2010. november 8., hétfő

A zsidók szerepe az oroszországi bolsevik "forradalomban" (Kurucinfó)


A zsidóknak az 1917-es bolsevik forradalomban (vagy puccsban?) játszott szerepével foglalkozni természetesen „politikailag nem korrekt”, mivel ha valaki ilyesmire vetemedik, akkor az illető „gyűlöletet kelt”. Ezért a témát szóba hozni sem szabad. Megesik azonban, hogy mondjuk egy okosabb és bátrabb diák tanárának szegezi a borzalmas kérdést: miért volt oly sok zsidó a bolsevik vezetők között? 

Ilyen rettenetes fejleményekre nézve is megvannak azonban a politikailag korrekt viselkedés íratlan szabályai:

1. Ha a diákság nagy részét a téma nem érdekli, vagy nem túlságosan tájékozottak, akkor azt kell mondani, hogy csak véletlenül volt annyi zsidó a kommunista vezetők közt, és aki ilyen kérdéseken elmélkedik, az gyűlöletkeltő és antiszemita.

2. Értelmesebb és érdeklődőbb tanulóknak azt kell válaszolni, hogy igen, valóban sok zsidót találunk a bolsevik pártok irányítói között, de azért, mert a zsidókat korábban elnyomták és háttérbe szorították, az internacionalista szocialista mozgalmak pedig lehetőséget adtak nekik a szerepelésre, és egyébként is nagyobb részük értelmiségi pályán tevékenykedik, ezért a politikusok között mindig is sokan voltak. De mivel a nemzeti pártok antiszemiták, ezért érthető módon a nemzetközi jellegű szervezetekben ténykednek. Mindemellett pedig hangsúlyozni kell, hogy a bolsevik mozgalmakban tevékenykedő zsidók zsidósága semmiféle szerepet nem játszott tetteikben, ők ugyanis kommunistának tekintették magukat. 

A „komolyabb” történészek természetesen a 2. pont alatt ismertetett álláspontot képviselik, ha a kérdés valahol szóba kerül. (De persze törekedni kell mindenkinek arra, hogy ne kerüljön szóba.) Létezik azonban egy harmadik vélemény is: a zsidók valójában maguk tervezték meg jó előre, és egy meghatározott terv szerint végre is hajtották a „bolseviknek” elkeresztelt forradalmat a saját oroszországi, illetve később az egész világra kiterjedő uralmuk megvalósítása céljából. Mármost hogy ez utóbbi feltételezés igaz-e, nem könnyű megmondani. Mindenesetre amíg börtönbüntetés terhe mellett kötelező hinni abban, hogy a nácik „előre elhatározták, és egy meghatározott terv szerint el is kezdték végrehajtani a zsidók kiirtását”, addig szigorúan tilos azt a véleményt képviselni, mely szerint a zsidóság bizonyos körei előre elhatározták, és egy meghatározott terv szerint végre is hajtották a bolsevik hatalomátvételt. (A különbség az, hogy egyelőre azt, aki ez utóbbi álláspontot hangoztatja, nem csukják börtönbe.) 

Következzen két dokumentum, egy újságcikk, valamint Winston Churchill véleménye a zsidóknak az orosz forradalomban játszott szerepével kapcsolatban. Természetesen számos más forrás, esszé és könyv is létezik, amely ezzel a tiltott témával foglalkozik. Hogy azután az alábbiakban olvasható dokumentum-, újságcikk-, és interjúrészlet alapján kijelenthető-e, hogy a „zsidók csinálták az orosz forradalmat”, döntse el a kedves olvasó. Az áttekintés végén idézem Sever Plocker izraeli újságírónak a témával kapcsolatban kifejtett meglepően őszinte gondolatait. 

Egy amerikai felderítő tiszt jelentése a bolsevik forradalomról

Az Egyesült Államok haderőinek felderítő tisztje, Montgomery Schuyler 1919 márciusában és júniusában két jelentést is küldött Washingtonba a zsidóknak az orosz forradalomban játszott szerepéről. Mindkét dokumentum 1957 szeptemberében került nyilvánosságra, és ma is megtekinthetők az USA Nemzeti Levéltárában. 

Az 1919. március 1-jei keltezésű, Omszkban született jelentésben az alábbiak olvashatók:

Aligha okos dolog az Egyesült Államokban fennhangon mondogatni, mindamellett a bolsevik mozgalom a kezdetektől fogva, de napjainkban is orosz zsidók ellenőrzése és irányítása alatt áll... 

A második dokumentum Vlagyivosztokban keletkezett 1919. június 9-én. Az amerikai felderítő tiszt a következőket írta:

A 384 komisszár között van 2 néger, 13 orosz, 15 kínai, 22 örmény, és több mint 300 zsidó. Ez utóbbiak közül 264-en az Egyesült Államokból érkeztek Oroszországba a cári kormányzat bukása után. 

Íme Montgomery Schuyler két jelentése: 


A zsidók üdvözlik a bolsevik forradalmat

A The American Hebrew című lap 1920. szeptember 10-i számában az alábbiakat olvashatjuk:

A bolsevik forradalom Oroszországban a zsidó elme, a zsidó elégedetlenség, a zsidó tervezés eredménye, melyek nyomán egy új rend jön létre a világban. Ami a zsidó ész, leleményesség, előrelátás és a fennálló rendszerrel való elégedetlenség nyomán ilyen lenyűgöző módon végbement Oroszországban, másutt is be fog következni a zsidóság mentális és fizikai erejének köszönhetően. 

Churchill is kimondta

És most következzen Csintalan Sándor elvtárs kedvenc politikusának, Winston Churchillnek a véleménye a zsidóknak az orosz forradalomban játszott szerepéről: 

Winston Churchill is antiszemita lehetett életének egy korábbi szakaszában. 1920. február 8-án ugyanis egy interjúban a következő gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket tette a londoni Sunday Illustrated Herald című lapnak nyilatkozva:

Adam (Spartacus) Weishaupttól Karl Marxig, Trockíjtól Bela Kunig, Rosa Luxemburgtól és Emma Goldmannig nyomon követhető egy világméretű összeesküvés, melynek célja a civilizáció aláásása és a társadalom újjászervezése a rosszindulat, az irigység, az erőszak ösztöneire, és a megvalósíthatatlan egyenlőség álmára építve. 

(...)

Semmi szükség arra, hogy eltúlozzuk a nemzetközi és túlnyomórészt ateista zsidóságnak a bolsevik mozgalomban és az orosz forradalomban játszott szerepét. Ez a szerep ugyanis igen jelentős: alighanem minden más tényezőnél fontosabb. A vezető személyiségek többsége zsidó, habár figyelemre méltó, hogy maga Lenin nem az. (Valójában az anyai nagyapja volt zsidó származású – P.O.) Következésképpen az elvi iránymutatás és az események mögötti hajtóerő a zsidó vezetőktől származik. 

R. J. Rummel, a Hawai Egyetem professzora 61,9 millió főre teszi a Szovjetunióban 1917 és 1987 között legyilkolt emberek számát. Alekszander Szolzsnyicin úgy vélekedett, hogy 1917 és 1957 között 66 millióan estek áldozatul a kommunista terrornak a Szovjetunióban. Richard Pipes amerikai történész számításai szerint az orosz forradalom (1917 és 1922 között) idején 23 millió ember vesztette életét a harci cselekmények, a terror, az éhínség, a járványok következtében. Niall Ferguson nemrég megjelent A világ háborúja című könyvében világosan kimondta: az emberiség történetében egyetlen más forradalom sem akadt, mely ekkora számban „falta volna fel a gyermekeit”. Dr. Igal Halfin, a Tel-Avivi Egyetem történésze a sztálini megtorlásról írott könyvében azt hangoztatta, hogy a szovjet kommunista terror példátlan abban a tekintetben, hogy saját népe ellen irányult. 

Egy izraeli újságíró is elismeri

Sever Plocker, egy őszinte és becsületes izraeli újságíró egy rövid cikkében maga is elismeri: a bolsevik terror legborzasztóbb időszakában számos zsidó töltött be vezető pozíciót a kommunista rendszerben. Mint rámutatott, 1934-ben a szovjet belbiztonsági szolgálatok irányítóinak nem kevesebb, mint 38.5%-a zsidó származású volt. Igaz, számosan közülük végül maguk is a sztálini terror áldozataivá váltak. 

Sever Plocker a következőt írta a zsidóknak a bolsevik rendszerben betöltött szerepével kapcsolatban: „Azok a zsidók, akik aktív szerepet játszottak a kommunista terrorgépezet működtetésében (akár a Szovjetunióban, akár máshol), vagy akik maguk irányították a megtorlásokat, nyilvánvalóan nem mint zsidók cselekedtek, hanem mint sztálinisták, kommunisták, illetve mint „szovjet vezetők”. Így azután mondhatnánk azt, hogy a származásuk egyáltalán semmiféle szerepet sem játszott cselekedeteikben. Tetessük magunkat vaknak és süketnek. Mi közünk is lenne hozzájuk? Én azonban másképpen vélekedem. Elfogadhatatlannak tartom, hogy miközben feltétlenül elismerjük a zsidó nép tagjának azokat, akik nagy, nemes tetteket hajtanak végre, de nem tartjuk a zsidósághoz tartozónak a gaztettek elkövetőit.”

„Hiába tagadjuk, akkor sem tudjuk elfelejtetni bizonyos „hóhérok” zsidó származását, akik a kezdetektől fogva önként, sőt lelkesen vettek részt a vörös terrorgépezet irányításában és működtetésében. Egyébként is, ha mi igyekszünk is nem tudomást venni róluk, mások mindig emlékeztetni fognak az ő hovatartozásukra” - írta Sever Plocker izraeli újságíró. 

Perge Ottó - Kuruc.info

VÉGE

2010. október 24., vasárnap

"Soproni", kicsit másképp hazafias verzióban!

Nincs horog-keresztem, sem Dávid-csillagom, nem vagyok meleg, és nem iszom a narancs-levet.
Nem hordok bő-gatyát, se kommandós overállt, de büszkén viselem a betiltott mellényem! 
Nekem Erdély soha nem lesz Románia, a Felvidék Szlovákia, és Bácska Szerbia! 
Testvéreim mind a székelyek, és nem lehetnek azok, a befogadott idegenek! 
Kilakoltatnak a bankok, sanyargat a kormány, s ha leülők egy parkban a fűre, rám ront, és könnygázzal áraszt el a droidok serege, megbírságolnak, mikor a himnuszt éneklem.

Rebellis vagyok, én szabad és büszke magyarnak születtem! 
Itt terem a borok fejedelme, a fehér kenyér búzája, itt készül a legszebb halasi csipke, a legpirosabb kalocsai paprika, itt úszik a kék Duna vizén a dinnye-héj, nekem a magasból sem térkép e táj, nekünk van csak egyedül Szent-koronánk. Kettős kereszten feszíti a szél, nemzeti színű vitorlánk.
Itt élek Európa szívében, a földi paradicsomban. 
Nekem a Szent-korona országa a hazám, én így szeretlek Magyarország!



2010. október 4., hétfő

A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése 5.

Függelék


  • 1883. május 22-én gróf Lamberg Henrik, császári és királyi alezredes Bécsben feleségül vette Schwarzenberg Eleonóra hercegnőt.
  • 1883. május 29-én elhunyt Wimpffen Karolina grófné, született Lamberg grófnő.
  • 1885. május 26-án Pozsonyban tartották Szécsen Karolina Franciska grófnő, gróf Szécsen Antal és Ernesztina grófné, született Lamberg grófnő, lánya és Lederer Károly császári és királyi altábornagy esküvőjét.
  • 1890. szeptember 2-án gróf Mensdorff-Pouilly Alfonz, gróf Mensdorff-Pouilly Frigyes és Mária grófné, született Lamberg grófnő fia, feleségül veszi Paar Ida grófnőt.
  • 1891. február 4-én ünnepelték Lamberg Ladislaja grófnő, gróf Lamberg Fülöp Károly és Lamberg Mária grófné, született Wenckheim grófnő lánya házasságát gróf Merán Jánossal.
  • 1891. március 27-én Abbáziában elhunyt őexcellenciája gróf Merán Ferenc.
  • 1896. január 7-én Bécsben gróf Szécsen Miklós Ferenc, gróf Szécsen Antal és Ernesztina grófné, született Lamberg grófnő fia, feleségül veszi Mikes Johanna grófnőt.
  • 1896. augusztus 23-án Ausseenél meghal őexcellenciája gróf Szécsen Antal császári és királyi főudvarmester.
  • 1897. március 30-án a steyri kastélyban meghal őnagysága Lamberg Anna grófné, született Lamberg grófnő, gróf Lamberg Ferenc Imre hitvese.


I. Melléklet


A csókakői vár


Bél Mátyás, az Esztergomi Nagykönyvtárban található földrajzi-történelmi művének a csókakői várról szóló, latin nyelven írt fejezetének fordítása. Latin nyelven, 1714-1749 közötti években írt művének címe: „Notitia Hungariae novae historico-geographica".

Ezekből a válogatott művekből csak négy nagy kötet jelent meg, amelyek az egész mű negyedrészét sem teszik ki, minden további még csak kézirat formájában található.19

§ I. De arce Csókakő. A csókakői várról

A vár neve és eredete bizonytalan. I. Károly király uralkodása alatt virágzott. A Csókakő nevet - szó szerint németre lefordítva „Dohlenstein" - egy madárfajból (Csóka) eredeztetik, valószínűleg azért, mert ezek a pusztaságot kedvelő madarak itt, a sziklákon találtak menedéket és fészkeltek. Sok író a várat csak Csóka néven említi (Istvánffy lib. XXIII. pag. 491. 16.). A névről ennyit lehet tudni. A vár eredetét pontosan meghatározni már csak azért sem lehetséges, mert a törökök hódításáig alig említik a történelemben.

Az biztosnak mondható, hogy a várat a magyarok korábban építették, ami II. András korának szelleméből adódik. Azokban a/ időkben, amikor a tatárok néhányszor elpusztították az országot, az ország költségén és közmunkával ilyen menedékeket építettek. Kzl igazolja a vár stabil és masszív építési módja. I. Károly uralkodása idején a várat már azok között a várak között tartják számon, amelyeknek várnagya is van. Erre bizonyítékot egy a fehérvári káptalan pecsétjével ellátott okiratban találhatunk, amelyben egyfelől Károly király, másfelől Gyurke de Genere Csák fia, Pál Veréb és Sóskútra vonatkozó cserét dokumentálták 1330-ban. Az okirat aláírója a király részéről nagyságos Tamás, másik részről a csókakői várnagynak, Péternek a fia.

Ebből az okmányból az is kiderül, hogy Csókakő I. Károly király tulajdonában volt, és az uradalmat a Csák nemzetségi birtokhoz tartozó Veréb megszerzésével akarta nagyobbá tenni.

vége

A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése 4.

D. Lamberg Terézia grófnő és
a báró Luzénszky család közötti tagosítás és felosztás

1856 Tagosítás gróf Lamberg és báró Luzénszky

Ebben az évben zajlott le Mór és a környező puszták - Tőrös, Tímár, Dobos, Árki, Vajai és Csóka tagosítása és felosztása egyrészről Lamberg Terézia grófnő, másrészről a báró Luzénszky család között. Lamberg Terézia grófnő a következő birtokrészeket kapta: egész Vajai, Csóka és Tőrös pusztákat; ezen felül Mórból és Dobosból 417 hold 1100 négyszögöl szántóföldet és rétet, 3122 hold 750 négyszögöl erdőt. Árkiból azonban 137 hoki és 750 négyszögöl szántóföldet és 957 hold 831 négyszögöl erdőt.

A báró Luzénszky családot a következők illették meg: egész Tímárpuszta, Mór, Dobos és Árki másik nagyobbik része. A Luzénszky báróra eső részt így hozzácsatolták a tisztán Luzénszky tulajdonban lévő birtokhoz; Pusztavámhoz és Nánához, hogy a birtokot fel tudják osztani a később megnevezésre kerülő Luzénszky leszármazott testvérek között. Egyharmad részt kaptak báró Luzénszky József és leszármazottai, egyharmad rész kaptak Zichy Terézia grófné, született Luzénszky bárónő és leszármazottai, és végül egyharmad részt kaptak Lamberg Borbála grófné, született Luzénszky bárónő és leszármazottai. Hz a Lamberg rész a következőkből állt: egész Pusztavám és Nana, Árkiból 716 hold és 900 négyszögöl szántó és rét, valamint 330 hold és 1059 négyszögöl erdő. Dobosból 907 hold és 300 négyszögöl erdő (Gróf Lamberg Levéltár; felosztási akták).

1856 Eladták az uradalmi gyógyszertárat

A móri uradalmi gyógyszertárat, amelyet 1734-ben a kapucinusok alapítottak, és akiktől 1807-ben az uradalom megvásárolta, az akkori bérlő, Huber János, 9000 forint váltópénzért vette meg.

1857 Tőröspuszta újjáépítése

Lamberg Terézia grófnő újjáépítette Tőröspusztát, az első évben az alábbi épületeket emelte: cselédlakás konyhával, két szobával és két kamrával; egy harminc öl hosszú juhhodályt és egy kis négy öl hosszúságú gabonatárolót a cséplőudvaron. Minden a legjobb építőanyagból épült, és mindent cseréppel borítottak. A szomszédos völgyben két kutat fúrtak.

1858 Tőröspuszta

Tőröspusztán Lamberg Terézia grófnő jó minőségű kőből és téglából egy 42 öl hosszú, oszlopokon álló, cseréppel fedett gabonatárolót építtetett.

Mór, a bortized megváltása

A vajali és csókái szőlők tulajdonosai megváltották a bortizedet 157 816 forint 15 korona váltópénzért, amelyet öt éves részletben fizethettek ki. Ebből az összegből a Lamberg uradalom a csókái Szilvással együtt 79 875 forint 461 korona váltópénzt, a Luzénszky uradalom viszont 77 940 forint 281 korona váltópénzt kapott, ami kiadja a fenti összeget, ami 157 816 forint és 15 korona váltópénz.

Pátkán a Fülöpmajorban szinte az összes épület leégett.

Mór, tűz az uradalmi kórházban

A móri uradalmi kórházban leégett az orvoslakás, amelynek teteje szalmával volt fedve. A falak legnagyobb részét újra fel kellett építeni. Ezután Lamberg Terézia grófnő elrendelte egy új istálló és pajta felépítését, valamint tetőcseréppel való befedését.

1859 Tőröspuszta

Úgyszintén Lamberg Terézia grófnő Tőrösön meghosszabbította a cselédházat 12 öllel. Két szobát, két kamrát és egy konyhát építtetett a korábbiakhoz.

Lamberg Karolina grófnő házassága

1860. október 7-én Lamberg Karolina grófnő házasságot kötött gróf Wimpffen Ferenc Alfonz császári és királyi alezredessel az ottensteini kastélyban.

1860

A zámolyi forrás teljesen kiszáradt, miután 1846-tól mindig bőséges vízhozama volt.

Zámoly, ököristálló

Zámolyon, a belső juhhodály területén gróf Lamberg Ferenc Imre irányítása alatt felépítették a nagy ököristállót.

Gróf Lamberg Ferenc házassága

1861. január 29-én gróf Lamberg Ferenc Imre házasságot kötött Lamberg Anna grófnővel, gróf Lamberg Rudolf leányával.

1862 Lamberg Mária és Lamberg Terézia grófnők házassága

1862. május 31-én tartották Lamberg Mária grófnő esküvőjét gróf Mensdorff-Pouilly Alfonzzal Bécsben, július 8-án az ottensteini kastélyban, pedig Lamberg Terézia grófnő házasságát gróf Merán Ferenccel.

1862 Lamberg Terézia grófnő halála

Szeptember 21-én, 71 éves korában szélütés következtében hirtelen elhunyt a hajadon Lamberg Terézia grófnő. Farkas Imre, székesfehérvári megyés püspök temette el a móri kapucinus kriptában.

Lamberg Terézia öröksége apai részről Móron és a környező pusztákon: Dobos, Árki, Vajai, Csóka és Tőrös. Az anyai részről kapott örökséget Lamberg Terézia három testvére között osztották fel, mégpedig a következő módon:

1. Gróf Lamberg Rudolf az alábbiakat kapta: egész Tőröspuszta 590 hold és 450 négyszögöl szántóval, 88 hold és 300 négyszögöl réttel, valamint 723 hold és 978 négyszögöl erdővel. Csókából 336 hold szántót, 14 hold és 300 négyszögöl rétet, valamint az összes erdőt, ami 1090 hold és 335 négyszögölt tett ki, ez összesen 1814 hold és 113 négyszögöl földterület.

2. Megboldogult gróf Lamberg Ferenc Fülöp örökösei az alábbiakat kapták: Móron: 325 hold szántó, 38 hold 600 négyszögöl rét. Doboson: 65 hold szántó és 2480 hold 300 négyszögöl erdő. Csókán: 312 hold 1050 négyszögöl szántó, 2 hold 900 négyszögöl rét. Vajalon: 474 hold szántó és 1287 hold és 431 négyszögöl erdő. Mindez összesen 3767 holdat és 731 négyszögölet tesz ki.

3. Megboldogult Lamberg Mária grófnő, Festetits grófné örökösei a következőket kapták: egész Nánapuszta 100 hold 900 négyszögöl szántóval, 224 hold 600 négyszögöl réttel, 117 hold 150 négyszögöl legelővel és 1454 hold 750 négyszögöl erdővel. Egész Pusztavám 53 hold 450 négyszögöl szántóval, egy hold réttel és 304 hold 649 négyszögöl erdővel. Árkiból: 639 hold 150 négyszögöl szántó, 215 hold 300 négyszögöl rét és 1288 hold 690 négyszögöl erdő. Doboson: 907 hold 300 négyszögöl erdő. Vajalon: 231 hold 600 négyszögöl szántó, 13 hold 450 négyszögöl rét és 264 hold 769 négyszögöl erdő. Ez összesen 4219 hold 758 négyszögöl. Az örökösök birtokába került földek nagyságában jelentkező jelentős különbségek annak tudhatók be, hogy először is a levéltárban található, 1858. március 24-én kelt adásvételi szerződés értelmében megboldogul Ferenc gróf és megboldogult Lamberg Mária grófnő örökösei megvásárolták az anyai részről a báró Luzénszky család birtokrészét gróf Lamberg Rudolftól. Másrészről, mivel megboldogult Lamberg Mária grófnő, Festetits grófné örökösei az 1826-os Lamberg birtokrész felosztásakor igényt formáltak 77 538 forint 20 koronára -Lamberg Terézia grófnő ezt váltópénzre emelte - a földek és birtokok fejében, ezzel az érintettek elkötelezetté tették magukat (Felosztási jegyzőkönyvek a Lamberg Levéltárban).

Zámoly, úrbéri rendezés

Zámolyon 1862-1863-ban bírósági eljárással sikerült végrehajtani az úrbéri rendezést, immár beleértve a szántókat, réteket, legelőket és erdőket.

1863 Mór, erdőfelosztás

Az úrbéri erdőilleték fejében nyolcvan telkes gazdának és 506 zsellérnek 63 és egynegyed telekre, telkenként négy holdat számítva, összesen 573 hold erdőt (egy holdat 1200 négyszögöllel számítva) hasítottak ki a dobosi Bárányosban.

Pátka, Ságipuszta

Pátkán kiépítették Ságipusztát.

Kiszárad a halastó

A több mint 600 hold nagyságú pátkai halastó, több nagyon száraz év után, az idei évben szinte teljesen kiszáradt, majd a csatornázás után földekké és mezővé alakították át. A tó olyan gazdag volt halban, hogy a korábbi időkben több ezer forintnyi hasznot hozott. A tóból fogott halak az egész környéken keresettek voltak, és nagyon jó-ízűnek találták azokat. A nagyon jó minőségűeket több éven keresztül Budapestre szállították, ahol főleg a pontyok voltak keresettebbek a Dunában fogott halaknál. Nem számítottak ritkaságnak a húsz font nagyságú csukák sem. Egy 1833-ban fogott csukát, ami 24 fontot nyomott, Bécsbe szállítottak (Szemtanú). E két halfajta mellett a tóban volt még Perschling, compó és „Karroissln". Találtak a tóban rákokat is, ízük azonban nem volt jó, ezért nem is fogyasztották.

1865

Zámoly számára a szerencsétlenség éve. Borbálán, november 26-án, mind a két pajta a takarmány nagy részével együtt leégett. Később a forrásnál leéget az ún. Csapó-malom.

Tőröspusztai épületek

Tőrösön a cselédek házát újabb két szobával, két kamrával és egy konyhával bővítették, majd egy őrzőhellyel bővítették. A régi juh-hodályok mellé gróf Lamberg Rudolf egy ugyanolyan nagy és teljesen új juhistállót építtetett.

1866 Csákberényi úrbérrendezés

Május 23-a reggelén, Móron és környékén, az összes szőlőt oly mértékű fagykár érte, hogy szinte egy zöld levelet sem lehetett látni. A hajtások már egy láb magasak voltak. A kár rettenetesen nagy, ha azt vesszük, hogy egy olyan bőséges termés mutatkozott, mint már régen nem. Harminc-negyven fürtöt számoltak meg egy tőkén, a húsz fürt átlagosnak számított (Szemtanú). Csak a móri és csókái szőlőhegyeken mintegy 60 000 vödörnyi szőlő veszett kárba, amelynek értéke elérte a félmillió forintot. Elfagyott a kukorica is, de leginkább a búza károsodott, néhány helyen egyáltalán nem volt szem a kalászokban.

Csákberényben befejeződött az úrbéri rendezés, beleértve a szántókat, réteket, legelőket és az erdőket is.

Gróf Wimpffen Ferenc halála

Július 22-én a königgrätzi csatában szerzett sebei következtében meghalt gróf Wimpffen Ferenc Alfonz, Lamberg Karolina grófnő férje.

Tőrösi tűz

November 19-én Tőrösön teljesen leégett a nagy pajta, tele takarmánnyal és gabonával. Gróf Lamberg Rudolf a pajtát a következő évben teljesen újjáépíttette.

1868 Orond, Annamajor

Az orondi Annamajorban felépült a cselédház és a második juhistálló.

1869 Gróf Lamberg Fülöp házassága

Augusztus 19-én gróf Lamberg Fülöp feleségül vette Wenckheim Mária bárónőt, báró Wenckheim László leányát.

Tűzeset Kisfaludon és Zámolyon

Kisfaludon leégett a gabonacsűr, Zámolyban pedig a juhhodály a csűr körfala mellett.

1870 Lamberg Ladiszlaja grófnő születése

Móron - május 20-án - megszületett gróf Lamberg Fülöp és felesége, született Wenckheim Mária bárónő leánya, aki a keresztségben a következő neveket kapta: Ladiszlaja Mária Karolina

Dobos, tiszttartói lakás

Doboson, a kiépített majorgazdaságban Wimpffen Karolina grófné, született Lamberg grófnő a Győri úttól keletre egy új tiszttartói lakást, egy juhistállót magtárpadlással építtetett.

Árki, hivatalnoki lakás

Árkin is egy új hivatalnoki lakás épült a Komáromi úttól keletre, gróf Festetits Géza elrendelése alapján.

1871 Megszületik Fülöp, Fülöp gróf fia

Május 26-án fia született gróf Lamberg Fülöpnek és feleségének, született Wenckheim Mária grófnőnek, akit a Fülöp Ferenc Rudolf Ádám névre keresztelnek.

Birtokfeloszlás Lamberg Ferenc, Fülöp és Henrik grófok között

Ebben az évben Lamberg Ferenc, Fülöp és Henrik grófok a következőképpen osztották fel birtokukat:


  • a. Ferenc gróf megkapta egész Ikrényt és kiegészítésképpen a Zámolyt határoló Borbálapuszta nagy részét.
  • b. Fülöp gróf egy egész részt kapott Zámolyból kiszakítva, valamint a Zámolyt északról határoló Kerekszenttamás pusztát.
  • c. Henrik gróf Mór és Vajai irányítását vette át, valamint a fennmaradó részt a fent említett Borbálapusztából. Az a. és c. pont alatt szerepelt részeket nem osztották ketté, hanem közös irányítás alá kerültek.


1872

Gróf Lamberg Henrik utólag eladta egyenlő részekre osztva Borbálapusztán található birtokrészét Lamberg Ferenc és Fülöp grófoknak.

Zámolyi forrás

A megfigyelés folytatásaként ismét meg kell jegyeznem, hogy a zámolyi forrásnál máig - 1872. március 12. - nincs víz. A forrás 1860 óta, immár 12 éve száraz. Az ismert feljegyzések szerint ilyen hosszú ideig még nem maradt el a víz. Igaz, előtte szokatlanul hosszú ideig, 1846-tól 1860-ig, 14 éven át bő vízhozama volt.

Az Úri utca 36. szám alatti ház átépítése

Ebben az évben teljesen átépítették az Úri utca 36. szám alatti házat (előtte Béresudvar). A házat átrendezték, és a Zámolyról Mórra átköltözött Verner György jószágkormányzó lakásának rendezték be.

Gróf Lamberg Fülöp Zámolyra költözik

Májusban gróf Lamberg Fülöp végleg Zámolyra költözött, ahol a jószágkormányzó lakását alakíttatta és építtette át lakhelyévé.

Borbálái tiszttartói lakás

A Zámoly melletti Borbálapusztán gróf Lamberg Ferenc Imre egy új tiszttartói lakást építtetett, az ottani hosszú, oszlopokon nyugvó pajta keleti részében. A nyugati részt cselédlakássá, a középső részt csűrré alakítatta át.

Kút Borbálán

A botzeni Grieser Alajos lelkész professzor irányítása mellett Borbálapusztán egy új kutat fúrtak. A fúrást 1869-ben kezdték és 1871 júniusában adták át használatra. A kutat 26 öl mélyre fúrták, ahol egy sziklaréteget találtak. A sziklaréteget négy láb szélességben vésték át, majd további két öl mélységig ástak. A vízszint két öllel a sziklaréteg felett van. A víz emeléséhez négy lóra, vagy ökörre lenne szükség, de a fent említett professzor egy művészien elkészített gép beszerelésével oldotta meg a vízemelést. A géppel egy óra alatt 245 vödör víz merhető ki egy tartályba, ami három napig fedezi a pusztán élő emberek és az ott található összes állat vízszükségletét.

1872 Takarékpénztár Móron

Október 8-án Móron egy takarékpénztárt alapítottak „Mórvidéki Takarékpénztár" néven, 400 darab 100 forintos részvénnyel. A valóságban azonban csak 50 forintot fizettek be részvényenként, vagyis 2000 forintot, a további 2000 forintot berendezésre: wertheimkasszára, könyvekre, bútorokra stb. költötték; így a hivatal 22 000 forint tőkével kezdhette meg a működését a fent említett napon.

1873 A forrásnál megjelent a víz

Ez év májusában mindenki örömére ismét megjelent a víz a zámolyi forrás medrében. Júniusban már teljesen megindult a víz. Amikor e könyv írója július 15-én ellátogatott a forráshoz, a főér medre kristálytiszta vízzel volt tele, ami a lejjebb, a főútnál található zsilippel elzárt víztározót is töltötte. A víz az úton is átfolyik a falu irányába, de még nem olyan mennyiségben, hogy működtetni tudná a malmokat. Három kiadós mellékforrás ugyanis, amelyek szintén a főmederbe torkollnak, még teljesen száraz. A fent említett napon (július 15.) a forrás torkollatok még teljesen szárazak voltak. Ezúttal a víz elmaradása sokáig tartott; 1860-tól kezdve egészen 13 éven át.

Megszületett Fülöp gróf lánya, Angelika

Szeptember 14-én Zámolyon lánya született gróf Lamberg Fülöpnek és feleségének, született Wenckheim Máriának, akit az Angelika névre kereszteltek.

1874 Szécsen-Lamberg gróf halála

Január 27-én, 45 esztendős korában elhunyt őnagysága Szécsen Ernesztina grófné, született Lamberg grófnő. Holttestét január 31-én - ideiglenesen - a móri kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.

Lamberg Fülöp gróf halála

Reichenauban, augusztus 18-án, 37 éves korában egy szívroham következtében hirtelen elhunyt gróf Lamberg Fülöp. Korábban többször is kinyilvánított kívánságának eleget téve augusztus 22-én a zámolyi temetőben temették el. Lamberg gróf 1869. augusztus 29-e óta Wenckheim Mária bárónő férje volt, akit három gyerekkel hagyott hátra: Ladislaja Máriát (született 1870. május 20.), Fülöp Ferencet (született 1871. május 26-án) és Angelikát (született 1873. szeptember 14-én).

1874 Harang Borbálán

November 4-én a Zámoly melletti Borbálapusztán felszentelik Lamberg Anna grófné, született Lamberg grófnő által adományozott harangot. A szentelő püspök és a székesfehérvári nagyprépost által aláírt okirat a móri levéltárban található.

1875 Lamberg Terézia grófné, született Hoyos grófnő halála

Február 3-án, 62 esztendős korában, Bécsben elhunyt őnagysága Lamberg Terézia grófné, született Hoyos grófnő (őnagysága gróf Lamberg Rudolf hitvese). A csákberényi temetőben található újonnan felépített családi kriptában temették el.

Lamberg Karolina halála

Április 19-én, 64 éves korában, Bécsben elhunyt őnagysága Lamberg Karolina grófné, született Hoyos grófnő (őnagysága gróf Lamberg Ferenc hitvese). A grófnőt a móri kapucinus templom családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Gróf Festetits Géza halála

Június 7-én, 57 éves korában, Móron elhunyt őexcellenciája gróf Festetits Géza (Lamberg-Festetits grófnő fia). Ugyanazon hónap 9. napján Árkin, a kápolna kriptájában temették el.

Mensdorff-Lamberg Mária grófné halála

Február 1-jén a morvaországi Boskowitzban, 43 éves korában elhunyt őnagysága, Mensdorffi-Pouilly Mária grófné, született Lamberg grófnő. A grófné holttestét február 4-én a csehországi Preiten-steinba vitték, és ugyanezen hónap 7. napján Mensdorff gróf családi kriptájában temették el.

1877 A zámolyi forrás

Ugyanebben az évben, áprilisban a zámolyi forrás egyik mellékágában elkezdett csordogálni a víz, amelynek mindinkább nagyobb lett a vízhozama; emellett egy másik oldalágból is előtört a víz. A két oldalág a főmederbe folyik, és a víz most már (1876. július 5-én, amikor is az író a forráshoz látogatott) átfolyik az országútnál található víztározó gátján, és megszokott folyási irányát követve a falu felé folyik, az ottani csatornában folytatja útját (Lásd fentebb az 1873. esztendőnél).

A móri kistemplom (a magyar templom) tornyára új órát szereltek, és június 15-én el is indították.

Szeptember 15-én e könyv írója ellátogatott a zámolyi forráshoz. Most már előtört a harmadik oldalág is, most már mind a három ág sokkal bőségesebben folyik, mint az előző évben.

Az egész uradalomban már régen nem volt oly bőséges a termés, mint az idén.

1878

A zámolyi forrásnak ma is bő a vízhozama. Ezentúl minden évben jelentést teszek a forrás állapotáról, hogy egyszer pontosan meghatározhassuk, meddig folyik benne víz, és mikor apad ki.

Árkin, az ún. Bikaföldeken előtört a második forrás is, amely fentebb a Bakonyban ered. E forrásban csak ritkán van víz, a hosszú hivatali időm alatt én is csak egyszer láttam, körülbelül harminc évvel ezelőtt, mellékesen négy éven át láttam folyni.

1879 Gróf Lamberg Ferenc és Angelika grófné halála

Egy igen szomorú eset történt a Lamberg családdal. Július 19-én és 20-án meghalt gróf Lamberg Fülöp és Wenckheim Mária bárónő két gyermeke. Fülöp Ferenc Rudolf (az egyetlen utód a családban férfiágon) nyolcadik életévében és Angelika hat esztendős korában, három nap leforgása alatt haltak meg, akkoriban a gyermekek körében tomboló torokbetegségben, diphlheritisben (torokgyík). A fiú Ausztriában, az ottensteini kastélyban, a leány Pozsonyban hunyt el, kettőt július 23-án a zámolyi temető családi kriptájában, megboldogult apjuk mellé temették el.

Augusztus 23-án e könyv írója ismét megtekintette a zámolyi forrást. Most már 81 esztendős vagyok, e forrást és változásait így már hatvan éve ismerem, de ilyen sok vizet még nem láttam benne, ugyanis nem csak a korábbi források törtek elő, hanem nyugatra, ahol eddig nyoma sem volt a víznek, három új forrás tört elő a hegyből.

1879-ben egy újabb gyógyszertárat hoztak létre Móron. Augusztus végén nyílt meg az új gyógyszertár, a zárdatemplommal szemben lévő sarokházban, a Vásártérről megközelítve a rendházat, a Szent Sebestyén-szobortól balra.

Az ún. kis- vagy magyar templom körfalára két új boltozatot emeltek.

Fel kell, hogy jegyezzek egy nagyon ritka változást az időjárásban, amit én, most már 82 évesen még soha nem tapasztaltam. Október 16-án, reggel 8 órakor el kezdett esni az eső. Nem sokkal ezután az eső már hóval keveredett. Mindez délutánig tartott. A 16-áról 17-ére virradó éjszaka azonban annyira esett a hó, hogy reggelre mindent beborított, néhány helyen húsz centiméter vastagságban, sőt még azon felül is.

Ahogy Móron szokás, a szüret október 15-én kezdődött, azonban csak ezen a napon tudták a termést betakarítani, ugyanis 16-án, 17-én és 18-án az összes szőlőt hó borította. Ezek valódi téli napok voltak, csak 19-én kezdett a hó olvadni, délután már folytathatták a szüretet. 20-án azonban ismét félbe kellett szakítani a szüretet, ezúttal az erős eső miatt, aminek köszönhetően a hó teljesen elolvadt, így 21-én és 22-én már zavartalanul lehetett a szőlőkben dolgozni. A fákat mindenhol nagy kár érte, mivel a levelek még nem hullottak le, ezért megmaradt rajtuk a hó, és letörte az ágakat. Néhány fiatal fa teljesen kárba veszett. Sajnálatos módon a rossz idő két emberáldozatot is követelt. Két velegi lakos - apa és fia - akik Budán dolgoztak az ottani szüreten, október 16-áról 17-ére virradó éjszakán vasúttal utaztak Budáról Mórra. Az éjjel, 2 óra felé elindultak a velegi úton hazafelé. Az erdőn szerencsésen átjutottak, de a velegi szántóföldek magasságában, valószínűleg bágyadtság miatt árokba estek, ahol a második napon megfagyva találták őket. A megkeresett kis pénzük még náluk volt.

1880 Gróf Lamberg Rudolf halála

Ismét nagy csapás érte a Lamberg családot. Gróf Lamberg Rudolf április 5-én, hosszú szenvedés után, 79 éves korában Pozsonyban (ahova a gróf minden év tavaszán ellátogatott), a Lamberg családi házban (ahol 1802-ben született) elhunyt.

Az elhunytat április 7-én ravatalozták fel Pozsonyban, majd Csákberénybe szállították, és ott temették el ünnepélyesen a temetőben található családi kriptában, április 8-án délután 3 órakor.

Április 19-én megkezdték a kapucinus zárdatemplom már régóta tervezett bővítését. Eddig a templom hosszúsága megegyezett a zárdába vezető folyosó - az ún. porta - hosszával, és egy keskeny kis előcsarnoka volt, amely az utcáig nyúlt. Ebben volt azonban elhelyezve a feljárati lépcső is, ami miatt ott kevés hely maradt a nép számára. Ezt az előcsarnokot most teljesen eltávolították, és a templomot teljes szélességében, egészen az utcáig - ahol a zárdához vezető lépcső kezdődött - meghosszabbították. A feljáró lépcsőzetet most díszes élőépítmény alá helyezik.

Ugyanebben az évben, május 23-án, az akkori megyés püspök, Pauer János nagy ünnepség közepette elhelyezte az alapkövet a bejárattól balra, a szintén tervezett torony alapjába. Az alapkőbe több forgalomban lévő pénzérme mellett egy oklevelet is zártak, amely tartalmazta az akkori uralkodó császár és király, I. Ferenc József, XIII. Leó pápa, a magyar miniszterek, Szőgyény-Marich László főispán, a rend jelenlegi tagjainak stb. nevét. Korábban, ahogy az minden kapucinus rendházi templom esetében előírás volt, csak hátul, a szentély fölött volt egy deszkákból készült és vörösbarnára mázolt tornyocska.

A zámolyi forrás ugyanolyan bővizű mint 1879-ben. A forráshoz közeli malom épületében egy kerékmeghajtású malmot létesítettek és indítottak el.

1881

1880 végére a zárdatemplom belsejében a munkálatok oly előrehaladott állapotban voltak, hogy decemberben ideiglenesen fel tudták szentelni, így 1881 telén a miséket már meg tudták tartani. A hátralévő munkálatokat ez év leforgása alatt kell befejezni.

Wimpffen Karolina grófnő házassága

1881. november 20-án, Grazban házasságot kötött Wimpffen Karolina grófnő, gróf Wimpffen Ferenc Alfonz és Wimpffen Karolina grófné, született Lamberg grófnő lánya gróf Lilie Vetter Móriccal.
1881. október 23-án befejeződött a móri zárdatemplom rekonstrukciója és végleges bővítése. Ugyanezen a napon szentelte fel az építményt az akkori székesfehérvári megyés püspök, Pauer János. Az istentiszteletet most már a régi helyén tartják. A templom elejére tervezett torony az idén nem készült el. Egyelőre a megépített toronyrészt ideiglenes tetővel látták el.
A zámolyi forrást az idén sajnos nem tudtam megnézni, de ahogyan az ottani udvari bírótól, Báró Jenőtől hallottam, ugyanolyan sok víz folyik benne, mint tavaly. Az ottani malom állítólag elég jól működik.

1881. november 16-án, 84 esztendős korában, Móron elhunyt e könyv írója, Seidel Ignác jószágkormányzó.

vége

A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése 3.

C. A gróf Lamberg-féle rész felosztása
A csókakői uradalom szabad felosztása
Lamberg-Luzénszky Borbála grófnő által

Gróf Lamberg Fülöp utódai és örökösei között a birtokrészt az alábbi részekre osztották fel:

  1. Gróf Lamberg Ferenc Fülöp Zámoly községet kapta a környező pusztákkal: Borbála és Kerekszenttamás, ezen kívül pedig Veleg falut.
  2. Lamberg Terézia grófnő Mór és a hozzá tartozó puszták felét kapta meg: Tőrös, Tímár, Dobos, Árki, Vajai és Csóka.
  3. Gróf Lamberg Rudolf Csákberényt és Orond pusztát, valamint Gántot, Kápolna és Kisfalud pusztákkal.

Lamberg Mária grófné, született Festetits grófnő örökösei, név szerint: Krisztina grófnő, (íc/.a gróf, Gizella grófnő Pátka falut kapták a hozzá tartozó Ság és Nyék pusztákkal (Móri gróf Lamberg Levéltár).Lamberg Fülöp szerzeményei; Ikrény és Lesvár, Ferenc és Rudolf grófokat illették, a birtokot kettőjük között osztották fel.

1828 Gróf Lamberg Ferenc Fülöp házassága.

Április 19-én gróf Lamberg Ferenc Fülöp feleségül vette Hoyos Karolina grófnőt, őexcellenciája gróf Hoyos Ernő fővadászmester leányát.

Zámolyban bevetik Borbálapusztát

Zámolyban bevetik Borbálapusztát.

Terézdomb

Vajaion betelepítették a nagy szőlőhegyet, az ún. Terézdombot.

1829

Gróf Lamberg Ferenc megépítteti a nagy juhistállót a zámolyi forrás mellett.

1830

A Mórhoz tartozó vajali felső juhhodályban Lamberg Teréz grófnő egy 25 öl hosszúságú juhaklot építtet.


1831 csákberényi kastély és gróf Lamncrg Rudolf házassága.

Csákberényben gróf Lamberg Rudolf megépítteti a kastélyt. Ugyanebben az évben őméltósága feleségül vette Hoyos Terézia grófnőt, őexcellenciája gróf Hoyos-Stichsenstein Ernő leányát.

Az első kolera

A kolera első feltűnése Magyarországon. Istennek hála, Mórt akkor még elkerülte a járvány. Csak négy ember halt meg, akik már fertőzötten érkeztek haza az aratásból. Sajnos Csákberényben, Zámolyon és Pátkán nagyon sok halálos eset történt. Székesfehérvárott és Győrben annyira tombolt a kolera, hogy naponta mintegy nyolcvan ember halt meg.

1831 Eladták Csurgót

Június 16-án az akkori tulajdonos, a Hochburg utód és örökös, báró Perényi Imre eladta a csókakői uradalomhoz tartozó Csurgót és Igarpusztát gróf Károlyi Györgynek.

Annamajor Orondon

Gróf Lamberg Rudolf bevetteti az orondi Annamajort, amely nevét csak Anna grófnő születése után kapta meg.
Lamberg Terézia grófnő megépítteti a harmadik juhhodályt a vajali birkaudvaron, amely 25 öl hosszú volt.
1834-ben példás minőségű bor termett, Móron ekkor állítottak elő először aszút mazsolaszőlőből.

1835

Rendkívül bőséges szőlőtermés, az uradalom még a szüret alatt, egyből a préselés után kettőezer vödör must eladására kényszerült, hogy üres hordókhoz jusson.

1836 Móron tombol a kolera

Júliusban és augusztusban igen hevesen jelentkezett Móron a kolera. Több mint kettőszáz ember halt meg. Néhány napon át tíz haláleset is történt. Ekkor építette Lamberg Terézia grófnő az ún. Rókus-kápolnát Újlakon. A bejárat felett a következő kronosztichon olvasható:
Deslente ChoLerae LVe DIVI RoChI honorlbVs DeVotI ereXere.

1838

Zámolyon újjáépül a második hivatalnoki ház, a későbbi igazgatói ház (a pajtaudvar mellett, a sarkon), amelyet 1868-ban jelentősen kibővítenék.

1840 Lesvár, Teréziamajor

Gróf Lamberg Rudolf Lesváron bevetteti a Teréziamajort. Móron, a kétrészes sörházban, Lamberg Terézia grófnő a Luzénszky urasággal együtt egy gőzgéppel ellátott szeszfőzdét létesít.

Mór, szeszes sörfőzde

Ezzel együtt 40 000 forint összköltségen egy új szárazmalmot és vízemelőt építtet, és gőzerőre állíttatta a sörfőzést (számlák alapján).

1841 Leégett a zámolyi juhistálló

Márciusban leégett Zámolyon a forrás melletti juhistálló (Ferencmajor), 800 anyajuh és bárány veszett oda.

1842 Pátka, Máriamajor

Pátkán megépül a Máriamajor cselédlakással és juhhodállyal.

1843 Lamberg Borbála grófné halála

Pátkán megépül a Máriamajor cselédlakással és juhhodállyal. Július 16-án megsiratták és meggyászolták az egyik legnemesebb és legjótékonyabb nőt, Lamberg Borbála grófnét, született Luzénszky bárónőt, az 1807-ben elhunyt gróf Lamberg Fülöp özvegyét. Móron, 76 éves korában hunyt el, és az ottani kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.

Présház Móron

Lamberg Terézia grófnő az alapoktól újjáépítteti a csűrudvaron található présházat.
Az úrbéri rendezés értelmében megkezdik Pátkán a határ felmérését.

1845 Szénaszárító Vajalon

Lamberg Terézia grófnő Vajaion, a régi szénapajta mellett egy 15 öl hosszú, oszlopokon nyugvó szénaszárítót létesített, majd egy juhistállót a móri gabonaszárító udvarán.

1846

A zámolyi forrásnak nagyon bő a vízhozama.

1846 A borbálái nagy tűz

November 19-én a zámolyi Borbálapusztán leégett szinte az összes épület, márciusban pedig a zámolyi nagy gabonacsűr, a takarmány nagy részével.

1847 Pátkai úrbéri rendezés

Pátkán teljesen befejeződik a szántókat, mezőket, legelőket és erdőket érintő úrbéri rendezés.
Móron, a vajali felső juhhodályban Lamberg Terézia grófnő egy 33 öl hosszú, oszlopokon nyugvó gabonacsűrt és a cséplőudvaron egy kicsi gabonaházat építtet, majd mindkettőt cseréppel fedette be.

1848 Gróf Lamberg Ferenc Fülöp halála

Szeptember 28-án délután 2 óra felé gróf Lamberg Ferenc Fülöp - akkoriban pozsonyi altábornagy - a pesti hajóhídon a felkorbácsolt népharag által áldozata lett a trón és haza iránti hűségének, amikor is kötelességtudóan eleget tett Őfelsége küldetésének. Holttestét 1849. február 28-án Mórra szállították, és a móri kapucinus kriptában helyezték örök nyugalomra.17
E szomorú eseményről készült akták Móron, a gróf Lamberg Levéltárban találhatóak.

A móri csata

December 30-án, reggel 8 órakor csata dúl Móron, a dobosi erdő és Mór közötti földeken. Szerencsére Mór nem szenvedett olyan károkat, amelyek egy ilyen közeli csata során elkerülhetetlenek szoktak lenni.18

1849

Mint egész Magyarország, úgy Mór számára is ez az év meglehetősen nehéz és mozgalmas volt. Csapatok vonultak át, beszállásolások stb. történtek nagy számban. A politikai és jogi helyzet oly gyakran és gyorsan váltakozott, hogy valóban nehéz volt megtalálni a helyes utat a túlélésre.

1850 Lamberg Ernesztina házassága

Június 8-án Lamberg Ernesztina grófnő Pozsonyban házasságot kötött temerini Szécsen Antal gróffal. 

1854 Pátka, Fülöpmajor

Pátkán gróf Festetits Géza létrehozza a Fülöpmajort.

1855 Mór, legelőelkülönítés

Móron lezajlik a legelők felosztása. A teleket 80 telkes és 506 zsellér kapta, egy telekre nyolcat számítva 63 és egynegyed telket, a katolikus lelkipásztor egy telket, a református lelkipásztor egy telket, a katolikus tanító fél telket, a református tanító fél telket és a jegyző szintén fél telket kapott, ez 146 és háromnegyed telek 13 holdjával számolva, összesen 1907 és háromnegyed 1200 négyszögöles hold. A földeket kisebbik részben a kukoricaföldekből, nagyobb részt pedig a dobosi „Széperdőből" hasították ki.

1855 Tűzvész Ikrényben

Ikrényben melléképületeivel együtt leég a kocsiszín.

Jegyzetek:
Az uralkodó, V Ferdinánd 1848. szeptember 25-én gróf Lamberg Ferenc Fülöp altábornagyot a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokává nevezte ki. A kinevezést miniszteri ellenjegyzés nélkül nyilvánosságra hozták. Szeptember 28-án a fővárosba érkező altábornagyot a pesti nép felkoncolta.
Perczel Mór tábornok vezette sereg Mórnál 1848. december 30-án súlyos vereséget szenvedett a Windisgrätz tábornagy seregében harcoló Jellasics-hadtesttől.

vége

A csókakő-móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése 2.

B. A csókakői uradalom felosztása
1752

1752 A csókakői uradalom felosztása

Hogy milyen viszonyban álltak az alább felsorolt osztozkodó örökösök a csókakői uradalmat birtokló Hochburg Jánossal és rajta keresztül az uradalommal, a könnyebb megértés érdekében egy családfát csatolunk.

A birtokszerző Hochburg János halála után fiai a csókakői uradalmat hosszú ideig részben osztatlanul, részben helytelenül felosztva birtokolták. A férfi utódok kihalása után 1752-ben végre végbement a szabályos felosztás a női örökösök között (amit a gróf Lamberg Levéltár aktái is igazolnak). Az uradalmat a következőképen öt részre osztották:

Egy részt kapott Auersperg Mária Antónia grófnő, Hochburg Mária Katalin (a birtokszerző lánya és gróf Auersperg Wolfgang lánya, aki báró Berge de Trips Adolf tábornoknak volt a felesége. Ez az ötödrész a következőkből állt: Ikrénypuszta, Néma, Nagy- és Kiskeszi, a sárdos és királyképei rétek; a bokodi uradalom a birtokaival:

Szenterzsébet, Kereki és Szentkereszt, a pusztavámi uradalomhoz tartozó birtokokkal: Ondód, Nana, Gerencsér és Szentgyörgyvár. A birtokrészt később Trips báró özvegye 1754. június 14-én Jeszenák Pálnak 110 000 forintért eladta. Tőle vásárolta meg a tatai Esterházy gróf, de Ikrény, Néma, Nagy- és Kiskeszi nélkül, ezeket a birtokokat más vásárlók vették meg.

A második rész Hochburg Mária Anna grófnő tulajdona lett, aki gróf Hochburg Domonkosnak, a birtokszerző fiának a lánya. A grófnő gróf Berényi György felesége.

A harmadik rész a hajadon Mária Polixénáé, a birtokszerző fiának, gróf Hochburg Józsefnek a lányáé. Mivel a fent említett Mária Anna Mária Polixéna részének az irányítását 80 000 forint ellenében átvette, így az ő birtokában már kétötöd rész volt: fél Mór és a körülötte lévő puszták fele: Tőrös, Tímár, Dobos, Árki, Vajai és Csókakő, ezen kívül az egész bodajki birtok Sőréd egy részével, néhány tőrösi szántó; Kajmátipuszta, a csurgói birtokon Igarpuszta, a keresztesi birtok Borbálapuszta egy részével, Támokpuszta és a sárkányi birtok.

A negyedik részt gróf Lamberg Ferenc Antal és gróf Lamberg Ferenc Ádám Antal kapta, akik a birtokszerző Hochburg János lányának, Hochburg Mária Anna fiai.

Az ötödik rész végül a birtokszerző fiának, gróf Hochburg János Ferenc lányának, Hochburg Mária Johanna grófnő birtokába került, aki gróf Waffenberg Lajos felesége.

Mivel a fent említett negyedik rész tulajdonosa, gróf Lamberg Ferenc Antal megszerezte gróf Waffenberg részét is, ezért az ő esetében is kétötöd részről beszélhetünk: fél Mór és a környező puszták fele: Tőrös, Tímár, Dobos, Árki, Vajai és Csókakő, ezen kívül az egész pátkai birtok Ság és Nyék pusztákkal, valamint megkapta ä jogot Szűzvár pusztára. Őhozzá tartozott a zámolyi birtok Borbálapuszta másik részével, a csákberényi birtok Orondpusztával és Sőréd egy részével, Gántpuszta, Kápolna, Nagy- és Kisveleg, valamint Kisfalud.

A két grófi testvér, Ferenc József és Ferenc Antal közötti egyezségnek köszönhetően Ferenc József megkapta az Ausztriában lévő Stockern birtokot, míg Ferenc Antal a csókakői uradalom fent említett része felett rendelkezett, egészen 1790-ben bekövetkezett haláláig. Mivel gyermekei nem voltak, ezért maga mellé vette gróf [Lamberg] Fülöpöt, testvére legidősebb fiát, és halála után testvére fiaira hagyta tulajdonát. A testvérek azonban egy közös megegyezéssel az egész birtokot egy meghatározott apanázs fejében Fülöpre hagyták, aki gróf Lamberg Ferenc Antal özvegyének a halála után is egyedüli tulajdonos maradt, 1798-tól 1807. május 29-ig, amikor ő maga is elhunyt.

Az e módon bekövetkezett felosztás miatt leginkább csak a csókakői uradalom gróf Lamberg részében megtörtént eseményekkel tudunk foglalkozni, mert a többi birtokrészről az általunk vizsgált levéltárban csak kevés adat szerepel.

A Lamberg grófhoz tartozó birtokrész tulajdonosa:
gróf Lamberg (I.) Ferenc Antal 1752-től 1790-ig

1753 A kisfaludi erdő

1753-ban Kisfaludon még létezett egy kis erdő, ugyanis egy bérleti szerződés értelmében pátkai nemes uraknak: Hollósynak, Kábáinak, Odornak és Csörgeinek (akik az egész pusztáért hétszáz forint bérleti díjat fizettek) jogukban ált az erdőcskéból fát kitermelni, de csak az alábbi kikötéssel: „Az erdőcskét védeni és megtartani kell." (Lamberg Levéltár).

1755 A móri csűr

1755 júliusában befejeződött a móri csűr (Schüttkasten) építése, a munkálatok pont egy évig tartottak, ugyanis 1754 júliusában vásárolták a csűrhöz a fát Komáromban (Hivatali jelentések).

Áprilisban egy remete kívánt Csókakőn letelepedni és egy remetelakot építeni, de kérését elutasították.

Április 6-án Móron keresztül utazott a török követ, az akkor két részes, a mai Luzénszky kastélyban szállásolták el (Hivatali jelentések).

A zámolyi forrás

Augusztusban a zámolyi forrás teljesen kiapadt (Hivatali jelentések, augusztus 5. § 5.). Az úgynevezett „Forrás" a zámolyi rigóhegyi szőlők keleti oldalán található, nem messze a kerekszenttamási toronyromtól. A forrás éveken keresztül folyik, majd több éven át elapad. E sorok írója maga is már négy elapadásnak volt szemtanúja. A forrás körüli változások szemléltetésére található

1755

Augusztusban Jeszenák, aki Trips bárónő részét megvásárolta (lásd fent az öt részre osztást), Bókodon földesúr lett (Hivatali jelentések, augusztus 6. § 10.).

1756 Megépült a pátkai csűr

Megépült a pátkai csűr. Ugyanakkor építették a földszinti szobákat az uraság elszállásolására (Hivatali jelentések).

1757 Hozzájárulás a háborús kiadásokhoz

Február 11-én az uraságokhoz megérkezett a felszólítás, hogy járuljanak hozzá a huszárság felállításához és a háborús költségekhez, az uraságok száz dukát kifizetéséről és négyszáz mérő zab leadásáról határoztak (Hivatali jelentések).

Nagyon kemény és hosszú a tél. Március elején a hó még egy könyök magasan áll (Hivatali jelentés).

Gánt és Veleg beépítése

Gróf Lamberg Ferenc Antal május 22-én ratifikálta Velegpuszta, május 23-án pedig Gántpuszta betelepítéséről szóló szerződést (Lamberg Levéltár).

Az akkori idők és pénzügyi helyzet jellemzése szempontjából az alábbi figyelemre méltó lehet. Egy hivatali jelentésben a következőt tüntetik fel: „Székesfehérvár városának novemberben Mórról száz öl fát szállítottak, a fát szállítási költséggel együtt drágán, ölenként egy forint 45 krajcárért adták el."

1758 Kocsma Móron

Megkezdték és 1759-ben befejezték a móri községi és urasági nagykocsma építését (Hivatali jelentés).

Katonai átvonulások

Áprilisban nyolc napon keresztül hatszáz szász katonát szállásoltak el Móron, majd június 9-én és 10-én 1800 fős rác sereg vonult át Móron észak felé a hadsereghez (Hivatali jelentés).

Móri vásártartási jog

Májusban Mór vásártartási jogot kapott Bécstől.13 Ezért 463 forint 16 krajcár adót kellett fizetni. Ebben az évben meg is tartották az első országos vásárt (Lamberg Levéltár).

Forrás Zámolyon

Májusban újra megeredt a zámolyi forrás, oly mértékben, hogy néhány napon belül elindíthatták a malmot (Hivatali jelentés).

1759

Február 24-én a gondnok a következőt jelentette egy hivatali jelentésben: „Északról rácok és németek, délről pedig rácok vonultak át e hét minden napján, így elég sok előfogatra volt szükségünk."

1760 Oratórium Móron

Májusban elkészült a Lamberg grófi oratórium a móri zárdatemplomban, az oratórium építéséhez még a pápai engedélyt is be kellett szerezni Rómából (Lamberg Levéltár).

Fiáth megveszi Akát

Az 1760. június 6-i hivatali jelentés 5. paragrafusa alatt a következő szerepel: „Őexcellenciája Fiáth nádor (helyesen judex curiae, azaz országbíró) megvásárolta Aka községet."14

Kincsre leltek a csókakői várban?

Talán helyénvaló itt egy történetet elmesélni, amelyet e sorok írója sokszor halott az édesanyjától (aki a következő jószágkormányzónak, Grünwald Pálnak a lánya volt), és amelynek igazságalapja is van. Goger György jószágkormányzó, aki 1756 és 1760 között szolgált Móron, gyanúba keveredett, hogy a csókái uradalmi méhésszel karöltve egy jelentős kincsre lelt a csókái várban.

A gyanú alapja az volt, hogy a csókái méhész a móri piacon több ismeretlen aranypénzérmét próbált eladni. Tény azonban az, hogy a méhész megszökött a vizsgálat előtt, hátrahagyta feleségét három gyermekével, és soha többé nem került már elő. Ezt követően Goger jószágkormányzó ellen vizsgálat indult, és néhány hétig fogva is tartották az uradalmi kastély egyik szobájában. A vizsgálatot végzők azonban nem találtak semmit, erre a leköszönő Goger gyorsan Győrbe költözött, ott házat és birtokot vett, és jómódú emberré lett. A történet kortársaktól ered, ugyanis a nagyapám, Grünwald Pál lett Goger jószágkormányzó utóda.

1761 A pátkai plébánia

A pátkai plébániát egy rövid nyilatkozattal (a nyilatkozatot Trips bárónő, Mária Antónia, Fiáth Zsófia, Daróczy özvegye állította ki és írta alá 1747. január 16-án) már 1747-ben megalapították, azonban gróf Lamberg Ferenc Antal egy hivatalos alapítólevéllel csak 1761. október 18-án erősítette meg és bővítette javadalmait. Mindkét dokumentum a Lamberg Levéltárban található, az előbbi másolat formájában, az utóbbi azonban eredetiben.

1762 A móri kastély

1762-ben megkezdték a móri kastély építését. Az építésen dolgozó mesteremberek szinte kivétel nélkül más településről származtak: az építész, Fellner Jakab Tatáról, a kőfaragómester Dunaalmásról, a tetőfedő Pestről, az órás és fazekas Győrből, az asztalosmester pedig Bécsből érkezett. Az építésvezető (a pallér) 45 krajcár napszámot kapott, egy kőműves 27 krajcárt, az élelemről azonban maguknak kellett gondoskodniuk. Az építész az ellenőrzések alakalmával három forint napi juttatást, a jószágkormányzótól ellátást kapott. Ezen kívül ellátták kocsisát és lovait is (Lamberg Levéltár).

1763 Földrengés

1763. október 8-án hajnali 2 órakor erős földrengés rázta meg Mórt (Hivatali jelentés).

1766 Befejeződik a kastély építése

1766-ban befejezik a kastély építését, ettől kezdve a kastély az építtető gróf Lamberg Ferenc Antal nyári rezidenciája.
Egy október 30-i parancs alapján Velegen elrendelik az uradalmi vadászkunyhó mellett egy méhészet felállítását.
Csákberényben és Zámolyon halastavakat létesítettek.
1768-ban felosztják Kápolnán és Gránáson a szőlőket:

1768 A kápolnai és a gránási szőlők felosztása. Szőlőtelepítés

Szőlőtelepítés céljaira kiosztották:
a. A Csókahegy tetején lévő lapályt, amelyekre az úgynevezett török ösvényen jutunk, ezek azonban már nem léteznek, mert hamarosan elhagyták.
b. A Fehérhegyet Árkipusztán és
c. a velegi szőlőhegyet. Valamennyit hat szabad évre.

1770 Pátka

Nyékpusztán (Pátka) hat szabad évre betelepítik a szőlőket (Lamberg Levéltár).

Felépítik a csókakői „Vörös Házat"

Ugyanebben az évbe, Csókában a várrom közelében a fehérvári jezsuiták felépítették az úgynevezett „Vörös Házat", présházzal és istállóval. A házat 1776-ban a rend feloszlatása után gróf Lamberg Ferenc Antal vásárolta meg.15 A házhoz tartozó, „Szilvásnak" nevezett részbirtok egy részét 1771-ben szőlővel telepítették be. A birtokosok csak a Lamberg uradalomnak tartoztak tizeddel, a többi csókái birtok a bortizedet továbbra is kétfelé fizette (Lamberg Levéltár).

1772

Csókakő részére kiadott, október 10-i hivatali jelentés 8. pontja így hangzik: „A jezsuita atyáknak építeni, földeket szerezni ezentúl nem engedélyezett."

Csákberényi és zámolyi templomépítés

Ugyanannak a parancsnak a 21. pontja: „Csákberényben és Zámolyban a kiadott tervnek megfelelően azonnal hozzá kell látni a templom építéséhez, valamint a papi lakás és az iskola épületének a szétválasztásához, ahogy ezt a hivatalnokoknak nyomatékosan megparancsoltam, hogy se Isten, se pedig Őfelsége a királynő előtt felelősségre ne vonjanak."

1773


Báró Luzénszky Erzsébet, született Berényi grófnő, visszaszerezte Pusztavámot és Nana felét Esterházy gróftól.


1775

Egy, a Lamberg Levéltárban található alapító okiratban, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal állított ki 1761. október 18-án, már leszögezték a csákberényi plébánia, a templom, amelyet gróf Lamberg Ferenc Antal elődei vettek el a reformátusoktól (ez ki is van emelve az okiratban), a tanítói és papi lakás alapítását. A jelenleg is álló templomot és plébániát azonban csak 1775-ben építették.

1775. szeptember 30-án kiállított, szintén a levéltárban található eredeti okiratban, amelyet Drávecz József veszprémi általános helynök írt alá, megadták az engedélyt a régi templom plébániává történő átalakítására: „indulserimus, ut Ecclesia antiqua Csákberényiensis cum aliqua renovatione et modificatione pro Domo Parochiali adaptari possit."

Az alapító okirathoz mellékeltek egy német nyelven írt prédikációt is, amelyet a templom alapkövének a letétele alkalmával elmondtak 1775. július 9-én. Igaz a falak ekkor már tetőszékig értek, ahogy erre a prédikációban is nyomatékosan utalnak.

A fent említett, 1761-ből származó alapító okirat 13. és 14. paragrafusának értelmében Gántot és Zámolyt mint leányegyházakat a csákberényi plébániához csatolták. A 21. paragrafus alatt azonban elrendelték, hogy a mostani és minden őt követő plébánosnak két egymás követő vasárnap kell miséznie Csákberényben, de a harmadik vasárnap a misét Zámolyon kell tartania. Ezen kívül az alapítókért évente összesen 15 misét kell celebrálni („ és ezen Kívül magunkért, szeretett Grófnénkal Gróf Nádasdy Theresia Asszonnyal együtt, minden esztendőben tizenötöt").

1776 Felépül a móri katonai főhadiszállás

1776-ban megkezdték, 1780-ban pedig befejezték a móri nagy téren álló katonai törzskari szállás építését. Az eredeti indítvány még egy sokkal nagyobb épületről szólt, ahol a törzskar valamennyi részlegét el lehetett volna helyezni. Erről ma is tanúskodnak az oldalfalakon található ablak- és ajtórések. Az építési költségeket a megye fedezte, a móri uraságok ingyen szolgáltatták a területet és némi építőanyagot (Lamberg Levéltár).

1777 Utak és vadászutak

Hivatali jelentés, évszám nélkül, 9. pont: „Elrendelem, hogy valamennyi településen, Gánton, Kápolnán, Csákberényben, Zámolyon és Pátkán, valamint az összes erdőben és harasztosban utak és vadászutak építését. Az építést a tél alatt be kell fejezni."

1778 Rendkívüli időjárás

Március 27-én több vidéken is olyan hideg és viharos idő volt, hogy sok hodályban három-négyszáz juh pusztult el. Hantos településen, gróf Batthyány Tivadar birtokán kettőezer bárány veszett oda. Az itteni uradalom négy juhhodályában (Móron, Csákberényben, Zámolyon és Pátkán) hatszáz juh veszett el. Esterházy gróf ménese Sárosdon szétszóródott, és teljesen elveszett (Hivatali jelentés).

A gánti templom

Gánton felépítették az első templomot. Feljegyezték, hogy a településen 56 katolikus vallású és 36 evangélikus házaspár él (Hivatali jelentés).

1782 Földrengés

Április 22-én hajnali fél 4 órakor földrengés rázta meg Mórt. A kastély bejárata feletti falon több repedés keletkezett. A földrengés Komáromban volt a legerősebb, de a földmozgást Fehérváron, Budán, Pesten stb. is érezték (Hivatali jelentés).

1784 A velegi evangélikus templom

Elkészült és Gyümölcsoltó Boldogasszony napján felavatták Velegen az evangélikus templomot. A templomot Perlaki Dávid komáromi lelkész avatta fel. Egy iskola már régebb óta létezett (Lamberg Levéltár).

Az ikrényi per

Gróf Lamberg Ferenc Antal 1770-től körülbelül 1787-ig perelte azokat a tulajdonosokat, akik a csókakői uradalom azon részét birtokolták, amelyet a birtok 1752-es felosztása után Mária Antónia grófnő, született Auersperg grófnő (Hochburg Mária Katalin és gróf Wolf-gang Auersperg lánya) férje, Berge de Trips Adolf kapott, és amelyet 1754. január 14-én Jeszenák Pálnak adott el. A birtokhoz tartozó Ikrényért, Lesvárért, Némáért, Nagy- és Kiskesziért folytatott pert Lamberg gróf meg is nyerte.

Ezután a birtokon több gazdasági épületet is emeltek, a legtöbb épületet azonban, beleértve az uradalmi kastélyt is (amely a már szinte teljesen romos korábbi kastély helyén állt) gróf Lamberg Fülöp építette, aki végrendeletében egyértelműen a birtokszerző gróf Lamberg Ferenc Antalt jelölte meg, mint egyedüli tulajdonost. A pert Schedius ügyvéd vezette, akitől a későbbiekben Mihálkó Márton ügyvéd és későbbi uradalmi jószágkormányzó vette át a pert, aki a győztes per fejében megkapta Néma, valamint Nagy- és Kiskeszi birtokrészeket. Az ügyvédet és férfi ágon a leszármazottait, mint új és jelenlegi birtokosokat gróf Lamberg Fülöp iktatta birtokba 1790. szeptember 29-én (Lamberg Levéltár).

1786 Móron az 5. szám alatt lévő házat bővítik

Az akkori számtartói lakást, akkoriban az Úri utca 5. szám alatti házat egy lakószobával és egy boltozatos pénztárteremmel bővítették és téglával borították be (Hivatali parancs).

1787 Móri református temlom

1787-ben felépítették Móron a református templomot.

1788 Az önálló zámolyi lelkészség Gánt ugyancsak

[Sélyei] Nagy Ignác, az első székesfehérvári püspök rendelete értelmében augusztus 25-én önállósították a zámolyi templomot, és elsőként Farkas Máté ferences rendi szerzetest nevezték ki helyi káplánnak. Ugyanekkor választották le Gántot a csákberényi plébániáról is (Lamberg Levéltár).

1790


A december 3-i gazdasági jelentésben a következő áll: „A pátkai mezőt, amelyet Fácánkertnek is neveznek, mert a mezőn keresztül folyó víz meleg források miatt télen csak ritkán fagy be, nem lehet kaszálni stb., stb., ameddig nem építenek árkot vagy csatornát."


1790 Gróf Lamberg Antal halála

Június 24-én, 77 éves korában elhunyt gróf Lamberg Ferenc Antal. Móron, a kapucinus kriptában temették el. Özvegye, született Nádasdy grófnő 1790. augusztusi oklevelében egy naponta mondandó misét alapított, és kikötötte, hogy ha valaki a családból Móron tartózkodik, mindaddig várjanak ezzel a misével, míg a család valamelyik tagja a misén megjelenik (Móri Lamberg Levéltár).

Gróf Lamberg Ferenc Antal által építtetett épületek összegző jegyzéke:
Móron:
a. Kastély a kert kisebb részével és egy kút.
b. Csűrök nagy pincékkel és lakásokkal ugyanott.
c. Jószágigazgatói lakás, jelenleg az Úri utca 35. szám alatti ház.
d. Számtartói lakás, most az Úri utca 5. szám alatt.
e. Öreg szénapajták Vajalon.

Csákberényben templom és plébánia.

Zámolyon szénapajták.
Pátkán:
a. Csűr, benne a földszinten urasági beszálló és alatta nagy pince.
b. Szénapajta.

Minden juhhodályban néhány aklot is építtetett. Többet bizonyossággal nem lehetett megállapítani, ugyanis néhány épület már a hochburgi felosztás előtt állhatott.

1790

Május 19-én Csákberényben megvásárolták Csete János és Huszár István házait, amelyekben hivatalnoki lakásokat rendeztek be. Most, 1870-ben az urasági kastély áll ott, amelyhez még felvásároltak néhány házat.

1790

A Lamberg grófi birtokrész tulajdonosa 1790-től 1798-ig özvegy Lamberg Ferenc Antal grófné. Született Nádasdy grófnő, gróf Lamberg Fülöp részvételével.

Január 17-én gróf Lamberg Fülöp feleségül vette Luzénszky Borbála bárónőt, báró Luzénszky György tábornok és Berényi Erzsébet grófnő leányát. November 30-án megszületett gróf Lamberg Ferenc Fülöp.

1791 Móri lázadás a borkimérés miatt

Júliusban tört ki a nagy lázongás, igazából lázadás a móri borkimérés miatt. II. József császár egyik rendelete értelmében a borkimérést, ami eddig a község, mint testület által csak egy kocsmában zajlott félévente, engedélyezték a borkimérést a szőlőtulajdonosoknak a saját házukban, saját termésből. Ez azt jelentette, hogy mindenki a borát félig az utcán át árusíthatta; de nem rendezhetett be kimérő szobát, és nem fogadhatott vendéget. Ez az intézkedés, mivel sokszor áthágták, konfliktusra adott okot. Az ellenállás akkor kapott igazán lángra, amikor II. Lipót trónra lépett, II. József császár minden rendeletét semmisnek nyilvánította, és újra érvényesek lettek a régi törvények. Az uraság nem tartozódott ekkor Móron, az urasági hivatalnokoknak, pedig a bántalmazásuk elkerülése végett el kellett rejtőzniük. Az akkori jogügyi igazgatót, Mihálkó Mártont, akire leginkább haragudtak, női ruhába öltöztették, és szerencsésen kimenekítették Luzénszky báró üveghintójában. Két megyei küldött nem tudta megnyugtatni és tévedésükről meggyőzni az embereket, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy a király saját kezű aláírását akarják látni, és csak akkor hajlandóak elhinni, hogy a régi törvényeket visszaállították.

Egy szolgabíró vezetése alatt, megyei hajdúkból álló megyei különítményt vasvillával, rudakkal, kövekkel stb. fogadtak, és távozásra kényszeríttetek. Nem maradt így más hátra, mint a hadsereghez fordulni segítségért, amelynek következtében két gyalogsági osztag vonult be Mórra. A felkelés vezetőit elfogták, és a megyei börtönbe vitték, ennek hatására ismét helyreállt a rend.

Néhány embert több évi börtönre ítéltek, ők azonban az azt követkő koronázás alkalmával amnesztiát kaptak (Lamberg Levéltár).

1791

November 12-én két részre osztották Szentborbálapusztát, saját mezsgyével határolva. A hochburgi felosztás során az egyik fele Zámoly birtokosához került, a másik viszont Keresztes birtokosához.

Megszületik Lamberg Terézia grófnő

1791. december 20-án megszületett Lamberg Terézia grófnő. Móron elkezdik a kövek árusítását, ugyanis eddig mindenki ott tört követ, ahol akart.

Móron elkezdik a kövek árusítását, ugyanis eddig mindenki ott tört követ, ahol akart.

1793


A kisfaludi pajtákhoz és a pátkai csűr körfalához köveket szállítottak.


Az akkor pénzügyi helyzetet a következő jellemezte: a zámolyi és a pátkai kocsmáros „konyhapénz" címen 15 forintot fizetett. Az összeget azonban megemelték, a zámolyinak harminc forintot, a pátkainak húsz forintot kellett fizetnie (Hivatali jelentés).

1794 Kápolna a Kecske-hegyen

Február 8-i parancs, No. 5, § 16. „Mivel a kecskehegyi kis kápolna építéséhez téglát és meszet ígértem a kapucinusoknak, ezért a gazdasági hivatal - P[áter] Hospitius hitszónok mindenkori elismer-vénye fejében - a szükséges téglát és meszet rendelkezésre bocsátja" (Gróf Lamberg Fülöp).

Egy november 11-i parancsban az alábbi kérdés szerepel: „Vajon a zámolyi forrásnak még mindig nincsen vize?"

1795 Kincskeresés Kisfaludon

A királyi kincstári jogügyi igazgatóság igazgatóhelyettesének, Kiss Mihálynak október 21-én, Pesten kelt eredeti levele a móri jószágkormányzóhoz: az igazgatóság engedélyezi két lovasberényi lakos, özv. Kováts Györgyné és Szily András kincskeresését, miután a királyi igazgatósági tanácsnak bejelentették, hogy kincset találtak Kisfaludon, a Malom-csatorna mellett. Az akkori uradalmi jogügyi igazgató, Mihálkó Márton 1795. október 28-án kelt, a levéltárban eredeti példányban fellelhető válaszlevele is azt mutatja, hogy az igazgató és Farkas Imre ispán jelenlétével megtörtént a kincskeresés, amelynek során a két lovasberényi egyén valóban nem talált semmit. Ahogy az sejthető volt, két láb mélységben egy vízben gazdag kút keletkezett.

Felépítették a velegi szénapajtát.

Kecskehegyi szőlő

Április 26-án Kanovits, székesfehérvári postamester 560 forintért megvásárolta a móri Kecskehegyen található uradalmi szőlőt (Hivatali jelentés).

A helytartósági rendelet alapján az alábbi pusztákat választották le Mórról: június 2-án Tőrös és Tímár, június 3-án Csóka és június 5-én Árki.

1796. április 8-án Vajaipusztát is leválasztották Mórról.

Június 19-én elhunyt özvegy Lamberg Ferenc Antal grófné, született Nádasdy grófnő, a kapucinus templom kriptájában temették el. Őnagysága úgy rendelkezett, hogy rögtön halála után ezer misét tartsanak tiszteletére. A grófnő halála után az örökös, gróf Lamberg Fülöp vette át a birtok irányítását (Lamberg Levéltár).

A gróf Lamberg birtokrész tulajdonosa 1798-tól 1807-ig gróf Lamberg Fülöp

1798 Császári ménes Móron

1798-ban császári ménest helyeztek el Móron. A január 29-i 3. hivatali parancs 2. § a következőt rendeli el: „A császári ménes igazgatójának egy vajali legelőt lehet bérbe adni."

A zámolyi forrás

Március 27-i 16. hivatali parancs 13. §: „Mivel a forrás sajnos kiapadt, ami emlékezetem szerint már néhányszor megtörtént, ezért nem marad más hátra, mint a remény és a türelem, hogy előbb vagy utóbb ismét jön majd a víz" (Gróf Lamberg Fülöp).

Május 19-i 16. hivatali parancs 5. §: „Úgy tűnik, hogy a császári ménes már nem is kerül el Mórról."

1799 Csókakői templom

Április 2-án Csókán az újra felépítendő templom számára köveket és téglát tartalékoltak. A templom nem állt túl sokáig, mivel 1863-ben az alapoktól kezdve újra kellett építeni.

Május 5-én az alábbi kérdés érkezett a hivatalba: a ménes igazgatója vajon nem tart igényt legelőre, és azt hol kívánják biztosítani a számára?

Nagy tűzvész Móron

Július 19-én nagy tűzvész pusztított Móron. A tűz a református templom közelében keletkezett, az Új utcán keresztül terjedt tovább, majd átcsapott a Magyar utcában található nagy uradalmi vendéglőre, amely teljesen, beleértve az összes istállót is, leéget. A vendéglőről átcsapott a szomszédos házakra, tüzet fogtak a Luzénszky báró házához tartozó istállók, az akkori parasztház, ma Béresudvar az Úri utca 36. szám alatt, ezután az akkori jószágkormányzósághoz tartozó istállók, ma 35. szám, kaptak lángra. A tűz elpusztított több házat is az egész Úri utcán keresztül, nagyobb részüket az alapoktól kezdve újra kellett építeni. A kár igen jelentős volt (Hivatali jelentés).

Megszületik Lamberg Mária grófnő

A Pozsonyban keletkezett július 6-ai hivatali jelentésben a következő szerepel: „Istennek hála, grófném épp most leányt szült." A gyermek Mária grófnő volt, házassága után (1817. április 15.) Festetits Miklós grófné.

1800 Felépül a Béresudvar

1800-ban felépül a Béresudvar Móron (az Úri utca 36. szám alatt álló ház). Tűz elleni védelem érdekében az uraság a cserepeket Szásról hozatta.

Oly hatalmas marhavész pusztított Móron, hogy sok embernek egyetlen jószága sem maradt.

1801 Urna Csákberényből Mórra

Június 26-i hivatali parancs: „A Csákberényben talált nagy urnát (inkább szarkofág) a hó miatt a móri konyhakertbe kell szállítani, és ott kell hagyni, ahogy már a kertész is tudja" (Gróf Lamberg Fülöp).

Katonatiszti szállások

Ebben az évben a katonatiszti szállásokat megépíttette a vármegye, amelyhez az uradalom az akkori alispán megkeresésére a telket, a meszet, a követ stb. ingyen biztosította.

Megszületik gróf Lamberg Rudolf

Február 11-én megszületett gróf Lamberg Rudolf.

Zámolyi gabonacsűr

Zámolyon megépül a nagy gabonacsűr és az egész udvart körülölelő falkerítés.

Móron, a vajali juhudvar mögött, a Borjúkertnek nevezett mező felett, a kecskehegyi szőlők északi lejtőjén még egy kis erdőcske volt. Ma már szőlők vannak ott.

Kisfaludi szénapajta

A zámolyi forrásnak bőséges a vízhozama (Hivatali jelentés). Kisfaludon, az országút alatti mezőn, felépítették a nagy szénapajtát.

Angolkert Móron

Ugyanebben az évben elkészül a móri angolkert és benne az üvegház.

A cél érdekében a téren álló majoros udvar sarkától lefelé, egészen a Kaszás utcában lévő úgynevezett Angyal-hegyig lévő parasztházakat ki kellett sajátítani. A korábbi kastélypark gróf Lamberg Ferenc Antal idejében csak az a négyszögletű terület volt, ami csak olyan széles volt, mint maga a kastély, hosszúságát tekintve, pedig akkora volt, mint a gesztenyesor a kútig. A mai formájában található kutat csak gróf Lamberg Fülöp látta el vízemelővel. A gép készítőmestere először Guido kapucinus atya volt, aki a kapucinus zárdakúthoz is épített már vízemelőt. Az ottani szerkezet segítségével a víz eljuthatott a konyhába, az ebédlőbe és az akkori kis virágoskertbe, úgy hogy a vizet a rendház oldalépülete mellett vezették el. A sajnálatra méltó atyát azonban halálos baleset érte, amikor ellenőrzés céljából leereszkedett a fent említett kútba, és elszakadt a saját maga által készített gépnek egy kötele, amivel magát leengedte és felhúzta. Az atya 1806. május 31-én zuhant a kútba, mivel azonban nem keresték azonnal, csak holtan találtak rá (Egy szemtanú). Az atya halála után egy másik kapucinus testvér, Eugenius atya folytatta a kastélyudvarban található kúthoz a vízemelő készítését. A szerzetes összekötötte a gépet egy szökőkúttal is, a vizet egy mesterséges cseppkőbarlangon keresztül vezette egy tóig, vízeséssel a háttérben. A tóban sok éven át teknősbékákat gondoztak. Ez a vízemelő néhány javítást követően egészen 1867-ig működött (Hivatali jelentés és szemtanú).

1805 Megépül a csűr Kisfaludon

1805-ben Kisfaludon csűrt, a Pátkai juhudvaron pedig két istállót építettek, amelyek hossza ötven öl volt.

Háborús idők miatt Károly főherceg lovait decemberben, a móri urasági kastély istállójában helyezték el (Hivatali jelentés).

1806

A zámolyi csűr alapjai az év őszén elkészültek.

Lamberg Fülöp halála

Május 27-én, 59 éves korában, Pozsonyban elhunyt gróf Lamberg Fülöp. Testét a kapucinusoknál a családi kriptában helyezték örök nyugalomra.

Őkegyelmessége az egész uradalmat, a jószágállományt, valamint a gazdasági épületet oly mértékben felvirágoztatta, ezzel a gazdaságot növelve, hogy húsz-harminc évvel túlszárnyalta korát. Legnagyobb hangsúlyt a juhok nemesítésére, jobb és célszerűbb tartására fektette. A legtöbb intézkedést ő maga rendelte el.
Gróf Lamberg Fülöp alatt emelt épületek összegző jegyzéke:

Móron:
a. Búzacsűr csőszlakkal és körfallal.
b. Juhászház két juhistállóval a régi vajali birkaudvaron.
c. Béresudvar, ma Úri utca 36. szám, nagy ököristállóval és pajtákkal.
d. Körfallal körülvett angolkertben üvegház.
e. Körfal a zöldségeskert körül.
f. Erdészház Újlakon, 288. szám.
g. Gépesített kút a kastélykertben.
Csákberényben:
a. Búzacsűr körkerítéssel.
b. Szénapajta Irtáson.
c. Csűr.
d. Juhistálló.
Gánton:
a. Vendéglő.
Zámolyon:
a. Búzacsűr körkerítéssel.
b. Lerakták a csűr alapjait.
Pátkán:
a. Búzacsűr.
b. Két birkaistálló.
c. Vendéglő.
d. Körkerítés a csűr körül.
Kisfaludon:
a. Búzacsűr.
b. Szénapajta.
c. Csűr.
d. Béresház.
e. Ököristálló.
Velegen:
a. Tehenészház, ma hivatal.
b. Tehénistálló.
c. Szénapajta.
Ikrényben:
kastély és a legtöbb gazdasági épület.

A birtok tulajdonosa 1807-től 1836-ig gróf Lamberg Fülöp özvegye, Lamberg Borbála grófné, született Luzénszky bárónő.

1807 Zámolyi csűr

Folytatódott a zámolyi csűr építése, amelyre szeptemberben tetőt emeltek (Hivatali jelentés).

Befejeződött a zámolyi csűr építése. Móron, az urasági kastélyra új óratornyot emeltek (Hivatali jelentések).

1809 Ellenséges franciák Móron

A Győrött állomásozó francia hadseregből egy ellenséges lovas alakulat (lovas vadászok) jelent meg Móron. A katonák a Győrben állomásozó francia hadsereg részére kenyeret, bort, zabot és szénát rekviráltak, mégpedig mindegyikből tízezer porciót. Június 30-án az ellenséges alakulat elvonult azzal, hogy rövidesen visszatérnek. A győri csata után azonban békét kötöttek, így elmaradt az újabb látogatás (Szemtanú).

1810 Nagy földrengés Móron

Január 14-e az egyik legszörnyűbb nap volt Mór számára, amelyet valaha is megéltek. Röviddel este 6 óra után egy akkora földrengés rázta meg a községet, hogy a legtöbb kémény és oromfal ledőlt, és egy ház sem maradt kár nélkül. A Lamberg-kastély tetején lévő óra mellől a nagy kövek lezuhantak. Az első emeleti falak, az udvar felé kiugró részen jobbra és balra, ahol az ún. női szobák találhatóak, és a kerttel szemben, a két oldalszobánál annyira megrongálódtak, hogy részben le kellett bontani és újra kellett építeni őket. Még nagyobb kár érte a Luzénszky házat. A főlépcső teljesen beomlott, őexcellenciáját, Luzénszky-Berényi Erzsébet grófnőt a törmelékeken át lehetett csak levinni. A grófnőnek az egész éjszakát a hintójában kellett tölteni. Az emberek tüzeket gyújtottak a téren, hogy át tudják vészelni a nagyon hideg éjszakát.

A zárdatemplom boltívét teljesen le kellett bontani, a kapucinusok szobái közötti válaszfalak majdnem mind beomlottak. Szerencsére ekkor már a kapucinusok az étkezdében készülődtek a vacsorához, különben valószínűsíthető, hogy sokukat agyoncsaptak volna a falak, a falak ugyanis az ágyakra dőltek. A Lamberg uraságok közül senki nem tartózkodott Móron. A Luzénszky család Székesfehérvárra költözött, és nyárig ott is maradt. Az első éjszaka mintegy negyven rengést számoltak meg. Eleinte a rengések naponta többször is ismétlődtek, a következő két-három év alatt sem telt el hónap, hogy ne lettek volna rengések. A környékbeli települések, ahol nagymértékben lehetett a földrengést észlelni a következők voltak: Keresztes, Szentgyörgy, Isztimér, Veleg, Kisbér, Császár, Pusztavám, Gánt és Pátka. Az első rengéseket azonban még Pozsonyban és Pesten is érezték (A károk leírását lásd a Lamberg Levéltárban és a kapucinus házi krónikában).

1811 37. számú ház, Trauttenberg báró

Az ún. „Neugebäude" (Újépület), ma az Úri utca 37. szám alatt álló Trauttenberg házat Lamberg-Luzénszky Barbara grófnő építtette 1811-ben, az akkori jószágkormányzó részére.

Ebben az évben termelték az egyik legkiválóbb bort Móron.

1812

A pénz akkori értékét jól mutatja, hogy egy pár bárányt a mintapéldányok közül negyven forintot érő bankjegyért adtak el. Az infláció 500 százalékon állt.

Áprilisban felparcellázták az ún. Hermani szőlőhegyet, Vajaion az Antal-hegy alatt.

Mór, gazdag szőlőtermés

Rendkívül gazdag a szőlőtermés Móron és környékén. Senkinek nem volt elég hordója, így kádakban, sajtárokban, teknőkben stb. és szinte az összes edényben fogták fel a mustot. A bort egy forint harminc krajcár és két forint között értékesítették. Azok a szőlősgazdák, akiknek nem volt saját fogatuk, felesbe fizettek a fuvarért. Ez azt jelentette, hogy tíz vödör szőlőzúzalék szállításáért a fuvaros tíz vödör szőlőzúzalékot kapott.

1813

Olyan enyhe a tél, hogy a csákberényi juhoknak még december 28-án is jelöltek ki legelőt az erdőben. Ezt követően azonban tavasszal Móron és környékén a szőlők teljesen elfagytak (Hivatali jelentés).

1814

Klatskót, a gánti erdészt valószínűsíthetően orvvadászok agyonlőtték az erdőben. Az erdész apját is megölték, aki szintén az uradalom szolgálatában állt (31. hivatali parancs).

1815

Ettől az évtől kezdve az uraságok már nem Pozsonyban töltötték a telet, hanem tartósan Móron telepedtek le, néhány hónap kivételével, amikor is Ikrényben tartózkodtak.

1816

A zámolyi forrásnál birkafürdetőt létesítettek. Eddig a csákberényi és a zámolyi juhokat Bodajkon fürdették meg (Hivatali jelentés).

Úrbéri rendezés Móron

Az úrbéri rendezés értelmében megkezdődött a móri földek és a környező puszták - Tőrös, Tímár, Dobos, Árki, Vajai és Csóka - kimérése.

Árkin felépítették a kápolnát, ami 3075 forintba és 13 krajcárba került (Hivatali jelentés).

Hatalmas fagy és jégverés

Újra elfagyott az összes szőlő. Mivel 1812 óta szinte alig volt termés, a bornak az ára ötven forintról hatvan forintra emelkedett. Az 1802-es és 181 l-es évjáratú borokai is kilencventől száz forintig árusítottak. Júniusban hallatlan nagy jégverés volt, szinte az összes gyümölcs teljesen tönkrement. Galambtojás nagyságú jégdarabok is hullottak (Hivatali jelentés és szemtanú).

Lamberg Mária grófnőházassága

Október 13-án Lamberg Mária grófnő házasságot kötött gróf Festetits Miklóssal.

1818 Pátkai templom

1818-ban befejeződött a pátkai katolikus templom építése, amelyet a székesfehérvári püspök, Wurum József szentelt fel. Az ünnepségen jelen volt az uraság is és több meghívott vendég.

1820 Katonai lovarda Móron

Alberti gróf, az akkori Nostitz könnyűlovassági ezred parancsnoka, kezdeményezésére és szorgalmazására megépül a katonai lovarda a móri Piactéren. Az uraság a következőket biztosította ingyen: a telket, az összes követ és nagyon sok téglát.

Ennek fejében joguk van a lovakat a katonák által igénybe nem vett időben futtatni és idomíttatni. Ezt a jogot a kulcs átadásakor a két uraság (Lamberg gróf és Luzénszky báró) erősítette meg.

Augusztus 20-án elhunyt Lamberg Mária grófné, született Festetits grófnő; a bodajki templom kriptájában temették el.

1821 Eladják Keresztest

A csókakői uradalomhoz tartozó falut „Keresztest és Borbálapusztát" a Hochburg- leszármazott és örökös, báró Perényi Imre eladta gróf Károlyi Györgynek.

1822

Móron az 1811-es évjáratúval egyenértékű, példásan jó bor termett.

Felértékelik Árkin a házakat

Az Árkipusztán található tizenkét magánházat az úrbéri szabályozás értelmében felbecsültették, majd az akkori két uraság (Lamberg gróf és Luzénszky báró) vásárolta meg. A volt tulajdonosok Vajaipusztán, a Terézdomb alatt kaptak házhelyet, ahova át is telepítették őket.

1823 Befejeződik Móron az úrbéri rendezés

Az úrbéri rendezést, amelyet már 1816-ban elkezdtek, ebben az évben fejezték be. Ez azonban csak a földekre és legelőkre volt érvényes, a Mór melletti puszták esetében még sok nehéz kérdés megoldatlan maradt. A legelők és erdők felosztása csak sokkal később történt meg (Lamberg Levéltár).

Látóhegyi szőlőhegy

Ebben az időben parcellázták lel a szőlőket a Látóhegyen, amit ma Dávid-hegynek neveznek, és a csókái pusztához tartozik.

1824

Gróf Lamberg Rudolf birtokba vette Csákberényt, Orondot, Gántot, Kápolnát és Kisfaludot. A hivatalos felosztás csak 1826-ban történt meg.

1825 Ezüstmécses a kapucinus templomban

Január 31-én Lamberg-Luzénszky Borbála grófnő 220 forint 48 krajcár váltópénzért egy ezüstmécsest vásárolt a kapucinus templomba. A lámpát a Mária-oltárnál helyezték el, mivel azonban a főoltáron lévő mécsest oltáriszentséggel és áldoztató kehellyel együtt elrabolták, ezért az új mécses ma már a főoltárnál áll.
Lamberg Borbála grófnő által építtetett épületek jegyzéke.

Móron:
a. Az ún. „Neugebeude", ma az Úri utca 37. szám. Festetits Krisztina grófnő', Trauttenberg báróné tulajdona.
b. Marhaistállót teljesen újjáépíttette a Béresudvarban, gyarapította a béreslakásokat.
c. Birkaistálló a régi vajali majorban.
Csákberényben:
a. Istálló az uradalmi lovak számára.
b. Juhászház.
Zámolyon:
a. A hivatalnoki házat, a birkaudvar mellett, az alapoktól kezdve újjáépíttette.
b. A vendéglőt is újjáépíttette.
c. Befejeződött a csűr építése.
Pátkán:
a. Templom az alapoktól kezdve.
b. Hivatalnoki házat szintén újjáépíttette.
c. Körkerítés a csűr körül.
d. Malom a nagy tónál.
Kisfaludon:
szoba és pince.

Május 7-én Móron, a Homokon kezdték építeni a Rozália, vagy Kőmíves utcát.16

Jegyzetek: Mór nem csak vásártartási jogot, hanem mezővárosi címet is kapott az uralkodótól, Mária Terézia királynőtől. A privilégiumról szóló okmányt valóban Bécsben állították ki.
Aka községet megvásárló Fiáth tisztségeit illetően a szerző téved, a Fiáth család férfitagjainak egyike sem töltötte be a nádori, illetve az országbírói hivatalt.
Mária Terézia királynő 1773. szeptember 21-én hirdette ki a jezsuita rend feloszlatásáról szóló július 21-i pápai bullát.
A homoki temető kornyékén kialakult településrész.

vége