1929. II. 4. 
külügyminiszter 1924. X. 7.-1924. XI. 15. 
földművelésügyi miniszter 1924. X. 14.-1924. XI. 15. 

Bittó István (Sárosfa, Pozsony m., 1822. május 3. - Budapest, 1903.
március 8.): atyja Pozsony m. alispánja volt. Megyei szolgálatban három megyében, 1848-ban országgyűlési képviselő, követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra, Szemere Bertalannal menekült Orsován át török földre, Konstantinápolyba, innen Franciaországba, majd Angliába. 1851 végén amnesztiával hazatért és Somogy megyében élt. 1861-ben és 1865-től a szigetvári kerület országgyűlési képviselője Deák-párti programmal. 1870-1871. a magyar delegáció elnöke; az utolsó Deák-párti kormány élén a balközép és a Deák-párt fúziójának előkészítője. 1899 óta főrendiházi tag. Sárosfán temették el - 

képviselőházi másodalelnök 1869. V. 1.-1870. VIII. 4. 
képviselőházi első alelnök 1870. VIII. 4.-1871. VI. 10. 
igazságügyminiszter 1871. VI. 5.-1872. IX. 4. 
képviselőházi elnök 1872. IX. 10.-1874. III. 23. 
miniszterelnök 1874. III. 21.-1875. III. 2. 

Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. - Budapest, 1939. november 1.): megyei tisztviselő, 1917-1918. és 1920-1927. főispán; 1936-1938. a Nemzeti Egység Pártjának pártvezére; 1939-ben a Magyar-Német társaság elnöke - 

miniszterelnökségi államtitkár 1928. III. 26.-1935. I. 9. 
földművelésügyi miniszter 1935. I. 9.-1938. III. 9. 
megbízva a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával 1936. V. 14.-1936. VIII. 7. 
megbízva a miniszterelnöki teendők ellátásával 1936. IX. 2.-1936. X. 6. 
a minisztelnök halálakor a kormány nevében lemond 1936. X. 6-án 
megbízva az ügyek ideiglenes vitelével 1936. X. 6.-1936. X. 10. 
miniszterelnök 1936. X. 10.-1938. V. 14. 
belügyminiszter 1937. II. 3.-1937. IV. 10. 
képviselőházi elnök 1938. XII. 5.-1939. XI. 1. 

Dinnyés Lajos (Alsódabas, Pest-Pilis-Solt-Kiskun m., 1901 április 16.-Budapest, 1961. május 4.): FKGP-politikus, parlamenti képviselő 1931-1939. és 1945-1961.; földműves, gazdálkodó; 1947. jún. 11-től az Országos Tervgazdasági Tanács, 1948. dec. 11-től az Egyesített Mezőgazdasági Kísérleti Intézetek elnöke, 1952-1961. az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ igazgatója - 

honvédelmi miniszter 1947. III. 14.-1947. IX. 24. 
miniszterelnök 1947. V. 31.-1948. XII. 10. 
országgyűlési alelnök 1958. XI. 26.-1961. V. 4. 

Esterházy Móric gróf (Majkpuszta, Oroszlány, Komárom m., 1881. április 27.-Bécs, 1960. június 28.): nagybirtokos, 1917-től tart. százados; a tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskola vezetője; 1939-ben visszatért a politikai életbe, a nyilasok deportálták, 1951-ben kitelepítették, 1956-ban külföldre távozott - 

miniszterelnök 1917. VI. 15.-1917. VIII. 20. 
tárca nélküli miniszter (ténylegesen: népegészségügyi) 1918. I. 25.-1918. V. 8. 
megbízva a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével 1918. II. 3.-1918. III. 6. 

Fejérváry Géza (1862-től) báró (Josephstadt, Csehország, 1833. március 15.-Bécs, 1914. április 25.): tényleges katonatiszt, 1859-től a Mária Terézia-rend lovagja, amihez a gyémántokat 1909-ben kapta, 1865-1868. I. Ferenc József szárnysegéde, 1872-től honvédezredes, 1878-tól vezérőrnagy, 1884-től altábornagy, 1890-től táborszernagy, illetve 1908-tól gyalogsági tábornok, ezredtulajdonos - 

honvédelmi minisztériumi államtitkár 1872. XII. 26.-1884. X. 28. 
honvédelmi miniszter 1884. X. 28.-1903. VI. 27. 
a király személye körüli miniszter 1892. X. 24.-1892. XI. 19. 
földművelésügyi miniszter 1894. VI. 10.-1894. VII. 16. 
a király személye körüli miniszter 1895. I. 15.-1895. I. 18. 
a magyar darabont testőrség kapitánya 1904. X. 14.-1905. VI. 17. 
miniszterelnök 1905. VI. 18.-1906. IV. 8. 
a király személye körüli miniszter 1905. VI. 18.-1906. IV. 8. 
pénzügyminiszter 1905. VI. 18.-1906. III. 6. 
a magyar darabont testőrség kapitánya 1906. IV. 24.-1912. XII. 13. 
a magyar testőrség kapitánya (zászlósúr) 1912. XII. 13.- 1914. IV. 25. 

Friedrich István (Malacka, Pozsony m., 1883. július 1.-Vác, 1951.
november 25.): gépészmérnök, gépgyáros; az 1919. évi választójogi rendeletek kibocsátója: minisztersége után ellenzéki képviselő, a Keresztény ellenzék vezére, a Mindszenty-perben letartóztatták és elítélték - 

hadügyi államtitkár 1918. XI. 1.-1919. II. 8. 
mint volt hadügyi államtitkár József főherceg kormányzó által megbízva a miniszterelnökség ideiglenes vezetésével 
1919. VIII. 7.-1919. VIII. 15. 
miniszterelnök 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24. 
kereskedelemügyi miniszter 1919. VIII. 15.-1919. VIII. 17. 
belügyminiszter 1919. VIII. 27.-1919. IX. 11. 
hadügyminiszter 1919. XI. 24.-1920. III. 15. 

Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 27. - Párizs, 1947. november 7.): kőműves, szakíró; 1901-1919. szociáldemokrata pártvezetőségi tag; 1908-tól a munkásbiztosító pénztár elnöke, 1918-1919. az Országos Lakásügyi Tanács elnöke teljhatalommal; később az emigráció centrista irányzatának egyik vezetője Bécsben - 

a forradalmi kormányzótanács elnöke 1919. III. 21.-1919. VIII. 1. 
e minőségében egyúttal a Szövetséges Központi Intéző Bizottság elnöke is 1919. VI. 24.-1919. VIII. 1. 
mint a forradalmi kormányzótanács elnöke, a Népgazdasági Tanács VIII. (középítési) főosztályának vezetője és a kormányzótanácsban képviselője 1919. VI. 29.-1919. VIII. 1. 
a központi munkástanács által megbízott közoktatásügyi miniszter 1919. VIII. 1.-1919. VIII. 6. 

Gömbös Gyula (Murga, Tolna m., 1886. december 26.-München, 1936.
október 6.): vk. százados, 1918 végétől zágrábi katonai attasé; 1919-től a MOVE elnöke, 1922-1923. az egységes párt ügyvezető alelnöke, 1922-ben a választások irányítója, 1923-1928. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (fajvédők) vezére, 1932-1936. a NEP alapító pártvezére; 1930-tól tábornok, 1934-től altábornagy, a honvédelmi tárcától történt megválásától szkv. gyalogsági tábornok - 

a szegedi ellenkormányok hadügyi államtitkára 1919. V. 30.-1919. VIII. 12. 
honvédelmi minisztériumi államtitkár 1928. IX. 5.-1929. X. 10. 
honvédelmi miniszter 1929. X. 10.-1936. IX. 2. 
miniszterelnök 1932. X. 1.-1936. X. 6. 
külügyminiszter 1933. I. 7.-1933. II. 4. 

Huszár Károly, eredeti neve Schorn (Nussdorf, ma Bécs XIX. ker., 1882. szeptember 10.-Budapest, 1941. október 29.): népiskolai tanító, újságíró és lapszerkesztő; néppárti politikus, 1910-től országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő, 1928-1934. felsőházi tag - 

vallás- és közoktatásügyi miniszter 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24. 
miniszterelnök 1919. XI. 24.-1920. III. 15. 
munkaügyi és népjóléti miniszter 1920. I. 16.-1920. III. 15. 
nemzetgyűlési második alelnök 1922. VI. 22.- 1922. VIII. 18. 
nemzetgyűlési első alelnök 1922. VIII. 18.-1926. XI. 16. 
képviselőházi első alelnök 1927. I. 31.-1928. I. 10. 
az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke 1927. XII. 24.-1934. VII. 1. 

Imrédy Béla (Budapest, 1891. december 29.-Budapest, 1946. február 28.) pénzügyminisztériumi tisztviselő; 1928-tól a Magyar Nemzeti Bank igazgatója; 1936-1928. a NEP, 1937-1939. a MÉP elnöke, 1939-ben a szélsőjobboldali Magyar Élet (csodaszarvas) Mozgalom alapítója: 1940-től a Magyar Megújulás Pártja vezére, a szélsőjobb egyik vezéralakja, mint háborús bűnöst kivégezték - 

pénzügyminiszter 1932. X. 1.-1935. I. 6. 
a Magyar Nemzeti Bank elnöke 1935. I. 7.-1938. V. 14. 
tárca nélküli közgazdasági miniszter az ország gazdasági politikájának egységes irányítására 1938. III. 9.-1938. V. 14. 
miniszterelnök 1938. V. 14.-1939. II. 16. 
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1938. V. 14.-1939. IX. 22. 
külügyminiszter 1938. XI. 28.-1938. XII. 10. 
tárca nélküli közgazdasági miniszter az ország gazdasági politikájának egységes irányítására 1944. V. 23.-1944. VIII. 7. 

Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23.-New York, 1967. január 14.): földbirtokos, megyei tisztviselő, 1922-1929. főispán; 1937-1942. az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke; 1944. márc. 19.-okt. 17. a török követségen tartózkodott, a nyilasok elfogták, deportálták; 1945-től Rómában, 1951 óta New Yorkban élt - 

kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár 1929. X. 15.-1931. VIII. 24. 
földművelésügyi miniszter 1932. X. 1.-1935. I. 9. 
miniszterelnök 1942. III. 9.-1944. III. 22. 
külügyminiszter, ideiglenesen 1942. III. 9.-1942. V. 20. 
külügyminiszter 1942. V. 20.-1943. VII. 24. 

Károlyi Gyula gróf (Nyírbakta, Szabolcs m., 1871. május 7. - Budapest, 1947. április 23.): nagybirtokos; 1906-1910. főispán; 1914-1915. és 1923-1924. miniszteri biztos; 1915-1945. az MTA igazgató tagja - 

az aradi ellenkormány elnöke 1919. V. 5.-1919. V. 30. 
az első szegedi ellenkormány elnöke 1919. V. 30.-1919. VII. 12. 
igazságügyminiszter is 1919. V. 30.-1919. VII. 12. 
koronaőr 1928. VI. 28.-1930. XII. 9. 
külügyminiszter 1930. XII. 9.-1931. VIII. 24. 
miniszterelnök 1931. VIII. 24.-1932. X. 1. 
pénzügyminiszter 1931. VIII. 24.-1931. XII. 16. 
népjóléti és munkaügyi miniszter 1931. XII. 16.-1932. VI. 30. 

Károlyi Mihály gróf (Budapest, 1875. március 4.-Vence, Franciaország, 1955. március 19.): nagybirtokos, 1909-1912. az OMGE elnöke; 1912-1918. a függetlenségi párt elnöke, 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke; 1919. júl.-ban Nyugatra távozott, 1946-ig Angliában, 1946. máj. 9-én hazatért, 1949-től Franciaországban élt - 

miniszterelnök 1918. X. 31.-1919. I. 11. 
megbízva a külügyek intézésével addig, amíg a magyar külügyminisztérium felállíttatik  1918. X. 31.-1918. XI. 5. 
külügyminiszter ténylegesen 1918. XI. 5.-1919. I. 11. 
pénzügyminiszter 1918. X. 31.-1918. XI. 25. 
hadügyminiszter 1918. XII. 12.-1918. XII. 29. 
ideiglenes köztársasági elnök, megbízva a külpolitika irányításával és vezetésével  1919. I. 11.-1919. III. 21. 
rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1946. VIII. 7.-1949. VI. 2. 
párizsi magyar követ 1947. VIII. 21.-1949. VI. 2. 
megbízva a brüsszeli követség vezetésével 1948. VIII. 14.-1949. VI. 2. 
megbízva a luxemburgi követség vezetésével is 1949. I. 13.-1949. VI. 2. 

Khuen-Héderváry Károly gróf (Gräfenbergfürdő, Freiwaldau, Osztrák-Szilézia, 1849. május 23.-Budapest, 1918. február 16.): nagybirtokos; 1882-1883. főispán, majd közel 20 éven át horvát bán; 1891-től az aranygyapjasrend lovagja, 1894-ben dezignált miniszterelnök, 1917-1918. a magyar delegáció elnöke, 1913-1918. a Nemzeti Munkapárt elnöke: 1915-től az MTA tiszteleti tagja - 

horvát-szlavón-dalmátországi bán 1883. XII. 1.-1903. VI. 27. 
a volt határőrvidék királyi biztosa is 1883. XII. 1.-1993. XII. 25. 
miniszterelnök 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. 
belügyminiszter 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. 
a király személye körüli miniszter 1903. VI. 27.-1903. XI. 3. és 1904. III. 3.-1905. VI. 18. 
miniszterelnök 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
belügyminiszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
a király személye körüli miniszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
első királyi biztos a koronázásnál a korona átvitele körüli szertartásokban való közreműködés végett 1916. XII. 23.-1916. XII. 30. 

Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 20.-Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.): tényleges katonatiszt, 1928-1934. prágai katonai attasé, 1941-1943. hadtestparancsnok, 1943-tól vezérezredes, 1944-ben hadseregparancsnok; 1951-1956. kitelepítve, majd Borsodgeszten élt, leányánál halt meg Ausztráliában - 

miniszterelnök 1944. VIII. 29.-1944. X. 17. 

Lónyay Menyhért (1871. aug. 3-tól) gróf (Nagylónya, Bereg m., 1822. január 6.-Budapest, 1884. november 3.): bölcsészdoktor; ellenzéki követ, később Deák és Andrássy pénzügyi tanácsadója; 1858-tól az MTA levelező, 1861-től tiszteleti, 1866-ban igazgató tagja, 1866-tól alelnöke, 1871-1884. elnöke - 

pénzügyminisztériumi tanácsos 1948. IX. 5.-1849. VIII. 11. 
megbízva az államtitkári teendőkkel 1849. V. 6.-1849. VIII. 11. 
pénzügyminiszter 1867. II. 20.-1870. V. 21. 
közös pénzügyminiszter 1870. V. 21.-1871. XI. 14. 
miniszterelnök 1871. XI. 14.-1872. XII. 4. 
honvédelmi miniszter 1871. XI. 14.-1872. XII. 5. 
külön kinevezett királyi biztos az ideiglenes koronaőr beiktatásán 1872. V. 13. 

Lukács László (Zalatna, Alsó-Fehér m., 1850. november 24.-Budapest, 1932. február 23.): jogász, bányatulajdonos; pénzügyminisztériumi tisztviselő, 1887-1891. mint min. tanácsos; 1903-ban homo regius, 1909-1910. dezignált miniszterelnök; 1910-1918. a Nemzeti Munkapárt pártvezére - 

pénzügyminisztériumi államtitkár 1893. I. 21.-1895. I. 15. 
pénzügyminiszter 1885. I. 15.-1905. VI. 18. és 1910. I. 17.-1912. IV. 22. 
kereskedelemügyi miniszter 1911. V. 5.-1911. X. 18. 
miniszterelnök 1912. IV. 22.-1913. VI. 10. 
belügyminiszter 1912. IV. 22.-1913. VI. 10. 
a király személye körüli miniszter 1912. IV. 22.-1913. VI. 10. 

Miklós Béla, Dálnoki (Budapest, 1890. július 11.-Budapest, 1948. november 21.): párton kívüli, majd a Magyar Függetlenségi Párt politikusa; parlamenti képviselő 1944-1947.; tényleges katonatiszt, 1947. aug.-nov. az MFP-t vezető „hetesfogat” tagja, 1947. nov.-ben az újonnan létrehozott PB tagja, 1933-1936. berlini katonai attasé; 1941-től hadtestparancsnok és altábornagy, 1941-től a kormányzói iroda vezetője és főhadsegéd, 1944-ben hadseregparancsnok - 

az ideiglenes nemzeti kormány elnöke (miniszterelnök) 1944. XII. 22.-1945. XI. 15. 
e minőségében a nemzeti főtanács tagja 1945. I. 26.-1945. XII. 7. 

Nagy Ferenc (Bisse, Baranya m., 1903. október 8.-Fairfax, Virginia, USA, 1979. június 12.): FKGP-politikus; parlamenti képviselő 1939-1944. és 1945-1947.; kisgazda; 1930-1943. az FKGP főtitkára, 1943-1945. országos főtitkára, 1945-1947. országos elnöke; 1941-től a Magyar Parasztszövetség alapító elnöke; mint miniszterelnök, 1947. máj. 14-től külföldi szabadságon Svájcban, ahonnan nem tért haza és 1947. jún. 2-án lemondott - 

az ideiglenes nemzeti kormány újjáépítési minisztere 1945. V. 11.-1945. XI. 15. 
nemzetgyűlési elnök 1945. XI. 29.-1946. II. 5. 
a Nemzeti főtanács tagja 1945. XII. 7.-1946. II. 2. 
miniszterelnök 1946. II. 4.-1947. V. 31. 
honvédelmi miniszter 1946. VIII. 9.-1946. VIII. 21. 

Peidl Gyula (Ravazd, Győr m., 1873. április 4.-Budapest, 1943. január 22.): betűszedő, lapszerkesztő, 1921-től a nyomdász szakszervezet elnöke; 1919-től a szociáldemokrata párt főtitkára, 1922-1931. parlamenti csoportjának vezetője - 

munkaügyi és népjóléti miniszter 1919. I. 19.-1919. III. 31. 
a központi munkástanács által megbízott kormány elnöke (miniszterelnök) 1919. VIII. 1.-1919. VIII. 6. 

Simonyi-Semadam Sándor (Csesznek, Veszprém m., 1864. március 23.-Budapest, 1946. június 4.): ügyvéd, ellenzéki politikus; 1922-1924. az Országos Pénzügyi Tanács tagja; 1932-1945. a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa - 

nemzetgyűlési első alelnök 1920. II. 18.-1920. III. 17. 
miniszterelnök 1920. III. 15.-1920. VII. 19. 
belügyminiszter 1920. III. 15.-1920. IV. 19. 
külügyminiszter 1920. III. 15.-1920. IV. 19. 

Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6.-Budapest, 1946. március 12.): nyilas politikus; hivatásos katonatiszt; 1925-től a vezérkarnál százados, 1935-től mint őrnagy nyugállományban; 1935-től a Nemzet Akarat Pártja, 1940-től a Nyilaskeresztes Párt vezetője; 1937-ben letartóztatásban, 1938-1940. börtönben; a népbíróság mint háborús főbűnöst halálra ítélte, kivégezték - 

miniszterelnök 1944. X. 16.-1945. III. 28. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter, ideiglenesen 1945. III. 7.-1945. III. 28. 

Szapáry Gyula gróf (Pest, 1832. november 1.-Abbazia, Fiume közelében, 1905. január 20.): 1861-től alispán, 1867-1869. főispáni helytartó, 1868-1869. királyi biztos is; 1881-től az aranygyapjasrend lovagja, 1897-ben, 1899-ben és 1901-ben a magyar delegáció elnöke; 1875-1889. az OMGE elnöke, 1904-től a Hitelbank elnöke - 

belügyminisztériumi miniszteri tanácsos 1869. XI. 16.-1870. VIII. 20. 
közmunka- és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár 1870. VIII. 20.-1871. VIII. 26. 
belügyminiszter 1873. III. 5.-1875. III. 2. 
pénzügyminiszter 1878. XII. 5.-1887. II. 11. 
közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1880. IV. 14.-1880. IV. 24. 
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1889. IV. 9.-1889. VI. 15. 
földművelésügyi miniszter 1889. VI. 16.-1890. III. 15. 
miniszterelnök 1890. III. 13.-1892. XI. 17. 
belügyminiszter 1890. III. 15.-1892. XI. 19. 
tárnokmester 1900. X. 2.-1905. I. 20. 

Széll Kálmán (Gasztony, Vas m., 1843. június 8.-Rátót, Vas m., 1915. augusztus 16.) szolgabíró, mintagazda; 1892-ben dezignált miniszterelnök, 1899-ben homo regius, 1896-ban és 1903-tól a magyar delegáció elnöke; 1906-1910. az Alkotmánypárt elnöke; 1891-1898. a millenniumi országos bizottság elnöke, 1896-tól az interparlamentáris konferencia elnöke; 1881-1899. a Leszámítoló Bank, 1886-1899. és 1907-1915. a Magyar Jelzálog-Hitelbank elnöke; 1902-től az MTA igazgató tagja - 

pénzügyminiszter 1875. III. 2.-1878. X. 11. 
miniszterelnök 1899. II. 26.-1903. VI. 27. 
belügyminiszter 1899. II. 26.-1903. VI. 27. 
a király személye körüli miniszter 1900. III. 7.-1900. III. 29. 

Szemere Bertalan (Vatta, Borsod m., 1812. augusztus 27.-Pest, 1869. január 18.): író; megyei tisztviselő, 1846-ban másodalispán, ellenzéki követ, 1848-1949. teljhatalmú országos biztos; in contumaciam halálra ítélték, 1840-től az MTA levelező tagja; már elborult elmével tért haza 1865-ben - 

az ideiglenes rendőri országos bizottmány tagja 1848. III. 23.-1848. IV. 20. 
belügyminiszer 1848. IV. 7.-1848. IX. 12. 
mint belügyminiszter a távollevő miniszterelnök helyettese 1848. IX. 1.-1848. IX. 12. 
mint a Honvédelmi Bizottmány tagja, megbízva az igazságügy központi irányításával 1848. XI. 26.-1848. XII. 13. 
belügyminiszter 1849. V. 2.-1849. VIII. 11. 
egyszersmind a miniszteri tanács elnöke 1849. V. 2.-1849. VIII. 11. 

Szlávy József (Győr, 1818. november 23.-Zsitvaújfalu, Bars m., 1900. augusztus 8.) ügyvéd, bányamérnök, 1848-1849. udvari kamarai, majd pénzügyminisztériumi elnöki titkár; 1865-1867. főispán, 1876-ban, 1878-ban és 1879-ben a magyar delegáció elnöke; a Magyar Földhitelintézet elnöke; 1884-től az MTA igazgató tagja - 

belügyminisztériumi államtitkár 1867. III. 13.-1869. X. 21. 
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1870. V. 24.-1872. XII. 5. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1872. II. 2.-1872. II. 10. 
miniszterelnök 1872. XII. 4.-1874. III. 21. 
honvédelmi miniszter 1872. XII. 5.-1872. XII. 15. 
pénzügyminiszter 1873. XII. 19.-1874. III. 21. 
képviselőházi elnök 1879. IV. 3.-1880. IV. 12. 
közös pénzügyminiszter 1880. IV. 8.-1882. VI. 4. 
megbízva a közös külügyminiszter alkotmányos képviseletével 1881. X. 12.-1881. XI. 20. 
koronaőr 1882. XI. 30.-1900. VIII. 8. 
főrendiházi második alelnök 1885. IX. 18.-1888. I. 12. 
főrendiházi első alelnök 1888. I. 12.-1894. IX. 16. 
főrendiházi elnök 1894. IX. 16.-1896. XI. 22. 

Sztójay Döme eredeti neve még tábornokként (az 1934. aug. 2-i kormányzói kéziratban) is Stojákovits (Versec, 1883. január 5.-Budapest, 1946. augusztus 24.): tényleges katonatiszt, 1919-ben a hadügyi népbiztosság osztályvezetője, 1927-1933. berlini katonai attasé, 1933-1936. a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának vezetője, 1935-től altábornagy; háborús bűnösként kivégezték - 

rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és berlini magyar követ 1935. XII. 10.-1944. III. 22. 
miniszterelnök 1944. III. 22.-1944. VIII. 29. 
külügyminiszter 1944. III. 22.-1944. VIII. 29. 

Teleki Pál gróf (Budapest, 1879. november 1.-Budapest, 1941. április 3.): jogász, megyei tisztviselő; világhírű földrajztudós, 1919-től egyetemi tanár; 1924-ben tagja a 3 tagú iraki határmegállapító bizottságnak; 1922-től főcserkész, 1923-tól tb. főcserkész; 1913-tól az MTA levelező, 1922-től igazgató, 1925-től tiszteleti tagja - 

a szegedi ellenkormányok külügyminisztere 1919. VI. 6.-1919. VIII. 12. 
a második szegedi ellenkormány földművelésügyi minisztere 1919. VII. 16.-1919. VIII. 12. 
külügyminiszter 1920. IV. 19.-1920. IX. 22. 
miniszterelnök 1920. VII. 19.-1921. IV. 14. 
külügyminiszter 1920. XII. 16.-1921. I. 17. és 1921. IV. 12.-1921. IV. 14. 
a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere 1920. XII. 16.-1921. II. 26. és 1921. IV. 12.-1921. IV. 14. 
vallás- és közoktatásügyi miniszter 1938. V. 14.-1939. II. 16. 
miniszterelnök 1939. II. 16.-1941. IV. 3. 
megbízva a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátásával 1940. XII. 21.-1941. I. 27. 
külügyminiszter 1941. I. 27.-1941. II. 4. 

Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18.-Budapest, 1961. augusztus 3.): FKGP-politikus; parlamenti képviselő 1936-1944. és 1945-1946.; református lelkész, hírlapíró; 1930-ban az FKGP egyik alapítója és ügyvezető alelnöke, 1943-tól ügyvezető elnöke, 1945-től országos pártvezére; 1948. aug.-tól 1956. máj. 1-ig házi őrizetben; 1958-ban 6 év börtönre ítélve, 1959-ben a büntetés végrehajtása felfüggesztve - 

az Országos Gazdasági Tanács elnöke 1945. VIII. 21.-1945. XI. 15. 
miniszterelnök 1945. XI. 15.-1946. II. 1. 
e minőségében a Nemzeti Főtanács tagja 1945. XII. 7.-1946. II. 2. 
köztársasági elnök 1946. II. 1.-1948. VIII. 3. 
államminiszter 1956. X. 26.-1956. XI. 4. 

Tisza István (1897-től) gróf (Pest, 1861. április 22.-Budapest, 1918. október 31.): nagybirtokos, jogász; 1903. jún.-ban és 1909. nov.-ben dezignált miniszterelnök; szkv. huszár százados, 1916. dec. 21-től c. őrnagy, 1917. jún. 15-től szkv. ezredes, huszárezredet vezényelt a harctéren; 1910-től az MTA tiszteleti tagja: katonaruhát viselő egyének agyonlőtték a lakásán - 

miniszterelnök 1903. XI. 3.-1905. VI. 18. 
belügyminiszter 1903. XI. 3.-1905. VI. 18. 
a király személye körüli miniszter 1903. XI. 3.-1904. III. 3. 
képviselőházi elnök 1912. V. 22.-1913. VI. 12. 
miniszterelnök 1913. VI. 10.-1917. VI. 15. 
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1913. VI. 10.-1913. VII. 21. 
a minisztérium ügyeinek intézésével ideiglenesen megbízva 1914. VIII. 22.-1916. I. 16. 
a király személye körüli miniszter 1915. I. 13.-1915. V. 29. 
nádorhelyettes a koronázáson 1916. XII. 20.-1916. XII. 30. 

Tisza Kálmán (Geszt, Bihar m., 1830. december 16.-Budapest, 1902.
március 23.): nagybirtokos; Teleki László unokaöccse és 1861-ben utódja a határozati párt élén, 1867-től a balközép alapító elnöke és pártvezére, 1875-től a Szabadelvű Párt alapító pártvezére; 1881-től az MTA igazgató, 1888-tól tiszteleti tagja - 

képviselőházi első alelnök 1861. IV. 17.-1861. VIII. 22. 
belügyminiszter (ideiglenesen felmentve) 1875. III. 2.-1878. X. 11. 
miniszterelnök 1875. X. 20.-1890. III. 13. 
pénzügyminiszter 1878. X. 11.-1878. XII. 5. 
belügyminiszter 1878. XII. 5.-1887. II. 11. 
a király személye körüli miniszter 1879. VII. 11.-1879. IX. 25. 
pénzügyminiszter 1887. II. 11.-1889. IV. 19. 
első királyi biztos az ezredéves ünnepségeknél a korona átvitele körüli szertartásokban való közreműködés végett 1896. VI. 5.-1896. VI. 8. 

Wekerle Sándor (Mór, Fejér m., 1848. november 14.-Budapest, 1921. augusztus 26.): pénzügyminisztériumi tisztviselő, 1885-től min. tanácsosi címmel; 1914-től az MTA igazgató, 1918-tól tiszteleti tagja - 

pénzügyminisztériumi adminisztratív államtitkár 1887. II. 20.-1889. IV. 9. 
pénzügyminiszter 1889. IV. 9.-1895. I. 15. 
kereskedelemügyi miniszter 1892. V. 10.-1892. VII. 16. 
miniszterelnök 1892. XI. 17.-1895. I. 14. 
közigazgatási bírósági elnök 1896. XI. 30.- 1906. IV. 8. 
miniszterelnök 1906. IV. 8.-1910. I. 17. 
pénzügyminiszter 1906. IV. 8.-1910. I. 17. 
honvédelmi miniszter 1906. IV. 8.-1906. IV. 14. 
horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli miniszter 1906. IV. 8.-1906. IV. 23. 
igazságügyminiszter 1909. IX. 23.- 1910. I. 17. 
miniszterelnök 1917. VIII. 20.-1918. X. 30. 
pénzügyminiszter 1917. IX. 16.-1918. II. 11. 
földművelésügyi miniszter 1918. I. 25.-1918. II. 11. 
belügyminiszter 1918. V. 8.-1918. X. 31. 
az Országos Pénzügyi Tanács elnöke 1921. IV. 16.-1921. VIII. 26. 

Wenckheim Béla báró (Pest, 1811. február 16.-Budapest, 1879. július 7.): megyei tisztviselő, 1841-től alispán; 1848-ban, 1860-1861. és 1865-1867. főispán, István nádor ideiglenes főudvarmestere; a király személye körüli minisztersége alatt a Szent István-rend kancellárja - 

belügyminiszter 1867. II. 20.-1869. X. 21. 
a király személye körüli miniszter 1871. V. 19.-1879. VII. 7. 
miniszterelnök 1875. III. 2.-1875. X. 20. 
belügyminiszter 1878. X. 11.-1878. XII. 5. 
mint miniszterelnök királyi biztos az országgyűlés berekesztésének foganatosítására 1875. V. 21.-1875. V. 24.

vége

Magyarország városai



Az öt máramarosi koronaváros (1329)

Huszt, Visk, Hosszúmező, Sziget, Técső

A hét alsó-magyarországi bányaváros (1466)

Körmöcbánya, Besztercebánya, Selmecbánya, Újbánya, Bakabánya, Libetbánya, Bélabánya

A hét felső-magyarországi bányaváros (1487)

Gölnicbánya, Szomolnokbánya, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyóbánya, Igló

A személynöki városok (1514)

Székesfehérvár, Esztergom, Lőcse

A tárnoki városok (1514)

Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, Eperjes

Magyarország, Horvátország és Szlavónia szabad királyi városai a XIX. század elején


magyarul latinul németül egyéb nyelven 


Arad nincs Arad Szkéla 
Arad vára Arad, Aradinum Arad Arad 
Ó-Arad Aradinum vetus Altarad nincs 
Új-Arad Neo-Aradinum Neuarad nincs 
Bakabánya nincs Pukantz Pukanec 
Bártfa Bartpha Bartfeld Bardiow, Bardegow 
Bazin Bazinium B(P)ösing Pezynek 
Bélabánya nincs Düllen, Diln Bela, Banská Belá 
Besztercebánya Neosolium Neusohl Banská-Bystrice 
Breznóbánya nincs Briesen Brezno (nad Hronom) 
Buccari nincs nincs Bukari, Bakarvaross 
Buda Buda Ofen Budjn 
Debrecen Debrecinum Debretzin nincs 
Eperjes Eperiesinum Eperies Pressow 
Eszék nincs Eßeg Oszik, Osi(je)k 
Esztergom Strigonium Gran Sstrihom 
Fiume Flumen, Vitopolis Sankt am Flaum Fiume, Reka, Rijeka 
Győr (Nagy-Győr) Jaurinum Raab Ráb 
Kapronca Caprontza Kopreinitz Koprivnicza 
Károlyváros Carolostadium Karlstadt Karlovecz 
Kassa Cassovia Kaschau Kossice 
Késmárk Kesmark(inum), Caesareoforum Käßmarkt, Kaisersmarkt Kezmarek 
Kismarton Kismartonium Eisenstadt Zelezno 
Kisszeben Cibinium Zeben Sabinow, Sebjnow 
Komárom Comaromium Komorn Komárno 
Korpona Carpona Karpfen Krupina 
Körmöcbánya Cremnicium Kremnitz Kremnica 
Kőrös Crisium Kreutz Krisevczi, Krizevci 
Kőszeg (Küszög) Ginsium Gins (Güns) nincs 
Libetbánya nincs Libethen Lubjetowá 
Lőcse Leutsovia Leutschau Lewoca 
Modor Modra, Modorinum Modern Modra 
Nagybánya, Újváros nincs Neustadt Rivuli-Dominar, Baia Mare 
Nagyszombat Tyrnavia Tyrnau Trnawa, Trnava 
Pécs Quinqueecclesiae Fünfkirchen Pétikostely 
Pest Pest(h)inum Pesth Pesst 
Pozsega Posega Poschega Poxega, Pozega 
Pozsony, Posony Posonium Preßburg Pressporek, Bratislava 
Ruszt Rusthum Rusth Ruszta, Rust 
Selmecbánya Schemnicium Schemnitz Sscawnica, Sstawnica 
Sopron Sopronium Ödenburg Ssopron, Shapron 
Szabadka, Szent-Mária Maria-Theresiopolis Maria-Theresianopel Sobotica, Subotica 
Szakolca Szakoltza, Sakolcinum Skalitz Skalica 
Szatmárnémeti nincs Sathmar Satu Mare 
Szeged S(z)egedinum Segedin Segedjn 
Székesfehérvár Albaregalis, Alba-Regia Stuhlweißenburg Bilyhrad, Bélohrad 
Szentgyörgy Sanctus Georgius, Fanum Sancti Georgii Sanct-Georgen Swaty-Gur, Djur, Jur (pri Bratislava) 
Temesvár Temesvarinum Temeschwar Timisoára 
Trencsén(y) Trentsinium Trentschin Trencjn, Trencin 
Újbánya Regiomontanum Königsberg Nowá-Bana 
Újvidék Neoplanta Neusatz Novisad, Novi Sad 
Varasd Varasdinum Warasdin Varazdin 
Zágráb Zagrabia Agram Zagreb 
Zengg Segnia Zeng Szeny, Szenj 
Zólyom, Veterosolium, Altsohl Stary-Zwolen, 
Ó-Zólyom Vetusolium nincs Zvolen 
Zombor Zombor, Zomborinum Sombor Sombor


A horvát-szlavón határőrvidék kiváltságolt katonai városai a XVIII-XIX. században

Belovár, Bród, Carlopago, Ivanics, Karlóca, Kostajnica, Mitrovica, Petrinja, Sziszek (1873-ban polgárosították), Zengg, Zimony


Erdély szabad királyi városai a XIX. század elején



magyarul latinul németül egyéb nyelven 


Besztercze Bistricia Bistritz, Nösen Bisztricziu, Bistrita 
Brassó Corona, Brassovia, Stephanopolis Kronstadt Brasov, Orasul Stalin 
Erzsébetváros, Ebesfalva, Ibisfalva Elisabetopolis Elisabethstadt Ibásfálaul, Dumbraveni 
Gyulafehérvár, Károlyfehérvár Alba Carolina, Alba-Julia, Carolopolis Karlsburg Belgrád, Balgrad, Alba Iulia 
Kolozsvár Claudiopolis Klausenburg Klus, Cluj, Cluj-Napoca 
Marosvásárhely Areopolis, Neumarkt Osorhéj, Targu Mures, Tirgu Mures 
Székelyvásárhely Agropolis nincs nincs 
Medgyes Media, Mediopolis, Merasopolis Mediasch, Medwisch Medgyias, Mediess, Medias 
Nagyszeben Cibinium Hermannstadt S(z)ibiu 
Segesvár Schaesburgum Schäßburg Segissorá, Sighisoara 
Szamosújvár, Örményváros Armenopolis Armenierstadt Gyerlá, Gherla 
Szászsebes Sabesium Mühlenbach, Müllenbach Sebissá, Sebes, Sebesul Sasesc


Az erdélyi nemes városok a XIX. század elején

Dés, Nagyenyed, Torda

Az erdélyi kiváltságos városok a XIX. század elején

Forgaras, Szászrégen

Az erdélyi kiváltságos mezővárosok (taxás helyek) a XIX. század elején

Abrudbánya, Bereck, Csíkszereda, Hátszeg, Il(l)yefalva, Kézdivásárhely, Kolozs, Oláhfalu, Sepsiszentgyörgy, Szék, Székelyudvarhely, Vajdahunyad, Vízakna


Az 1886:XXI. tc. értelmében a vármegyék területéhez nem tartozó, önálló törvényhatóságként működő városok Magyarországon és Erdélyben. (A felsorolás tartalmazza az egyes települések 1890. évi lakosságszámát is.)



Törvényhatósági joggal felruházott városok A városok jogállása Összes polgári népesség Katonai népesség Összesen 


Arad szabad királyi város 42.052, 1.630, 43.682, 
Baja törvényhatósági joggal felruházott város 19.485, 388, 19.873, 
Budapest fő- és székváros 491.983, 13.825, 505.763, 
Debrecen szabad királyi város 56.940, 2.012, 58.952, 
Győr szabad királyi város 22.795, 1.161, 23.956, 
Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város 55.475, 151, 55.626, 
Kassa szabad királyi város 28.884, 3.281, 32.165, 
Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város 48.493, 1.107, 49.600, 
Kolozsvár szabad királyi város 35.855, 2.102, 37.957, 
Komárom szabad királyi város 13.076, 3.357, 16.433, 
Marosvásárhely szabad királyi város 14.212, 1.052, 15.264, 
Nagyvárad törvényhatósági joggal felruházott város 38.557, 2.193, 40.750, 
Pancsova törvényhatósági joggal felruházott város 17.948, 341, 18.289, 
Pécs szabad királyi város 34.067, 1.382, 35.449, 
Pozsony szabad királyi város 52.411, 3.637, 56.048, 
Selmec- és Bélabánya szabad királyi város 15.280, nincs, 15.280, 
Sopron szabad királyi város 27.213, 2.330, 29.543, 
Szabadka szabad királyi város 72.737, 789, 73.526, 
Szatmárnémeti szabad királyi város 20.736, 482, 21.218, 
Szeged szabad királyi város 85.569, 1.841, 87.410,
Székesfehérvár szabad királyi város 27.548, 1.394, 28.942, 
Temesvár szabad királyi város 39.884, 3.554, 43.438, 
Újvidék szabad királyi város 24.717, 463, 25.180, 
Versec törvényhatósági joggal felruházott város 21.859, 262, 22.121, 
Zombor szabad királyi város 26.435, 507, 26.942, 
Fiume város és kerülete nincs 29.494, 843, 30.337,


A Horvát-Szlavónország területén törvényhatósági joggal felruházott városok (1886)



Törvényhatósági joggal felruházott városok A városok jogállása Összes polgári népesség Katonai népesség Összesen 


Eszék szabad királyi város 19.778, 1.706, 21.484, 
Zágráb szabad királyi város 37.529, 2.739, 40.268,


Horvát-Szlavónország területén 1895-től törvényhatósági joggal felruházott további városok



Törvényhatósági joggal felruházott városok A városok jogállása Összes polgári népesség Katonai népesség Összesen 


Varasd szabad királyi város 11.055 966 12.021 
Zimony szabad királyi város 12.823 313 13.136

vége

Magyar Királyság nádorai, helytartói


Nádorok, helytartók

Aba Sámuel nádor 1038 előtt 
Zache nádor 1055 
Radó nádor 1057 
Győr nembeli Ottó nádor 1066 
Radván nádor 1067 körül 
Gyula nádor 1075-1091 előtt 
Péter nádor 1091 
Gyula nádor 1094 
Uros fia János nádor 1108-1113 
Bozeta fia Fancsal nádor 1131 körül-1138 
Belos bán nádor 1046-1157 
Henrik III. István nádora 1162-1163 körül 
Tamás IV. István nádora 1163 
Ampud bán nádor 1165-1174 körül 
Bikács nembeli Farkas nádor 1177 körül-1183 
Dénes nádor 1184 
Tamás nádor 1185-1186 
Mog nádor 1192-1193 
Ézsau nádor 1197-1198 
Mog (másodszor) nádor 1198-1199 
Ják nembeli Mika (Mihály) nádor 1199-1201 
Benedek nádor 1202-1204 
Miklós nádor 1205 
Mog (harmadszor) nádor 1206 
Győr nembeli Csépán nádor 1206-1209 
Győr nembeli Pot nádor 1209-1212 
Bár-Kalán nembeli Bánk nádor 1212-1213 
Szák nembeli Miklós nádor 1213-1214 
Kán nembeli Gyula nádor 1215-1217 
Szák nembeli Miklós (másodszor) nádor 1219-1222 
Csanád nembeli Teodor nádor 1222 
Kán nembeli Gyula (másodszor) nádor 1222-1226 
Szák nembeli Miklós (harmadszor) nádor 1226 
Apod fia Dénes nádor 1227-1228 
Mojs nádor 1229-1231 
Apod fia Dénes (másodszor) nádor 1231-1234 
Tomaj nembeli Dénes nádor 1235-1241 
Hahót nembeli Arnold nádor 1242 
Kán nembeli László nádor 1242-1245 
Türje nembeli Dénes nádor 1245-1246 
Gut-Keled nembeli István nádor 1246-1248 
Türje nembeli Dénes (másodszor) nádor 1248 
Rátót nembeli Loránd nádor 1248-1261 
Héder nembeli Kőszegi Henrik nádor 1261-1267 
Kemény fia Lőrinc nádor 1267-1270 
Mojs nádor 1270-1272 
Kemény fia Lőrinc (másodszor) nádor 1272 
Rátót nembeli Loránd (másodszor) nádor 1272-1273 
Kemény fia Lőrinc (harmadszor) nádor 1273 
Rátót nembeli Loránd (harmadszor) nádor 1273 
Péc nembeli Dénes nádor 1273-1274 
Rátót nembeli Loránd (negyedszer) nádor 1274-1275 
Héder nembeli Kőszegi Miklós nádor 1275 
Csák nembeli Péter nádor 1275-1276 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (másodszor) nádor 1276-1277 
Csák nembeli Péter (másodszor) nádor 1277 
Péc nembeli Dénes (másodszor) nádor 1277-1278 
Csák nembeli Péter (harmadszor) nádor 1278 
Csák nembeli Máté nádor 1278-1280 
Aba nembeli Finta nádor 1280-1281 
Héder nembeli Kőszegi Iván nádor 1281-1282 
Csák nembeli Máté (másodszor) nádor 1282-1284 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (harmadszor) nádor 1284-1286 
Aba nembeli Makján nádor 1286-1287 
Héder nembeli Kőszegi Iván (másodszor) nádor 1287-1288 
Aba nembeli Amadé nádor 1288-1289 
Básztély nembeli Rénold nádor 1289-1290 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (negyedszer) nádor 1289 
Mizse nádor 1290 
Aba nembeli Amadé (másodszor) nádor 1290-1291 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (ötödször) nádor 1291 
Szente-Mágócs nembeli Mihály nádor 1291-1293 
Aba nembeli Amadé (harmadszor) nádor 1293 
Héder nembeli Kőszegi Miklós (hatodszor) nádor 1293-1295 
Aba nembeli Amadé (negyedszer) nádor 1295-1296 
Csák nembeli Máté nádor 1296-1297 
Aba nembeli Amadé (ötödször) nádor 1297-1298 
Péc nembeli Apor és Rátót nembeli Loránd nádorok 1298-1299 
Aba nembeli Amadé (hatodszor) nádor 1299-1301 
Aba Amadé, Ákos nembeli István, Borsa Kopasz Jakab, Csák Máté, Kőszegi Iván, Péc nembeli Apor, Rátót nembeli Loránd nádorok 1301 és 1310 között 
Borsa Kopasz Jakab nádor 1310-1315 
Rátót nembeli Domokos nádor 1315-1320 
Debreceni Dózsa nádor 1321-1322 
Drugeth Fülöp nádor 1323-1327 
Drugeth János nádor 1328-1333 
Drugeth Vilmos nádor 1333-1342 
Gilétfi Miklós nádor 1342-1356 
Kont Miklós nádor 1356-1367 
Opuliai László nádor 1367-1372 
Lackfi Imre nádor 1372-1375 
Garai Miklós nádor 1375-1385 
Szécsi Miklós nádor 1385-1386 
Lackfi István nádor 1386-1392 
Ilsvai Leusták nádor 1392-1396 
Bebek Detre nádor 1397-1402 
Garai Miklós nádor 1402-1433 
Pálóczi György nádori bíró 1434-1435 
Pálóczi Mátyus nádor 1435-1436 
Pálóczi György (másodszor) nádori bíró 1436-1437 
Hédervári Lőrinc nádor 1437-1447 
Garai László nádor 1447-1458 
Guti Ország Mihály nádor 1458-1484 
Szapolyai Imre nádor 1485/86-1487 
Nagylucsei Orbán nádori bíró 1487-1491 
Szapolyai István nádor 1492-1499 
Vingárti Geréb Péter nádor 1500-1503 
Ráskai Balázs nádori bíró 1503-1504 
Perényi Imre nádor 1504-1519 
Báthory István nádor 1519-1523 
Báthory István (másodszor) nádor 1524-1525 
Werbőczy István nádor 1525-1526 
Báthory István (harmadszor) nádor 1526-1530 
Bánffy János nádor 1530-1534 (Szapolyai János), 1530-1554 (I. Ferdinánd) 
Thurzó Elek királyi helytartó 1532-1543 
Várdai Pál királyi helytartó 1542-1549 
Révai Ferenc nádori helytartó 1542-1553 
Ujlaki Ferenc királyi helytartó 1550-1554 
Nádasdy Tamás nádor és helytartó 1554-1562 
Oláh Miklós királyi helytartó 1562-1568 
Mérei Mihály nádori helytartó 1562-1572 
Bornemisza Pál királyi helytartó 1568-1572 
Czobor Imre nádori helytartó 1572-1581 
Verancsics Antal királyi helytartó 1572-1573 
Radéczy István királyi helytartó 1573-1585 
Istvánffy Miklós nádori helytartó 1581-1608 
Draskovich György királyi helytartó 1585-1587 
Fejérkeőy István királyi helytartó 1587-1596 
Kutassy János királyi helytartó 1597-1601 
Pethe Márton királyi helytartó 1602-1605 
Forgách Ferenc királyi helytartó 1607-1608 
Illésházy István nádor 1608-1609 
Thurzó György gróf nádor 1609-1616 
Forgách Zsigmond nádor 1618-1621 
Thurzó Szaniszló gróf nádor 1622-1625 
Esterházy Miklós gróf nádor és királyi helytartó 1625-1645 
Draskovich János gróf nádor és helytartó 1646-1648 
Pálffy Pál nádor és helytartó 1649-1654 
Wesselényi Ferenc gróf nádor 1655-1667 
Nádasdy Ferenc királyi helytartó 1667-1670 
Szelepcsényi György királyi helytartó 1670-1681 
Esterházy Pál gróf nádor 1681-1713 
Pálffy Miklós gróf nádor 1714-1732 
Vaudemont Ferenc királyi helytartó 1732-1741 
Pálffy János gróf nádor 1741-1751 
Batthyány Lajos gróf nádor 1751-1765 
Wettin Albert királyi helytartó 1765-1780 
(Habsburg) Sándor Lipót főherceg nádor 1790-1795 
(Habsburg) József főherceg királyi helytartó, 1795-1796, nádor 1796-1847 
(Habsburg) István (Ferenc) főherceg királyi helytartó 1847-1867 

vége

Udvarispánok, országbírók


Udvarispánok, országbírók

György 1131 előtt
Gyula 1135 előtt
Fanczello 1141 előtt
Kádár 1146
Gereon 1148
Henrik 1150-1159
Gábor 1162-1164 körül
Lőrinc 1165-1172
Cumpurdinus 1174 után-1181
Péter 1183
Mog 1185-1186
Domonkos 1188-1193
Ézsau 1197-1198
Turoy fia Péter 1198
Ják nembeli Mika 1199
Csanád nembeli Vejteh 1199-1200
Achilles 1201
Gyula 1202-1204
Smaragd 1205-1206
Tétény nembeli Marcell 1207
Miklós 1208-1210
Tétény nembeli Marcell (másodszor) 1211-1212
Kán nembeli Gyula 1212-1213
Hont-Pázmány nembeli Márton 1214
Vázsony nembeli Atyusz 1215-1217
Rátót nembeli Gyula 1219-1221
Bár-Kalán nembeli Bánk 1221-1222
Bár-Kalán nembeli Pósa 1222
Negol nembeli Patiz 1222-1224
Kán nembeli László 1224-1230
Samud fia Benedek 1231-1232
Csák nembeli Demeter 1233-1234
Kán nembeli László (másodszor) 1234-1235
Rátót nembeli Gyula (másodszor) 1235-1239
Szerafin fia András 1239-1241
Geregye nembeli Pál 1241-1242
Csák nembeli Demeter (másodszor) 1242-1245
Gut-Keled nembeli István 1245-1246
Rátót nembeli Loránd 1246-1248
Geregye nembeli Pál (másodszor) 1248-1252
Héder nembeli Kőszegi Henrik 1254-1261
Kemény fia Lőrinc 1261-1267
Ákos nembeli Ernye 1267-1270
Gut-Keled nembeli Miklós 1270-1272
Péc nembeli Dénes 1272
Sándor fia Sándor 1272-1273
Kán nembeli László 1273
Csák nembeli Máté 1273
Gut-Keled nembeli Miklós (másodszor) 1273-1274
Ákos nembeli Ernye (másodszor) 1274
Gut-Keled nembeli Miklós (harmadszor) 1274
Ákos nembeli Ernye (harmadszor) 1274-1275
Péc nembeli Dénes (másodszor) 1275
Hont-Pázmány nembeli Tamás 1275
Geregye nembeli Miklós 1275
Csák nembeli Ugrin 1275-1276
Mojs 1276
Móric 1276
Jakab 1276
Péc nembeli Dénes (harmadszor) 1277
Rátót nembeli Gyula 1278
Gut-Keled nembeli István 1278-1280
Aba nembeli Péter 1280-1281
János 1281
Rubinus 1283
Péc nembeli Gergely 1288-1289
Aba nembeli Amadé 1289-1290
Hont-Pázmány nembeli Tamás 1291-1293
Péc nembeli Apor 1293-1298
Ákos nembeli István 1298-1301
Péter 1301
Csák János 1311-1315
Hermány nembeli Lampert 1315-1324
Köcski Sándor 1324-1328
Nagymartoni Pál 1328-1349
Szécsényi Tamás 1349-1354
Drugeth Miklós 1354-1355
Szécsi Miklós 1355-1359
Újlaki Miklós 1359
Bebek István 1360-1369
Szécsi Miklós (másodszor) 1369-1372
Szepesi Jakab 1372-1373
Czudar Péter 1373
Szepesi Jakab (másodszor) 1373-1380
Szécsi Miklós (harmadszor) 1381-1384
Szentgyörgyi Tamás 1385
Kaplai János 1385-1386
Bebek Imre 1386
Bebek Imre (másodszor) 1386-1392
Kaplai János (másodszor) 1392-1395
Szécsényi Simon 1395
Pásztói János 1395-1397
Szécsényi Frank 1397-1408
Rozgonyi Simon 1409-1414
Perényi Péter 1415-1423
Nánai Kompolt István 1423-1425
Pálóczi Mátyus 1425-1435
Báthory István 1435-1440
Kórógyi János 1440
Rozgonyi György 1441-1446
Pálóczi László 1446-1470
Rozgonyi János 1470-1471
Matucsinai Gábor (helyettes) 1471
Báthory István 1471-1493
Kinizsi Pál 1494
Vingárti Geréb Péter 1495-1500
Szentgyörgyi Péter 1501-1517
Újlaki Lőrinc 1518-1524
Sárkány Ambrus 1524-1525
Drágffy János 1525-1526
Thurzó Elek 1527-1543 (I. Ferdinánd országbírája)
Pestyéni Gergely 1530-1539 (Szapolyai János országbírája)
Nádasdy Tamás 1543-1554
Báthory András 1554-1566
Perényi Gábor 1566-1567
Országh Kristóf 1567
Bánffy István 1567-1568
Báthory Miklós 1568-1584
Báthory István 1586-1605
Forgách Zsigmond 1606-1608
Drugeth Bálint 1608-1609
Forgách Zsigmond (másodszor) 1610-1618
Drugeth György 1618-1620
Esterházy Miklós 1622-1625
Alaghy Menyhért 1625-1631
Rákóczi Pál 1631-1636
Homonnai Drugeth János 1636-1645
Pálffy Pál gróf 1646-1649
Csáky László 1649-1655
Nádasdy Ferenc gróf 1655-1670
Forgách Ádám gróf 1670-1681
Draskovich Miklós gróf 1681-1687
Csáky István gróf 1687-1700
Batthyány Ádám gróf 1700-1703
Erdődy György gróf 1704-1713
Pálffy Miklós gróf 1713-1714
Koháry István gróf 1714-1731
Pálffy János gróf 1731-1741
Esterházy József gróf 1741-1748
Erdődy György gróf 1748-1759
Illésházy József gróf 1759-1765
Pálffy Miklós gróf 1765-1773
Fekete György gróf 1773-1783
Csáky János gróf 1783-1786
Niczky Kristóf gróf 1786-1787
Zichy Károly gróf 1788-1795
Végh Péter 1795-1802
Szentiványi Ferenc 1802-1806
Ürményi József 1806-1825
Brunszvik József 1825-1827
Cziráky Antal gróf 1828-1839
Majláth György 1839-1848
Apponyi György gróf 1860-1863
Andrássy György gróf 1863-1865
Majláth György ifj. 1867-1883
Sennyey Pál báró 1884-1888
Orczy Béla báró 1895-1917

vége

Magyar Királyság tárnokmesterei


Tárnokmesterek

Péter 1082
Simon 1093
Pál 1135
Nagy Bikach Bikacs nemzetségből 1145
Boroslav 1148-1149
Pausa 1157
Jordán 1161-1162
Lukács 1171
Dienes 1174-1176
Chepan Mauri fia Hedruh nemzetségből 1206
Pukuri Marcell Thetum nemzetségből 1207-1209
Gatk 1211
Salomon Batthyány nemzetségből 1214
Neográd megyei Losontzi Dénes, Thomaj nemzetségből 1216-1224
Dienes, Dienes fia 1225-1231
Ols Miklós, Ols nemzetségből 1231-1235
Pál Chak nemzetségből 1235-1238
Domonkos, Rátold nemzetségből 1238-1241
Dudári Mátyás, Chak nemzetségből 1242-1246
gr. Bana András János fia, Hunt Páznán nemzetségből 1246-1247
Dienes, Hédervári nemzetségből 1247
András, János fia 1248-1249
Lindvai Chak, Hahold nemzetségből 1250-1255
András, Ivánkának fia 1255-1256
Lindvai Chak, Buzad nemzetségből 1256-1260
Moritzhidai Moritz, Puk nemzetségből 1261-1269
Egyed 1270-1272
Ernő 1272
Joachim 1272-1273
Pásztohi és Hasznosi István 1273
Joachim (másodszor) 1274
Egyed (másodszor) 1274-1275
Mátyás 1275
János, Gutkeledi nemzetségből 1276
gr. Bavanai Mátyás 1276
Joachim (harmadszor) 1277
Ugrin, Ujlaki Pál fia, Chak nemzetségből 1277-1278
Joachim (negyedszer) 1279
Hedervári Póth Lőrincz 1279-1281
Nánai Kompolt Péter, Aba nemzetségből 1281-1283
Lőrincz 1284-1285
Mátyás 1285-1290
Domonkos, Rátold nemzetségből 1290
Móricz 1291
János (Iván), Csornai Imre fia, Osl nemzetségből 1291-1292
Hasznosi és Pásztohi Domonkos, Porch István fia 1292-1302
Henrik 1302-1306
Ugrin, Ujlaki Pons fia, Chak nemzetségből 1307-1310
Miklós, Ujvári Gergely fia 1311-1312
Nechkei Demeter, Aba nemzetségből 1312-1338
Zecheni Tamás, Kathy nemzetségből 1339-1340
Zeechi Petench, Bolugh nemzetségből 1341
Zecheni Tamás, Kathy nemzetségből 1342-1343
Pelsőczi Bubek István, Domonkos fia 1343
Rohovchai Lőrincz, Hedervári nemzetségből 1343-1345
István, Lindvai Laczk fia 1345-1347
Oliwer, Rátold nemzetségből 1347-1353
Pomazi Chykou 1353-1354
gr. Mertensdorff Pál 1354
Pomazi Chykou 1355-1359
János, Gileti Miklós nádor fia 1360-1376
Szepesi (Szépfalvai) Jakab 1376-1379
Szent Györgyi és Bozini Temlin György, Hunt nemzetségből 1378-1382
Mező Laki Zombo Miklós 1382-1388
Kanisai Miklós, Osl nemzetségből 1388-1398
György, Kwsuli Jachknak fia 1398-1401
Newnai Trewteli Miklós 1402-1408
Felső Lindvai Zeechi Miklós, Bolwgh nemzetségből 1408-1410
Nagy János 1410-1419
Berzevitzei (Dunavitzai) Péter, Brezovyczei Henrik fia 1419-1433
János, Rozgoni Lőrincz fia 1434-1438
id. Peréni János 1438-1440
Guthy Országh János 1441-1444
Gywvgi Bodó Gergely 1458
ifj. Rozgoni János 1459-1470
Rozgoni Rinold 1470-1472
Peréni István 1472-1478
Laki Thúz János 1478-1481
Pakosi László 1483-1486
Hedervári Miklós 1489-1490
Szelezi Losonczy László, Thomaj nemzetségből 1491-1493
Egervári László 1493-1496
Szelezi Losonczy László, Thomaj nemzetségből (másodszor) 1496-1498
Raskai Balázs, Gutkeledi nemzetségből 1498-1518
Belthöki Drágffy János 1518-1523
Bethlenfalvai Thurzó Elek 1523-1527
Báthory András 1527-1534
Nádasdy Tamás 1536-1542
ifj. Báthory András 1543-1554
Perényi Gábor 1554-1557
gr. Zrini Miklós 1557-1566
gr. Zrini György 1567-1603
Erdődy Tamás 1603-1608
Ghymesi Forgách Zsigmond 1608-1610
Trakostyáni gr. Draskovith János 1610-1613
Monyókeréki Erdődy Tamás (másodszor) 1615-1624
Alsó-Lindvai gr. Bánffy Kristóf 1625-1643
id. gr. Csáky István, Akus nemzetségből 1646-1662
Monyókeréki Erdődy György, Erdőd nemzetségből 1662-1663
Ghymesi gr. Forgách Ádám 1663-1679
Monyókeréki gr. Erdődy Imre 1679-1690
id. gr. Zichy István 1690-1693
Monyókeréki gr. Erdődy György 1693-1704
Keörösszeghi gr. Csáky Zsigmond 1706-1738
gr. Nádasdy Leopold, Florián 1739-1746
Galanthai id. gr. Eszterházy Ferencz 1746-1754
Illésházy gr. Illésházy József 1755-1759
id. gr. Batthyány Ádám, Örs nemzetségéből 1759-1782
Keörösszeghi gr. Csáky nep. János 1782-1783
Niczky gr. Niczky Kristóf, Ják nemzetségből 1783-1786
Daruvári gr. Jankovits Antal 1786-1789
Végh Péter 1789-1795
Székhelyi gr. Majláth József 1795-1797
Szentiványi Szentiványi Ferencz, Bagumér nemzetségből 1797-1802
Korompai gr. Brunszvik József 1802-1825
Cziráki és Dénesfalvai gr. Cziráky Antal, Osl nemzetségből 1825-1827
Erdődy gr. Pálffy Fidél, Erdődy nemzetségből 1828-1836
Vásárosnaményi br. Eötvös Ignácz 1836-1841
Buzini gr. Keglevich Gábor 1842

vége