2012. június 30., szombat

Fogyasztói csoportokról (http://www.nedoljonbe.hu/)


Miért kell óvatosnak lenni a fogyasztói csoportok ajánlataival? 

A fogyasztói csoport egy vásárlási társulás, amelyben a csatlakozók vállalják, hogy előre bizonyos részleteket fizetnek, és az így felgyülemlett összegekből a tagok bizonyos időközönként sorra megszerezhetik egy meghatározott áru (pl. lakás vagy autó) tulajdonjogát, vagy igénybe vehetnek egy adott szolgáltatást. A rendszer ugyanakkor számos olyan elemet tartalmaz, ami jelentős bizonytalanságot rejt az ügyfelek számára, ám ezekre nem hívják fel kellően az emberek figyelmét. Ennek eredménye a remélt haszon helyett jó eséllyel csak évekig tartó bosszúság és akár több százezer forintos veszteség lesz. 

A legtöbben azt panaszolják, a hirdetésekből nem derülnek ki számukra egyértelműen a konstrukcióval kapcsolatos legfontosabb információk, veszélyek. 

A hirdető cégek általában azzal hitegetnek, hogy a banki feltételeknél sokkal kedvezőbben, jövedelemigazolás nélkül, akár KHR/BAR-listásként is gyorsan és könnyen enyhíthetnek pénzügyi gondjainkon. Az általuk nyújtott megoldás kölcsönnek tűnik, holott nem az. 

A fogyasztói csoportok ugyanis nem adnak pénzt, hanem csak vásárlási jogot. Ráadásul nem kis részben a vak szerencsén múlik, hogy valaki mikor jut ehhez hozzá. 

Így a legtöbben hónapokon vagy éveken keresztül hiába várnak a remélt forrásra, ahelyett, hogy megoldódna a pénzügyi gondjuk, egyre nagyobb kiadásba hajszolják magukat. 

Ha a fentiekhez hasonló gyanús hirdetést lát, és bizonytalan, elfogadja-e ajánlatukat, hívjon minket a 06 80 48 48 48-as számon vagy írjon e-mailt az nedoljonbe@gvh.hu címre, mielőtt bedőlne nekik! 

Honnan tudhatom, hogy fogyasztói csoporttal van dolgom? 

A fogyasztói csoportok hirdetései rendszerint bulvárlapokban, ingyenes reklámkiadványokban jelennek meg. 

A leggyakrabban direkten kiírják, hogy BAR-listásoknak, nyugdíjasoknak is nyújtanak szolgáltatást, vagy kifejezetten nekik szegezik a kérdést: „BAR-listás? Nyugdíjas? Nem kap hitelt?” 

Gyors, egyszerű, a banki hiteleknél könnyebben megszerezhető pénzügyi megoldásnak tüntetik fel a szolgáltatásukat. 

A hirdetések kinézetük alapján azt a hatást keltik, mintha hitelt/kölcsönt kínálnának, még akkor is, ha néhány esetben (általában kisebb betűkkel) utalnak rá, hogy hitelt, kölcsönt nem nyújtanak. Ezek a cégek nem bankok vagy egyéb pénzintézetek, valójában nem pénzügyi szolgáltatást kínálnak. 

Többnyire feltüntetnek példákat a „megszerezhető” összegekre és a hozzájuk tartozó törlesztőrészletekre és futamidőkre vonatkozóan, pl.: 3 millió havi 10 000 Ft. 

Némely esetben feltüntetik a „fogyasztói csoport” kitételt (a legtöbbször apró betűkkel), ám azt nem fejtik ki, hogy ez mit jelent pontosan, és mi a lényege. 

A legtöbb esetben nem szerepeltetik saját cégnevüket. 

Általában csak ügynökök, közvetítők útján érhetők el a megadott telefonszámokon, és ők tartják a kapcsolatot az ügyféllel a szerződéskötéskor is. 

Ha a fentiekhez hasonló gyanús hirdetést lát, és bizonytalan, elfogadja-e ajánlatukat, hívjon minket a 06 80 48 48 48-as számon vagy írjon e-mailt a nedoljonbe@gvh.hu címre, mielőtt bedőlne nekik! 

Kérdések és válaszok a fogyasztói csoportokról 

Kiket igyekeznek beszervezni a fogyasztói csoportokba? 

A nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló embereket, a bankok számára nem hitelképes, „BAR-listás” adósokat, nyugdíjasokat. A fogyasztói csoportokat szervező cégek azonban gyakran kínálják szolgáltatásaikat vállalkozások számára is. 

A fogyasztói csoporttól hitelt kapok? 

Nem. Ha banktól vesz fel kölcsönt, akkor a szerződés aláírását követően azonnal hozzájut a pénzhez. Fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt. 

Miért gondolják sokan azt, hogy a fogyasztói csoporton keresztül kölcsönhöz juthatnak? 

Azért, mert a fogyasztói csoportokat szervezők reklámjai ezt sugallják. A hirdetésekben a „fogyasztói csoport”, a „pénzre van szük­sége?”, vagy a „kezes és jövedelemigazolás nélkül” kifejezések szerepelnek, egyéb információk nem. Ezek alapján az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztói csoport tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek. 

Mi is az a fogyasztói csoport? 

A fogyasztói csoport tagjai mondhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.). Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz. 

Hogyan dől el, hogy ki kapja meg az általa megszerezni kívánt dolgot? 

Alapvetően kétféle módon döntenek: előtörlesztés-vállalással és/vagy sorsolással. Az adott hónapban általában az a tag jut hozzá a vásárlói joghoz, aki a legtöbb előtörlesztést vállalta. Ha valaki előtörlesztést vállal előre kifizeti a még meg sem kapott pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük sorsolással döntik el, hogy ki juthat hozzá a vásárlói joghoz. Az is előfordulhat, hogy kizárólag sorsolás alapján dől el, hogy ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát akinek kedvez a szerencse, az azonnal hozzájut a vásárlói joghoz, akinek nem, annak akár évekig várnia kell a sorára. Fontos tudni, hogy a csoport többi tagjának előtörlesztés-vál­lalása nem kiszámítható, így a vásárlói jog mielőbbi megszerzése – a saját anyagi lehetőségeink mellett – a szerencsén múlik. 

Megbízható cégek szervezik a fogyasztói csoportokat? 

A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel. A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. A fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat. 

Egyáltalán: készpénzhez jutok? 

Nem. A fogyasztói csoportok nem pénzt, hanem vásárlói jogot adnak. A megvásárolni kívánt autó vagy lakás értéke az az összeg, amelyre a hirdetések vonatkoznak. A hirdetésben sugalltakkal ellentétben a fogyasztói csoport tagja tehát nem készpénzhez jut, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Ha például a tag a szerződés szerint az igényelt összeget autóvásárlásra kívánja felhasználni, akkor - amennyiben hozzájut az igényelt összeghez - azt csak autóvásárlásra fordíthatja. Ráadásul a vételárat nem a fogyasztói csoport tagja kapja, hanem közvetlenül az autó értékesítőjének fizetik ki. 

Mikor juthatok az ígért áruhoz vagy szolgáltatáshoz? 

Mivel a vásárlói jog elnyerésének időpontja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hozzá. 

A havonta befizetett törlesztőrészletek után gyűlik kamat is? 

Nem. A havi befizetések – szemben egy banki megtakarítással – nem kamatoznak, tehát ha sem a nagyösszegű befizetés, sem a szerencse révén rövid időn belül nem kerülünk kiválasztásra, akkor nem lesz semmilyen gyarapodásunk az időközi infláció ellensúlyozására. 

Ezek szerint az is előfordulhat, hogy hosszú évekig csak befizetek, de nem jutok például lakáshoz vagy autóhoz? 

Igen, sőt sajnos ez a jellemző. 

Ha be szeretnék lépni egy fogyasztói csoportba, mit gondoljak végig? 

Azt kell átgondolni, hogy valóban a fogyasztói csoport-e a legmegfelelőbb módja a megvásárolni kívánt termék vagy ingatlant megszerzésének. A vásárlói jog értéke beszűkíti a lehetőségeket. Előfordulhat, hogy a fogyasztói csoport tagja csak több szerződés megkötésével juthat olyan összegű vásárlói joghoz, amire szüksége lenne. Csakhogy ebben az esetben az egyes vásárlói jogok elnyerésének időpontja eltérő lehet, így lehetetlen azokat egyszerre felhasználni. 

Ha már beléptem egy fogyasztói csoportba és rájöttem, hogy az nem nyújt számomra hitelt, kiléphetek belőle? 

Ha a fogyasztói csoport tagja az aláírástól számított 30 napon belül meggondolja magát és szeretné felbontani a szerződést, akkor egy tízezer forint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet/részleteket a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás visszatéríti. Amennyiben „előtörlesztést” vállal a következő közgyűlésre, úgy a szerződéstől a közgyűlés napjáig állhat el. Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra, hogy a leendő tagoknak a szerződés megkötésekor általában 1-2 havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig – mely akár a szerződéskötést követő napra is eshet– lerövidül. A 30 napos határidő leteltével, vagy a közgyűlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem, a már befizetett havi részletet/részleteket pedig csak a futamidő végén, de kamatok nélkül kapja vissza. Az a tag, aki kiválasztásra került és hozzájutott az általa megszerezni kívánt vagyontárgyhoz, a szerződést rendes felmondással nem szüntetheti meg, amíg a szerződésben meghatározott valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett. 

Kihez fordulhatok? További információk és tájékoztatás 

A Gazdasági Versenyhivatal ügyfélszolgálatának munkatársai készséggel adnak tájékoztatást a fogyasztói csoportokkal kapcsolatban az alábbi, ingyenesen hívható zöld számon: 

06 80 48 48 48 

E-mailen is tehet észrevételt, kérhet információt: 


Postán is feladhatja levelét: 

1245 Budapest 5. Pf.1036 

Jogszabályok 

A fogyasztói csoportok szervezését, működését külön speciális jogszabály nem szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztói csoportokra ne vonatkoznának azok a szabályok, amelyek mindenki mást általános hatállyal köteleznek, így a Polgári Törvénykönyv, a fogyasztóvédelmi törvény, illetve a fogyasztókkal szemben alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó törvényi előírások.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2012. január 1-jétől hatályos 16/B. §-a rögzíti, hogy fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre.

vége

2012. június 28., csütörtök

Az MSZP és az In- Kal kapcsolata! Egy érdekes történet alapján!

összetört mszp.jpg
Tegnap az egyik ismerősöm egy érdekes dolgokról mesélt. Korábban az In- Kal Security nevű biztonságiőr cégnél dolgozott, mint vagyonőr (jelenleg teljesen más területen dolgozik, és már rég ott hagyta őket) kb. 5-6 évet húzott ott lekülönböző területeken. Ez a cég védi és védte korábban is az MSZP ingatlanjait, többek között az MSZP Jókai utcai székházát is – ugye ebből is látszik, hogy az In- Kal és az MSZP között nincsen semmi kapcsolat – az ismerősöm kb. 2-3 évet húzott ott le. Mint elmondta az In- Kalnál bevett dolog volt, hogy az őröket egy idő után más helyre rakták, hogy ne szokjon meg egy helyet, és ezzel is minél jobban magukhoz kössék a kiszolgáltatott embereket. Elmondta, hogy abban az időben szinte minden jelentősebb állami, honvédségi vagy minisztériumi ingatlant ők védtek (Vajon miért? Biztosan olyan jó közbeszerzéseket tudtak írni?!). 2010 után azonban fordult a kocka és a jelenlegi hatalom, több jól fizető helyről – nagyon helyesen – kirakta ezt a vérszívó rablóbandát, bár akik utánuk jöttek azok sem jobbak, de ez most teljesen mindegy, a történetünk szempontjából! Mint elmondta, nagyon komoly biztonsági rendszer volt a székházban. Minden belépőnek volt belépőkártyája, és a vendégek kártyája is csak egy bizonyos pontig szólt. Kivételt a párt akkori pénztárosának Puch Lászlónak a vendégei jelentették, akik bármikor bemehettek épületbe és nem volt semmilyen korlátozás. Az ő vendégei, ahogy fogalmazott „nagyvállalkozók voltak” Ferrarikkal, drága Mercedesekkel, BMW-ékkel, Royse- Rollsokkal stb. Külön páncélszekrény volt a portán arra az esetre, hogy ha valaki egy „csomagot” hozott a Puch úrnak. A csomagban az esetek többségében pénz volt még hozzá nem is jelentéktelen összeg. Az ismerősöm, abban az időben volt ott biztonsági őr, amikor Gyurcsány majd Bajnai volt az miniszterelnök. Vajon miért hordtak ezekben az időben „nagyvállalkozók” komolyabb összegeket az MSZP pénztárnokának? Hiszen az ember csak úgy nem ad pénzt. Azért – jogosan – valami ellenszolgáltatást is elvár. A másik érdekes dolog, hogy mielőtt odarakták volna, megkérdezték tőle, hogy milyenek a politikai nézetei! Hogy mi van? Egy „demokráciában”, amit a nagy és demokratikus MSZP, annyira hangoztat és véd, diszkriminálja az embereket, politikai nézeteik alapján? Tudtommal ezt törvény, sőt az alkotmány, de még az általuk annyira szeretett ’89-es alkotmányban is. Ebből is látszik, hogy mennyire is egy képmutató párt az MSZP, ami kifelé a kisemberek pártjának próbálja beállítani magát, miközben a pénzemberek, és a nagyvállalkozók támogatását élvezi, és az érdekeit védi, képviseli

VERJÜK SZÉT KÖZÖS ERŐVEL A MAGYAR SZOCIONISTA PÁRTOT ÉS TORSZÜLÖTT KISTESTVÉRÉT A DEMOKRATIKUS KAMUPÁRTOT!!!!!!!!.

1046. június 27.: Szent László király születése (Rubicon)


1046. június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is.

 László még a Vazultól származó hercegek lengyelországi száműzetése idején született, a későbbi I. Béla király (ur. 1060-1063) és Richeza hercegnő második gyermekeként. Családja csak András (ur. 1046-1060) trónra lépése után két esztendővel, 1048-ban tért haza Magyarországra. László fiatalkora apja és testvére hatalmi harcainak fényében alakult: 1057-ben – Bélával együtt – elismerte Salamon herceg – András fia – öröklési jogát, két évvel később aztán mégis apja pártjára állt a trónviszály során. I. Béla 1063-ban bekövetkező halála után testvérével, Gézával együtt Lengyelországba menekültek, majd II. Boleszláv király (ur. 1058-1079) segítségével visszatértek és megegyeztek a trónt birtokló Salamonnal (ur. 1063-1074). Géza és László a kompromisszum eredményeként dukátust – az ország területének egyharmadát – kapott a fiatal királytól.

 Béla fiai az első években számos alkalommal nyújtottak segítséget a királynak a kunok, besenyők és a bizánciak ellen folytatott háborúk során, az 1068-as, Kerlés mellett vívott ütközet nyomán született meg például a legenda László és a kun vitéz párviadaláról. Salamon király azonban később – tanácsadói befolyására – Gézáék ellen fordult, és többször is életükre tört, ami újabb belharcokhoz vezetett. László bátyja mellé állt a trónért vívott küzdelemben, és az 1074-es háború során döntő szerepet vitt a győztes mogyoródi ütközetben. A csata után Salamon elmenekült, és Géza (ur. 1074-1077) hároméves uralma következett, az ő halálát követően pedig az ország főnemesei és VII. Gergely pápa javaslatára 1077-ben Lászlót koronázták Magyarország királyává.

 Az új uralkodó állítólag nem vágyott a trónra, hanem – a krónika szavai szerint – az „égi dicsőségre” pályázott, de hosszas rábeszélésére végül elfogadta a koronát. Regnálása első időszakát aztán a Salamon ellen folytatott küzdelem határozta meg, aki – IV. Henrik német-római császár (ur. 1056-1106) támogatásával – kezdetben Moson környékén rendezkedett be. László helyzetét nehezítette, hogy a hatalomra áhítozó Salamon felajánlotta hűbérül Magyarországot a császárnak, tehát Henrik támadása állandó veszélyként fenyegetett. A regnáló király mozgásterét ez a körülmény döntő módon határozta meg, hiszen csakis a császár ellen formálódó szövetséghez csatlakozhatott: bár nem értett egyet VII. Gergely egyházi reformjaival, és annak világi főségét hirdető ideológiájával, a pápaság mellé állt a kibontakozó invesztitúraharcban, miközben Henrik ellenlábasának, Rudolf trónkövetelőnek a lányát, Adelhaidot vette feleségül. A hercegnőtől később három leánygyermeke született, akik közül egyedül II. János bizánci császár későbbi feleségét – a Bizáncban szentté avatott – Piroska hercegnőt ismerjük név szerint.

 Időközben aztán Salamon a Kárpátoktól keletre élő kunoknál és besenyőknél keresett támogatást László ellen, mígnem egy bizánci rablóhadjárat során feltehetően életét vesztette. Riválisának halálával a király rengeteg kötöttségtől megszabadult, és végre önálló külpolitikát folytathatott: utolsó éveit ennek megfelelően a dél felé irányuló terjeszkedés jellemezte. Zvoinimir horvát király (ur. 1076-1089) özvegyének kérésére 1091-ben bevonult a Szávától délre fekvő Horvátországba, majd többször folytatott – eredménytelen – hadjáratot Bizánc ellen, a Moesia területén élő keleti angolok meghódítására. Élete végén László állítólag a keresztes hadjárat gondolatának egyik legfőbb támogatója lett, ám annak megindulását – az 1096-os évet – már nem érte meg: utolsó háborúját rokona, Konrád morva herceg pártján vívta Csehország fejedelme ellen, ennek során szerzett betegsége vette el aztán életét, 1095. július 29-én.

 Bár László volt az első magyar király, aki hódító külpolitikát folytatott, uralkodása során nem csak hadvezéri érdemeket szerzett: három törvénykönyvet is megalkotott, melyek egyrészt a keresztény vallás helyzetének megszilárdítására, másrészt a tulajdon védelmére törekedtek. Szent László legendásan szigorú törvényei híven mutatják be a 11. század végi magyar társadalom helyzetét, ahol az anyagi szempontok szerinti rétegződés már lassan végbement, így a magántulajdon tisztelete rendkívül fontossá vált. Éppen ezért László korában drákói szigorral büntették a lopást: a tetten ért tolvajra akasztás várt, miközben olyan kis tételek eltulajdonításáért, mint egy liba, vagy egy tyúk értéke is csonkítás, az orr, a fül vagy a kéz levágása járt. Még a templomba menekülő bűnös is szeme világával fizetett tettéért, tehát a tulajdon elleni bűncselekmények nagyobb súllyal estek latba, mint mondjuk a nemi erőszak vagy akár a gyilkosság.

 E szigor oka vélhetően az esetek gyakoriságában rejlett, és Kálmán későbbi, enyhébb törvényei fényében kimondhatjuk, hogy a szent király kemény fellépése eredményre vezetett. László törvényeiből másfelől azt láthatjuk, hogy a kereszténység helyzete még korántsem volt stabil, máskülönben az 1092-es szabolcsi zsinaton hozott híres törvény, mely megtiltotta a kutaknál, fáknál történő áldozatokat, szükségtelen lett volna. Az egyházat érintő törvények emellett szabályozták a tized szedését, rendelkeztek a külföldről érkező klerikusokról, az ünnepekről, valamint a zsidók és az iszlám hitűek – az ún. böszörmények – helyzetéről is.

 Szent László uralkodása során egyszerre lépett fel a keresztény hit és a szuverén Magyarország védelmezőjeként: hogy a görögkeleti egyház pozícióit visszaszorítsa, megalapította a zágrábi püspökséget, a kalocsai érsekség központját pedig Bácsba helyezte át. Közben számos szent helyet alapított, melyek közül leghíresebb a Berettyó melletti Szentjobb, valamint a somogyvári Szent Egyed-apátság voltak. Szintén kettős – nemzeti és vallási – célt szolgált az 1083-as szentavatási procedúra is, mely során László I. István mellett Imre herceget, Gellért püspököt, és a zobor-hegyi remetéket, Andrást és Benedeket is kanonizáltatta. Máig vita zajlik arról, hogy Róma hozzájárult -e a szentté avatásokhoz, melyekkel a király egyfelől népe vallásos érzését akarta növelni, másfelől pedig jelezni akarta az ország hűbéri alávetésére törekvő császárnak, hogy Magyarország – szentjei révén is – önálló tagja a keresztény Európa családjának. Ugyanezt sugallja egyébként a László korában megírt nagyobbik István-legenda is, mely a koronaküldés történetét úgy meséli el, hogy azzal egyszerre gátolja meg a császárság és a pápaság hatalmi ambícióit.

 László uralkodása páratlan teljesítménye ellenére mindössze 18 esztendeig tartott, és már 1095-ben, ötvenedik életéve előtt véget ért. A köztiszteletben álló királyt Somogyváron, majd 1113 körül Váradon helyezték végső nyugalomra, sírja utóbb számos csoda színhelye és zarándokhely lett. 1192-ben III. Béla – pápai jóváhagyással – szentté avatta neves elődjét, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, melynek utódja ma Győrben található meg. Szent László halála után elsősorban törvényeivel, pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában. Kanonizációja után harcos szentként emlékeztek meg róla, kultusza a lovagi eszmény Anjou-kori hódításával pedig tovább árnyalta alakját. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos szobor és intézménynév őrzi.

Szerző: Tarján M. Tamás
vége

2012. június 26., kedd

20 év tényei! Elképesztő eredmények! 1989-2009

20 év tényei! Elképesztő eredmények! 1989-2009
 EZ VALÓBAN DÖBBENETES ! !
 Ez a "fejlődés" megdöbbentő!

 20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája

 Magyarország népessége.
 1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
 2009-ben: 10 millió 016 ezer fő

 Magyarország külső adóssága (bruttó).
 1989-ben: 21 milliárd USD
 2009-ben: 225 milliárd USD

 Nyilvántartott munkanélküliek száma.
 1989-ben: mintegy 30 ezer fő
 2009-ben: mintegy 470 ezer fő

 Létminimum alatt élők száma.
 1989-ben: mintegy 900 ezer fő
 2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő

 Hajléktalanok száma (becsült adat).
 1989-ben: 5-10 ezer fő
 2009-ben: 50-70 ezer fő

 Újépítésű lakások száma.
 1989-ben: 51 ezer 500 db.
 2009-ben: 28 ezer 400 db.

 Házasságkötések száma.
 1989-ben: mintegy 70 ezer
 2009-ben: mintegy 42 ezer

 Válások száma.
 1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
 2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás

 Élve születések száma.
 1989-ben: mintegy 127 ezer
 2009-ben: mintegy 96 ezer

 Házasságon kívül született gyermekek száma.
 1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
 2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül

 Összes bűncselekmények száma:
 1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
 2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset

 Befejezésül még egy jelzésértékű számadat:
 Bogár László közgazdász professzor szerint.
 A jelenlegi átlagos 120-130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve ("folyó áron") annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forint!

 ÉS:
 Míg 1978-ban egy egyedül élő az átlagos keresetéből a lakása rezsijére 20%-ot költött, addig ma, ez 80%!

 Döbbenetes!
 És már azóta is eltelt három év!

2012. június 19., kedd

1991. június 19. Az utolsó szovjet katona elhagyja Magyarországot (Rubicon)


Ez a nap Magyarország igazi felszabadulásának a napja, amikor az utolsó szovjet megszálló katona is elhagyta hazánkat.

1991. június 19-én hagyta el – Silov altábornagy személyében – az utolsó szovjet katona Magyarország területét, ezzel hazánk visszaszerezte teljes szuverenitását. A szovjet hadsereg kivonásával 1944. március 19-e után először fordult elő, hogy nem állomásozott idegen fegyveres erő a magyar határokon belül.

 Miközben az 1944-45-ös esztendő során a Vörös Hadsereg felszabadította Magyarország területét a náci Németország uralma alól, egyúttal megszállás alá is helyezte azt, és a Vorosilov vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal együtt később döntő szerepet játszott a kommunista hatalomátvételben. A szovjet csapatok az 1947-es párizsi béke értelmében abból a célból maradtak – ideiglenesen –Magyarországon, hogy Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalan kapcsolatot tarthasson fenn. Miután nyugati szomszédunk 1955-ben visszanyerte szuverenitását, és a semleges államokhoz csatlakozott, az itt állomásozás – elvileg – okafogyott vált volna: a gyakorlatban azonban a szovjet hadsereg továbbra is a szocialista tábor összetartásának leghatásosabb eszköze maradt, amit Hruscsov az 1956-os forradalom leverésekor fel is használt Magyarország ellen.

 A „katonai együttműködésben” aztán újabb kapcsokat jelentett a Varsói Szerződés 1955-ös megkötése, majd a brezsnyevi doktrína, mely nem csak lehetőségként, hanem kötelességként vetítette elő a szocialista táboron belüli „lázadók” elleni beavatkozást (amint az Csehszlovákiában, 1968-ban történt). Mindezeken túl Kádár János még 1957-ben egyezményt kötött Hruscsovval, mely határozatlan időre elodázta a szovjet csapatok kivonását.

 Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát. A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 000 katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából, a Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-ji sajtónyilatkozatában 10 000 fő – a hazánkban szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg. Az 1989-es esztendő politikai eseményei, a Vasfüggöny lebontása és a rendszerváltások – 1989. október 23-án a Magyar Köztársaság kikiáltása – aztán felgyorsították az átalakulást, ennek eredményeképpen George Bush amerikai elnök és Gorbacsov 1989 decemberében, Málta partjainál már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről tárgyalt.

 A magyar kormány 1990 januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, egy hónappal később pedig Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket az – 1990-es választások előtt még – ellenzéki pártok felügyeltek. Végül az alkudozások az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezményben realizálódtak, mely a csapatkivonások végső határidejét 1991. június 30-ában szabta meg. Két nappal később – elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről – már el is indultak az első, katonai felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket, és – természetesen – katonákat szállító szerelvények a szovjet határ felé.

 A Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek hazaszállítása a tervek szerint zajlott, sőt, a megállapodáshoz képest már tizenegy nappal korábban, 1991. június 19-én be is fejeződött, amikor utolsóként Viktor Silov altábornagy, a hadseregcsoport parancsnoka – már civilként – Csapnál átlépte a magyar-szovjet határt. A kivonulás következtében, 47 esztendő után először, Magyarország határain belül csak hazai fegyveres erők állomásoztak.

Szerző: Tarján M. Tamás

vége

Gyurcsány rács mögött (csak kép)


Amikor a hazugok tüntetnek az igazságért.....

Tegnap az uzsorások, a multik hazai képviselői, a homokosok és egyéb bűnöző elemek tüntettek a baloldal fővárosi szervezetével karöltve vitéz nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy és főméltóságú kormányzó ellen. Az általuk megfogalmazott célok számomra nagyon zavarosak voltak. Antiszemitizmus, rasszizmus, csak azt felejtették el, hogy a gyűlölet leginkább egy bizonyos etnikai kisebbség jellemzője, aki a megélhetés álcája mögé múlva idős embereket rabolnak ki, vagy nem egy esetben gyilkolnak meg, pusztán azért mert magyarok. A börtönök tele vannak ugyan ennek az etnikumnak a tagjaival, biztosan a véletlen műve ez is. Ezek után van egy olyan érzésem, hogy a tüntetőknek valójában fogalmuk sincs arról, hogy valójában kicsoda is volt a főméltóságú kormányzó. Hiszen elég volt megnézni a felvételeket és feltűnt, hogy a tüntetők nem a legiskolázottabb réteg soraiból kerültek ki. Azt elfelejtik vagy inkább elhallgatják, hogy a nevével fémjelzett rendszer a stabilitás és a növekedés rendszere volt, minden hibájával együtt. A XX. században a leglátványosabb fejlődére ebben az időszakban volt képes az ország. A kommunizmus és a rendszerváltás óta eltelt időszak csak romba döntötte ezt az országot és nyomorba az állampolgárainak a többségét. Kiszolgáltatva egy olyan kisebbségnek, ahol a bűnözésnek és az élősködésnek több évszázados kultusza van.  Míg az ő szeretett vezérük nevével jelzett néhány év - itt most Gyurcsány Ferencre gondolok - a magyar történelem, de legalábbis az elmúlt 30-40 év legsötétebb 4-5 éve volt. Kár még kevesen csináltak annyit mint a mi szeretett Ferencünk. 

Bár azt nem értem, hogy pontosan mi is a bajuk magával Horthyval, de ezt most hagyjuk. Az, hogy egy olyan hazaárulónak mint Károlyi (aki felelős az ország szétszabdalásáért, lepakktált a magyargyűlölő csehszlovák kormánnyal és a sztálinista-megszálló-tömeggyilkos szovjet kormánnyal és hozzájárult több millió magyar honfitársunk kiszolgáltatottságához ez senkit sem zavar, sőt teljesen természetes) a szobrát elvitték a baloldal országos meg nemzetközi hisztibe kezdtek, és a fennálló - igencsak hibás és ezer sebből vérző - politikai rendszer végéről beszéltek.

Győzike és virág (csak kép)


2012. június 16., szombat

Amikor egy hazaáruló és antimagyar fenyeget!



Ennek a véglénynek a parlamentben sem lenne a helye.

És 120 ezer magyar honfitársunkat hurcoltak el malankij robotra a szovjet megszálló csapatok, a velük kollaboráló baloldali - elsősorban kommunista párt - tudtával. Mi van a szovjet megszálló csapatok által brutálisan meggyilkolt civilekkel, a több százezer megerőszakolt nővel? Róluk miért nem beszél senki? És mi van azzal a 30 ezer magyar honfitársunkkal, akiket a délvidéken a jugoszláv kommunista rablóhordák gyilkoltak meg? Róluk miért nem beszél senki? És mi van az '56-ban legyilkolt több ezer ártatlannal és a többi magyarság ellen elkövetett emberiség elleni bűnökkel? A több százezer elüldözöttel és menekülttel? Róluk miért nem beszél senki? És mi van azzal a több millió magyar honfitársunkkal, akiktől a liberális törvények, abortusz címén még a születés jogát is megvonták? Róluk miért nem beszél senki? Képmutatás nem más, amit az ilyen Vadai félék művelnek, arról nem beszélve, hogy még joguk sem lenne betenni a lábukat a nemzet legszentebb házába! Engem ez az, ami felháborít! De nem is várok többet az elkuró, plagizáló, hazudozó és sukurós miniszterelnökünk híveitől!

Matolcsy Gyurika a Hanta boy! (csak kép)


2012. június 15., péntek

Európa megerőszakolása (Harcunk.infó)


Henryk M. Broder német szerző nemrég azt mondta a De Volkskrant holland újságnak, hogy azok a fiatal európaiak akik szeretik a szabadságot, jobban teszik, ha kivándorolnak. Európa, ahogy ma ismerjük, 20 év múlva már nem fog létezni.

Miközben egy berlini kávéház teraszán üldögéltünk, Broder rámutatott a többi kuncsaftra, és melankólikusan megjegyezte: a tegnap világát látjuk. Európa muszlimmá válik. Broder, aki 60 éves, már nem fog kivándorolni. "Ahhoz én már túlságosan öreg vagyok" - mondta. Viszont arra ösztökélte a fiatalokat, hogy "költözzenek Ausztráliába, vagy Új Zealandra. Ez az egyetlen lehetőség, ha el akarják kerülni azokat a bajokat, amelyek miatt az öreg kontinens lakhatatlanná fog válni."

 Úgy néz ki, hogy sok német és holland nem várt Broder tanácsára. Már most többen vándorolnak ki Németországból és Hollandiából, mint amennyien bevándorolnak. Az embernek Henryk Broderhez hasonlóan nem kell prófétának lennie, hogy arra a következtetésre jusson, hogy Európa eliszlámosodik. Elég, csak egy pillantást vetni a demográfiára. A mai Európában a feltételezések szerint 50 millió muzulmán van. Az előrejelzések szerint ez a szám 20 év alatt meg fog duplázódni. 2025-ben az európai gyermekek egyharmada muzulmán családokba fog születni. Brüsszelben, Amszterdamban, Rotterdamban, és más jelentős európai városokban már most a Mohamed a legnépszerűbb név.

Broder meg van győződve afelől, hogy az európaiak nem hajlandók ellenszegülni az eliszlámosodásnak. A De Volksrantnak mondta, hogy a "domináns hozzáállást" "tökéletesen kifejezte az az ostoba szőke nő, akivel nemrégiben vitatkozott. Azt mondta, hogy időnként jobb ha megerőszakolják az embert, mintsem hogy az ellenállás közben komoly sérülésnek tegye ki magát. Időnként jobb elkerülni a küzdelmet, mintsem hogy megkockáztassuk a halált."

A brüsszeli De Standaard újság egy nemrégi számában megjelent szerkesztői cikkében a holland (homoszexuális és önjelölt "humanista") Oscar Van den Boogaard Broder interjúrára utal. Van den Boogaard említi, hogy Európa iszlamizálását "siratásként" éli meg. A "szomorúság érzete" teljesen elönti. "Nem vagyok katona", mondja, "dehát végülis ki lenne az? Sohasem tanultam meg, hogy megküzdjek a szabadságomért. Csak az élvezetéhez értek."

Az American Spectator ehónapi számában Tom Bethell azt írta, hogy ha a legalapvetőbb szinten nézzük, akkor a szekuláris-humanista társadalom demográfiailag nem működik. De ennél többről van szó. A nem vallásos embereknek rendszerint kevesebb gyermekük van a vallásosokhoz képest, mivel ők inkább "élvezni" akarják a szabadságukat, mintsemhogy feladják a gyermekeik kedvéért. A szekularisták szintén kevésbé hajlandóak megküzdeni. mivel nem hisznek a túlvilágban, ezért ezen a világon kívül nincs más vesztenivalójuk. Ennélfogva inkább behódolnak, mint harcolnak. A német feministához hasonlóan, akire Broder utalt, inkább a megerőszakolást választják, mint az ellenállást.

Bethell megjegyzi, "hogyha a hit összeomlik, akkor a civilizációt is maga alá temeti". Ez az európai civilizáció zárójelenetének az igazi oka. Az iszlamizáció nem más, mint a következmény. Maga az Iszlám szó azt jelenti, hogy "behódolás" és a szekulárisok már be is hódoltak. Sok európai már muszlimmá vált, habár erre nem jöttek még rá, vagy pedig nem akarják bevallani.

Sok ember, akikkel az Egyesült Államokban találkoztam, különösen aggódik az Európában egyre növekvő antiszemitizmus miatt. Igazuk van, amikor attól tartanak, hogy az antiszemitizmus a bennszülött európaiak között is egyre jobban tért hódit. Ezek az emberek gyűlölik a küzdőszellemet. Az európai jelenkori antiszemitizmus (legalábbis, ami az eredeti európaiak köréből jő) kapcsolatban áll az antiamerikanizmussal. Azok az emberek, akik nincsenek felkészülve az ellenállásra, és akik alig várják, hogy behódolhassanak, gyűlölik azokat, akik nem akarnak behódolni, és akik készülnek a csatára. Utálják őket, mivel attól félnek, hogy ezek az utóbbi csoportba tartozó emberek veszélyeztetni fogják az ő életüket is. A véleményük szerint mindenkinek be kell hódolnia.

Ezért gyűlölik oly vehemensen Izraelt és Amerikát, valamint az európai "iszlamofób" emberek kis csoportját, akik hajlandók nevén nevezni a körülöttük történteket. A nyugat-európaiaknak választaniuk kell a behódolás (iszlám) és a halál között.

2012. június 14., csütörtök

2.sz. ALAPOK


A gazdasági rendszerek közül a kapitalista az, amely a Világ nagyobb részén sikeresen működik. Elfogadható az a vélemény, hogy sok hátránya és hibája ellenére eddig még nem sikerült jobbat kitalálni.

A fő elemek:

1. sz. Fogyasztás

2. sz. Termelés

3. sz. Szabályozás

Az emberi lét alapvető folyamata a fogyasztás.

A paradicsomi időkben a szükségletek kielégítése angyali alapokon biztosított volt. A termést csak össze kellett gyüjteni, a gyümölcsöt le kellett szakítani a fáról, a halat kifogni a vízből, a vadat elejteni az erdőben. Azóta is az ember legkedvesebb tevékenysége – amit mindíg szívesen és nagy energiával végez – ezekhez a fogalmakhoz kapcsolódik.

A termelés már egy ördögi praktika.

Ehhez már tudás kell és számtalan káros, kellemetlen következménnyel jár. A legtöbb ember, ha választani lehet, a munka, a pihenés és a szórakozás között, akkor nem az elsőt fogja választani.

Mielőtt bárki megijedne, hogy vallási – filozófiai kérdésekben fogok elmélyedni, csak egyetlen gondolatot szeretnék megosztani. A modern tudomány leginkább elfogadott elmélete a világ teremtését az ősrobbanásból származtatja. Ehhez viszonyítva, emberi ésszel százszor hihetőbb és logikusabb a Biblia teremtéselmélete. Ezzel remélem, hogy sikerült a világnézeti alapot meghatározni . A gazdaságot működtető összefüggések és törvények megismerése ezeknél lényegesen egyszerűbb.

A tőkés gazdaság működése rendkívül egyszerű!

A pénzből még több pénzt kell csinálni, a cél a maximális profit elérése. Az Ördög ezen tevékenységének elvégzése közben mellékesen biztosítani fogja az angyalok részére az anyagi javak bőségét és a jólétet. A feladat adott, Őkelmét meg kell rendszabályozni, túl kell járni az eszén.

A szabályozásra két alapvető módszer használatos:

1. sz. Piacgazdaság

2. sz. Tervgazdaság

3. sz. Vegyes gazdaság

1. sz. PIACGAZDASÁG

A piacgazdaságban a termelést és a fogyasztást, az elérhető nyereséget a szabad verseny határozza meg. A neoliberális gazdaságpolitika a piac szabályozó szerepének mindenható voltát hirdeti. A könnyen hihető, praktikus elmélet szerint semmi más teendő nincs, mint a gazdaságtalan állami és közösségi tulajdonformákat fel kell számolni, privatizálni kell a termelő eszközöket.

A privatizáció nem hozott javulást. Érzékelhető eredményeket nem hozott az új rendszer, bár a magánosítás arányában túltett a klasszikusokon. Mi lehet az eredménytelenség oka ?

A használatos fogalmak felsorolása választ fog adni a kérdésre!

Akadályozó tényezők: monopol árak, kartellezés, ártámogatások, termelési kvóták, versenytársak tönkretétele, piacra jutás akadályozása, jövedéki adók, különadók, eltérő pénzügyi feltételek, gazdasági szankciók politikai okokból, önkéntes korlátozások, környezetvédelmi, ökológiai hatások.

Összességében a piaci szabad verseny érvényesülése nem éri el a 10 %.- ot sem, magyarul fogalmazva hatása elhanyagolhatóvá vált.

2. sz. TERVGAZDASÁG

A klasszikus tervgazdaság előre meghatározta a teendőket. A szocialista tervutasításos rendszerben az Ördög szerepét újra osztották. Szerintük a gazdaság működése az angyalok (proletárok) érdekeinek felel meg. Elfelejtették elárulni az érdekérvényesítés rendszerét, de azt folyamatosan hangoztatták, hogy éppen ellentétes a kapitalista Ördög rendszerével.

Figyelemre méltó, hogy Magyarországon a két rendszer működése a teljesen ellentétes érdekeltségi viszony ellenére több azonosságot mutat:

– nem hozott elfogadható gazdasági – pénzügyi eredményt

– nem volt képes alkalmazkodni a világgazdaság változásaihoz

– akadályozta a jó szakemberek vezető pozícióba kerülését

– a kudarcokat, veszteségeket a médiában sikerként kommunikálták

– a jelen problémáira a múltban kerestek indoklást

– a választott út a legjobb, az eredményekre várni kell

3. sz. VEGYES GAZDASÁG

Értelemszerűen a mai gazdasági rendszer vegyes rendszernek felel meg. Megpróbálja a tervezés , az állami bürokratikus szabályozás és a pici szabályozás elemeit kombinálni.

A kissé unalmasra sikeredett elméleti alapozás után megigérem,hogy konkrét elemzésekkel, a mai és jövőbeli lehetőségek feltárására fogok koncentrálni.

Az aktuális téma: (észrevételeket, információkat, javaslatokat meg fogom köszönni!)

A 2013 évi költségvetés tervezetének bírálata.

Egy kis multikulti Nagy Britanniából! (csak kép)



Íme a nem is olyan távoli jövő!

2012. június 13., szerda

Válasz egy rasszistának!


birka1.jpgA következő bejegyzést kaptam a Joggal a kommunista uszítók, a cigánybűnözés és az antigójizmus elleni facebookos oldalon egy magát Craezy Chicknek nevező emberkétől, mivel nem azonosítható egyértelműen az illető kiléte, ezért feltüntetem a nevét is. Az nem derült,  ki a számomra, hogy a bejegyzés szerzője férfi esetleg nő, de szerintem ez teljesen mindegy. Mivel mindig is a rasszizmus ellen voltam így nem tudok elmenni, anélkül, hogy ne reagálnék, erre a lentebb feltüntetett pár sorra.
A következő volt az üzenet a facebookon:

"uzenem nektek ruhes naci kutyak , hogy nem ijedunk meg toletek es tovabbra is harcolni fogunk az egyenlosegert ... ugy fogjatok vegezni mint hitler ugyhogy elkezdhetitek asni sajat magatok sirjait ti retkes fergek!!!!!!!!"

Na akkor ez így nézne ki valahogy helyesen, ha egy - legalább alapfokú iskolát végzett - írástudó - és nem analfabéta - ember írta volna:

"Üzenem nektek rühes náci kutyák, hogy nem ijedünk meg tőletek, és továbbra is harcolni fogunk az egyenlőségért, úgy fogjatok végezni mint Hitler, úgy hogy elkezdhetitek ásni saját magatok sírjait, ti retkes férgek!!!!!!!!" - Úgy egyből szembeötlő a különbség! Nem?

És akkor a válaszom, mert pár dolgot nem árt, hogy tisztázzunk!

Bevezetőként:

Az ilyenekben mindig azt bírom, hogy azt elhiszik, mekkora hőstettet vittek végre akkor, amikor "beolvastak" egy tőlük másként gondolkodó embernek, és nem veszik észre a saját fogyatékosságaikat. Valószínűleg egy agymosott emberről van szó, aki benyalja azt a sok hazugságot, amit a magyarellenes csoportok terjesztenek. És azzal sincsenek tisztában, hogy az írásaik nekünk csak arra jók, hogy legyen min egy nagyot és jót röhögnünk.
És akkor konkrétan:

1. Előbb tanulj meg helyesen írni, mert hemzseg a helyesírási hibáktól. Ha nem megy legalább használj word-öt, ott automatikusan megjelennek a hibák.

2. Ha nem tűnt volna fel, senkit nem érdekel a véleményed, amit természetesen törlök is téged pedig tiltalak, a jövőben csak ide tudsz max válaszolni. De itt meg lemossunk mint a szart, ha nem tudsz érvelni, már pedig most borítékolom, hogy nem tudsz!

3. Pontosan milyen egyenlőségért? Azért, hogy a kisebbség is dolgozzon és fizessen adót, ne pedig "segílyen" éljen, amivel felesleges terheket ró a többségi táradalom nyakába szerte a világon? Vagy a multik is tisztességesek lesznek az emberekkel és rendesen befizetik az adót vagy legalább tesznek is valamit az adókedvezményekért cserébe, mondjuk betartják a törvényeket. Hajrá úgy legyen!

4. Én nem sértegettelek és most sem foglak, mert véleményem szerint, aki trágárkodik az saját magát minősíti és akkor le kellene süllyednem arra a szintre, ahol te is tartózkodsz éppen. Ez nekem viszont nem megy!


5. Van egy-két tippem, hogy ki lehetsz, de nem igazán érdekel, ezért nem nagyon törekszem arra, hogy megtudjam.

2012. június 12., kedd

Pörzse Sándor: Kálmán Olgának és Bayer Zsoltnak sok szeretettel

Forrás

Pörzse Sándortól:


Azért fordulok hozzájuk, mivel mindketten a saját politikai oldaluk emblematikus figurái. Kálmán Olgát a magyar televíziós újságírás egyik legfelkészültebb újságírójának tartom, még ha politikai hozzáállásával finoman szólva sincsenek közös pontjaink. Bayer Zsoltot még ádáz ellenségei is felkészültnek, tehetségesnek tartják. Mindketten képviselik saját politikai oldalukat, bocsánat a bélyegért, de hűen kiszolgálják a megrendelőket. Elnézik saját hibáit, bűneit, és keményen lecsapnak az ellenség legapróbb megingására. Talán mindkettejüknek felfordulna a gyomra, ha megbizonyosodnának róla, hogy a két ellenséges megapárt a háttérben összejátszik, kiegyezik egymással, és ezáltal gyalázatos módon becsapják szinte a teljes magyar választópolgári réteget. (Természetesen a jobbikosok ez alól kivételek, hiszen ezt felismerve, ezért lettek jobbikosok.) Az már csak személyes tragédiájuk lehetne, hogy milyen módon tenné ez hiteltelenné két kiváló újságíró munkáját, mennyire kiüresítené azt az igyekezetet, amellyel próbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, és elkenni az elkenhetetlent. 
Az egész parlamenti ciklus egyik legmegrázóbb eredménye lehetne, ha felállna az úgynevezett oligarcha bizottság, amely a Simicska- Nyerges cégek kormánymegrendeléseit hivatott megvizsgálni. A vizsgálóbizottságot a Jobbik kezdeményezésére, de LMP-s és MSZP-s támogatással hoznák létre. A múlt hét ettől volt hangos, egyes politikai elemzők szerint beleremeghetett volna az Orbán-kabinet. 
Szóval ajánlom figyelmükbe a 2012 március 26-án a T/6391/9-es számon benyújtott módosító javaslatot. Az irományt Dr. Újhelyi István MSZP, Dr. Harangozó Tamás MSZP, és Dr. Lampert Mónika MSZP adta be, és rövid lényege az, hogy vizsgálóbizottság ne jöhessen létre abban az esetben, ha az a különböző parlamenti műfajokban, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörében tisztázható lenne. Tehát jól látszik, hogy MSZP-s javaslatról van szó, amelyet Gulyás Gergely egy icipicit módosított, majd a Fidesz elfogadta azt. Hogy közérthetőbb legyek, például annak idején ezen elvek alapján a Tocsik-bizottság sem jöhetett volna létre, amely alapjaiban rengette meg a magyar politikai életet, és például az SZDSZ lemorzsolódásának kezdete volt. Az MSZP benyújtotta, a Fidesz elfogadta. Nyilván „ha mi nem vizsgálunk titeket, ti sem vizsgáltok minket” alapon. Ilyen egyszerű ez. Miközben a szocialista szavazók alig várják, hogy bebizonyosodjon, hogy a Fidesz korrupció sem marad el az MSZP-stől , illetve a Fidesz-szavazók várják az elszámoltatást és a minden áron szembenállást a szocialistákkal, ilyenek zajlanak a háttérben.
Kedves Olga, kedves Zsolt! Hogy lehet innentől ezt tovább csinálni? Eszembe jut Szetey államtitkár, aki egy parádés coming-outtal a közvélemény elé állt és bejelentette, hogy ő bizony buzi, majd lelépett. Hasonló coming-outot javaslok. Tartsatok együtt sajtótájékoztatót, hogy ezt bizony ti így nem csináljátok tovább!
Nincsenek illúzióim, és nem is rajtatok akarok gúnyolódni, egyszerűen csak tragikus, hogy ilyen országban élünk, hogy nekünk ilyen „arisztokrácia” jutott, és hogy az újságírónak mindössze szánalmas pártkatonai szerep jut. Ennyi.
Kedves olvasók! Íme, egy apró, de igen jellemző 2012 parlamenti praktikáiról. Egy átvert országról, és egy cserbenhagyott nemzetről. Kunczénak üzenték annak idején egy óriásplakáton: „Köszönjük elnök úr az elhazudott rendszerváltást!” Ez is eszembe jutott, meg az a sok újságíró, aki így vagy úgy, de ebben a Nagy Hazugságban részt vett. Ki aljasul, ki szolgaian, ki bután, ki naivan, ki nemtőrödömségből. (Sajnos jómagam sem voltam kivétel.)

2012. június 11., hétfő

A Magyar Királyi Csendőrség

M. Kir. Csendőrség rövid áttekintése
Az MKCsBK története

Közösségünk, mint a Magyar Királyi Csendőrség egyedüli letéteményese,
a leghatározottabban elhatárolja magát minden ,,csendőrség"-nek nevezett,
rendvédelmi feladatokra létrehozott helyi illetve politikai célból született
kezdeményezéstől.
Népünknek nem csendőr elnevezésű csoportokra van szüksége,
hanem a törvényes, központilag irányított rendvédelmi szervnek
a csendőrség hatékonyságát biztosító tapasztalatai felhasználásával
végbevitt átszervezésére.
Olvassa el teljes nyilatkozatunkat.

A Magyar Királyi Csendőrség nem vett részt a holokauszt kivitelezésében,
amelynek története csupán a deportálások lezajlása után vált ismertté
(lásd A m. kir. csendőrség és a zsidóság c. cikket).

A leghatározottabban elhatároljuk magunkat mindenféle
antiszemitizmustól,
fasizmustól, fajgyűlölettől és szélsőségességtől,
és határozottan elítélünk minden szervezetet,
amely a csendőrséget ezekkel az ideológiákkal igyekszik összekapcsolni,
akár a csendőrség iránti ellenszenvből (szélső bal),
akár saját ideológiáik előre vitele érdekében (szélső jobb).

A Magyar Királyi Csendőrség feladata Magyarország vidéki területein
a közbiztonság fenntartása,
a törvények betartásának és a közrendnek a biztosítása volt,
megalapításától,
1881-től, a II. világháború végén bekövetkezett feloszlatásáig, 1945-ig.



A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11,000 tagból állott,
amely a II. világháború alatt duplájára növekedett,
hogy a visszafoglalt területeken is el tudja látni a feladatait és
hogy támogatást tudjon nyújtani a frontokon nagy veszteségeket szenvedett
Honvédségnek is.
Munkájukat békeidőben is és a háborúban is jelszavukhoz méltóan,

,,Híven, becsülettel, vitézül" végezték.

Eleinte a csendőröket a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással.
Csak azok a honvédek léphettek át a Csendőrségbe,
akiknek kiváló szolgálati hátterük volt.

A Csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek
és csupán a kötelező próbaidő leteltével,
valamint egy sikeresen letett irásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré.
A tiszteket a Ludovika Akadémián,
majd végzésük után a Csendőrtiszti Tanfolyamon képezték ki,
amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket.

Kb. 40%-uknak jogi doktori diplomája is volt.

A Csendőrség kis őrsökre oszolva látta el a vidékeken a feladatát.
Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állott egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt.
A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást,
mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az estek több mint 90 %-ában sikerrel járt.
A tisztek kiképeztek,
adminisztrációs feladatokat végeztek,
az őrsök munkáját felügyelték és felelősek voltak
minden szempontból a csendőrjeikért.

A csendőrök legfeltűnőbb megkülönböztető jele a kakastollas kalap volt.
A nagy kakastoll a fekete csendőrkalap baloldalára volt erősítve.
Egyenruhájuk egyébként hasonlított a honvédek egyenruhájához.
A kakastoll annyira jellemzője volt a csendőröknek,
hogy sokszor "kakastollasoknak" hívták őket.

A magyar kommunista rendszer
a II. világháború végeztével hatalomátvételi célból, politikai okok miatt feloszlatta
a Csendőrséget.
A Csendőrség egész testületét háborús bűnösnek nyilvánította,
és ebből következően minden egyes jelen vagy múltbeli csendőrt üldözött.

Az otthonmaradt csendőrök zömét bebörtönözték,
sokakat az AVO-sok megkínoztak és kivégeztek.

A csendőrségre vonatkozó írott anyagot megsemmisítették vagy elzárták,
hogy rágalmazási hadjárattal a csendőrséget erkölcsileg is megsemmisíthessék.

Az 1989-es rendszerváltozást követően a csendőrséget kollektívan eltörlő rendeletet alkotmányellenesnek ítélték ugyan és elismerték a csendőrség jelentős szerepét
a magyar rend fenntartásban,
de a kommunista fél évszázados és még ma is tartó propaganda eredményeképpen
a csendőr névnek még most is negatív kicsengése van.

Az előretörő Vörös Hadsereg és az új kommunista magyar kormány üldözése elől
sok csendőr Nyugatra kényszerült.
Átmenetileg a Szövetséges Hatalmak táboraiban nyertek elhelyezést,
amíg egy befogadó országba emigrálhattak.

Ebben az időszakban alapította meg Jegenyés Pál,
csendőr főtörzsőrmester és egykori örsparancsnok hetedmagával

a Magyar Csendőr Bajtársi Asztaltársaságot
az ausztriai Grazban, 1947. június 21-én. Hivatalos kiadványuk,
a Bajtársi Levél, 1948-ban került először kiadásra.
Egy évvel később nevüket
Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösségre változtatták (MKCsBK).

Fő céljuk eleinte az otthon maradt,
üldözött és nyugdíjuktól megfosztott csendőrök és családjaik támogatása,
illetve a külföldre-szakadtak új otthonra találásában nyújtott segítségadás volt.
Ezen túl céljuk a mai napig a világ minden tájára szétszórt csendőrök,
csendőrleszármazottak és csendőrbarátok közötti kapcsolat fenntartása
és a csendőrség jó hírnevének visszaállítása.

Ez utóbbi érdekében támogatják a csendőrség történelmi múltjának kutatását,
a történelmi igazságok feltárását és közzétételét,
a töredékesen fennmaradt dokumentumok,
szakirodalom és szépirodalom felkutatását és az utókor számára való átmentését.

A csendőrök lassú kihalásával az MKCsBK tagságának zömét ma már
csendőr leszármazottak,
tiszteletbeli csendőrök és oly egyének képezik,
akik az MKCsBK céljait magukénak tekintik.

A Bajtársi Levél szerepét idővel a negyedévenkénti Körlevelek és a Honlap vették át. 




CSENDŐRESKÜ

Én, ...... ....., ünnepélyesen esküszöm a Mindenható Istenre,
hogy Főméltóságú vitéz nemes nagybányai Horthy Miklós,
mint Magyarország törvényesen megválasztott kormányzója,
a magyar alkotmány s hazánk szentesített törvényei iránt hűséggel
és hódolattal viseltetem.

Esküszöm,
hogy kötelességeimet, mint m. kir. csendőr (csendőrtiszt) a közrend,
a közcsend és a közbiztonság szolgálatában az idevonatkozó utasítások szerint,
mint katona pedig a haditörvények és szabályok szerint
mindenkor és mindenben teljesítem,
haza- és nemzetellenes vagy olyan irányzat szolgálatába,
amely a hadsereg vagy a csendőrség katonai fegyelmét aláásni igyekszik,
nem lépek, semmiféle titkos társulatnak nem vagyok és nem leszek tagja,
minden körülmények között csakis a szolgálat,
a kormányzó és az állam javát mozdítom elő,
a törvények, előljáróim,
és feljebbvalóim parancsainak és meghagyásainak készséggel engedelmeskedem
és a szolgálati titkot híven megőrzöm.
Isten engem úgy segéljen!
Amen.



MAGYAR CSENDŐR INDULÓ

Édes Hazám, magyar róna, magyar erdő, magyar vég,
Téged járlak éjjel-nappal, télen-nyáron, nagyon rég.

Népem biztonságát őrzöm megrendíthetetlenül,
Érted élek, érted halok magyar népem egyedül,

Érted élek, érted halok, híven, becsülettel, vitézül.


Száműzetés lett a sorsunk, idegen föld borul ránk,
Ne felejtsd el hű fiaid: érted éltek, szép Hazánk.
Kakastollunk nem leng többé, járőrbe már nem megyünk.
Szeresd, őrizd kicsi népünk, amikor már nem leszünk,
Helyettünk is védjed őket, erre kérünk Istenünk.


Első versszak: FEJÉR Károly - Második versszak: v. KISS Gábor


CSENDŐR TÍZPARANCSOLAT

1. Megemlékezzél arról, amivel Istenednek tartozol!

2. Én vagyok a Te hazád: Nagymagyarország!

3. Hűséged, becsületed, vitézséged nem eladó!

4. Légy erkölcsös, józanéletű, engedelmes!

5. Tiszteld elöljáróidat, mint atyádat; szeresd bajtársadat mint tenmagadat!

6. Tanulj és tudj; a tudás második fegyvered!

7. Védd a másét, a magadét ne pazarold!

8. Mögötted a törvény, előtted is az legyen!

9. Igaztalanul ne vádolj, fegyvered ártatlant ne bántson!

10. A család szentély; ha magadnak nincs, őrsödben megtalálod!

v. NEMEREY Márton tábornok
Csendőrségi Lapok XXX.évfolyam. Budapest, 1940 július 15. 14.szám


FIMHIRADÓK :1914 -1949
vége

2012. június 10., vasárnap

1. sz. RENDSZERHIBA


Bevezetőként néhány gondolat.

1990. május 3.-án a magyar Parlamentben átadta az ország vezetését Antall Józsefnek. Azóta több, mint 22 év telt el, de hiába vártuk Magyarország sorsának jobbra fordulását. Volt már itt nemzeti, konzervatív, liberális, keresztény, kisgazda, szocialista, polgári irányultság, de az eredmények elmaradtak!

A sikertelenségért nem a választópolgárok, a pártok, a képviselők tehetők felelőssé, mert ez RENDSZERHIBA !

Mit tesz egy szakember, ha rendszerhibát észlel? Felvilágosíthatja az amatőröket, hogy a képernyőn villogó ERROR felirat magyarul annyit jelent, hogy RENDSZERHIBA. A mechanikus szerkezet magától soha nem fog megjavulni. A hozzáértők beavatkozására van szükség. Talán változtatni kellene az alapbeállításokon és az avulásra tekintettel (közben eltelt 22 év) nem ártana beüzemelni egy korszerűbb operációs rendszert! A virtuális rendszergépen alapbeállítás volt a szabad választásokon alapuló parlamenti demokrácia, az önkormányzati közigazgatás, a kapitalista neoliberális gazdaságpolitika, a szabadversenyes piacgazdaság.

A MAGYAR POLITIKUSOK MÁR HOSSZÚ IDEJE FELVÁLTVA RUGDOSSÁK A SZERVERT ÉS ARRA VÁRNAK, HOGY A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI RENDSZER MŰKÖDÉSE BEINDULJON ! ! !

Orbán Viktor Miniszterelnök és a FIDESZ hazafias elkötelezettsége, szaktudása, tapasztalata meghatároz egy színvonalat, amelynél jobbat nem is remélhetünk ( még két évig biztosan nem ). Valakinek feltűnhetne, hogy a kapitalista gazdaság egyáltalán nem úgy működik, mint azt a rendszerváltók elképzelték. A szakemberek feladata lenne, hogy a társadalmi és gazdasági problémákra megoldásokat keressenek és találjanak. A politikusokat közben hagyni kellene békésen politizálgatni, ügyelve arra hogy kedvenc tevékenységeik végzése közben ( veszekedés, szitkozódás, anyázás, gyanúsítgatás, lejáratás, hazudozás, megvezetés, savazás ) minél kevesebb kárt okozzanak.

Sok illetékes Szaktársat megkerestem javaslataimmal, számtalan levelet megírtam ( ajánlott + elsőbbségi ). Azt hiszem, hogy a marxi közgazdaságtanon nevelkedett Szaktársak ( Szaktársnők) nem értik az általam használt nyelvezetet. Például a gazdasági reform nem egyenlő a megszorításokkal, a gazdasági fejlődés és a szervezeti leépítés ellentétes irányokat jelölnek. Elkészítettem egy 30 pontos gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagtervet ( kizárólag megszorítások nélkül ), elküldtem Illetékes Helyekre. Kaptam is protokoll válaszokat, de javaslataim elakadtak valahol a szemétkosár és a szomszéd iroda között félúton.

Az internetre feltettem egy vitára ösztönző bevezető gondolatsort, meglepett az eredmény: 400 olvasóból egyetlen érdeklődő akadt aki kiváncsi lenne a 30 pontra ! ! !

Szeretném elgondolásaimat megosztani értelmes magyar emberekkel. Pártállás, származás, elkötelezettség nálam nem téma. Szakmailag értelmezhető, logikus következtetések érdekelnek igazán.

Találni fogok ehhez támogatókat, értő társakat , igaz magyar hazafiakat ? ? ?

RENDSZERHIBA (1.sz.)

deviza kép.jpg


A szerző támogatásával és tudtával:

"RENDSZERHIBA (1.sz.)

Bevezető a gazdasági rendszerhez.( 1990. május 3. )

1990. május 3.-án a Parlamentben Németh Miklós átadta az ország vezetését Antall Józsefnek. Azóta több, mint 22 év telt el, de hiába vártuk az ország sorsának jobbra fordulását. Volt már itt nemzeti, konzervatív, szabaddemokrata, kisgazda, keresztény, szocialista, polgári irányultság, de az eredmények elmaradtak. A sikertelenségért nem a választók, a pártok, képviselők felelősek, ez: RENDSZERHIBA. Mit tesz egy szakember munkatárs, ha rendszerhibát észlel ? Felvilágosíthatja az amatőröket, hogy a képernyőn villogó ERROR felirat magyarul RENDSZERHIBA. Magától soha nem fog megjavulni, talán változtatni kellen az alapbeállításokon és nem ártana beüzemelni egy új operációs rendszert. Alapbeállítás volt a szabad választásokon alapuló parlamenti demokrácia , az önkormányzati közigazgatás, a neoliberális gazdaságpolitika, a szabadversenyes piacgazdaság. A magyar politikusok már hosszú ideje felváltva rugdossák a magyar számítógépet és arra várnak, hogy beinduljon. Orbán Viktor miniszterelnök és FIDESZ hazafias elhivatottsága, szaktudása meghatároz egy színvonalat, amelynél jobbat nem is remélhetünk. Talán 22 év után feltünhetne valakinek, hogy ez az egész egyáltalán nem úgy működik, ahogy azt megalkotói elképzelték. A jövőben a szakemberek feladata lenne, hogy a társadalmi és gazdasági problémákra megoldásokat keressenek és találjanak. A politikusokat közben hagyni kellene békésen politizálgatni, minél kevesebb kárt okoznak, annál jobb. Sok illetékest megkeretem javaslataimmal, számtalan levelet megírtam (ajánlott + elsőbbségi). Azt hiszem, hogy a Marxi alapokon nevelkedett szakemberek nem értik az általam használt nyelvezetet sem! Egypár példa: gazdasági reform nem egyenlő a megszorítással, gazdasági fejlődés és szervezeti  leépítés ellentétes irányokat jelölnek. Elkészítettem egy 30 pontos gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó csomagtervet ( kizárólag megszorítások nélkül). Elküldtem 3 főszerkesztő Úrnak, egy sem válaszolt. Feltételezem a millió feletti fizetések miatt nem óhajtanak zűrös, nehezen érthető gondolatokkal bajlódni.

Ha érdekel valakit , szeretném ha megtárgyalhatnám ezeket értelmes magyar emberekkel. Pártállás, származás, elkötelezettség nálam nem téma. Szakmailag értelmezhető logikus következtetések érdekelnek igazán."

Az új mosópor (csak kép)


2012. június 9., szombat

A célpont: Dániel Péter alias Vörös Dani (csak kép)


Áttörés a magyar őstörténet-kutatásban: "A magyarok a zsidóktól származnak", és "Árpád fejedelem is zsidó" (Kurucinfó)


Mivel a történettudomány kulcspozícióit is zsidók, illetve az ő szolgálatukban álló filoszemiták népesítik be, ne csodálkozzunk, ha meghamisítják a múltunkat. És nem csupán a 19. század második felének és a 20. századnak a történetét mutatják be hamis fényben, hanem egyre gyakrabban pedzegetik a „tudósok”, hogy a zsidók már a honfoglalás előtt is éltek a Kárpát-medencében, sőt egyesek szerint az sincsen kizárva, hogy a honfoglalók között is jelentős számban voltak zsidók. Mi több, Komoróczy Géza zsidó történész professzor a minap egyértelműen ki is mondta: Árpád fejedelem igenis zsidó volt. 


Komoróczy, aki szerint még Árpád fejedelem is zsidó volt 

Komoróczy Géza történész professzor a Hitgyüli Hetek című lapjának abból az alkalomból adott interjút, hogy nemrégiben megjelent A zsidók története Magyarországon című kétkötetes műve. Komoróczy szerint a 18. század vége előtt nemigen kutatták a zsidók történetét, és ha beszéltek róluk, általában „jelentéktelen idegen elemként” utaltak rájuk. A „modernizációt” követően pedig „leginkább mint gyárosokról, a kapitalizmus hordozóiról esik róluk szó” – véli a professzor. A könyvben a holokausztról is jelentős terjedelemben olvashatók a szokásos hazugságok, ám fenyegető jel, hogy immár a magyar középkort, sőt az őstörténetünket is a zsidók akarják megírni. Komoróczy a könyvében szót ejt egy „szerzetesről”, aki a 10. század végén állítólag azt írta, hogy a „magyarok szeretnek azzal büszkélkedni, hogy a zsidóktól származnak”. Igaz, a professzor maga is megemlíti az interjúban, hogy a szerzetes utalása önmagában semmit sem jelent, azonban a bogarat mindenesetre elültette a gyanútlan olvasó fülébe. Arról persze nem beszélt a ravasz „tudós”, hogy a középkori utazók, krónikaírók és szerzetesek – legyenek azok arabok, bizánciak, franciák, németek oroszok vagy magyarok – kivétel nélkül török eredetű, a legtöbb esetben a hunokkal azonos vagy velük közeli rokonságban álló népnek mutatják be a magyarokat. Ami persze a legkevésbé sem gátolta meg a „modern kor” számos történészét abban, hogy könyveikben leírják, és a katedráról hirdessék : a középkori krónikák mind tévednek, és mítoszoknak adnak hitelt a magyar nép eredetére vonatkozóan. Vajon akad-e olyan „hivatalos” történész, akinek lesz bátorsága kételkedni annak a 10. században élt szerzetesnek a szavában, aki szerint a „magyarok szeretnek zsidó származásukkal büszkélkedni”? 

Komoróczy a 16. századi „protestáns históriásének-irodalomban”, sőt Ady költészetében is megtalálta a nyomait a feltételezett „magyar-zsidó rokonságnak”. A históriás énekek szerzői azonban elsősorban azért emlegetik a zsidókat, mert hasonlóságokat véltek felfedezni a választott népnek az Ószövetségben leírt sanyarú sorsa és a magyarság korabeli súlyos helyzete között. A történész professzor más légből kapott feltételezéseket is megenged magának: a „honfoglalás előtt magyar törzsek találkozhattak zsidó kereskedőkkel is” - jelenti ki. De még további ötletekkel is előáll. Miután elmondja, hogy a magyar törzsek a hivatalosan a zsidó hitre tért Kazár Birodalom „mellett vagy éppen annak keretei között éltek a 8-9. században”, és egy időben a „kazárok szövetségesei voltak”, az alábbi, semmiféle bizonyítékkal alá nem támaszható kijelentést teszi: „Könnyen elképzelhető, hogy nemcsak a kazárok, hanem szövetségeseik vezetői is felvették a zsidó vallást”. Ilyesfajta elképzelésekre és légből kapott feltételezésekre épül majd az új, filoszemita jellegű magyar őstörténet? 
Különös viszont, hogy miközben a professzor maga is csak lehetségesnek tartja, hogy a honfoglalás előtt a magyarok „találkozhattak zsidó kereskedőkkel”, illetve hogy a magyar törzsek vezetői „felvették a zsidó vallást”, teljesen biztos Árpád fejedelem származását illetően: „ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan” – nyilatkoztatja ki. Az ember esze megáll. Ha ilyesfajta teljesen megalapozatlan érvekre építették föl a holokauszt-történetet és az Izrael állam történelmi legitimitását, ne csodálkozzanak, ha mítoszaikat könnyűszerrel halomra döntik a revizionisták. 

A továbbiakban Komoróczy említést tesz arról, hogy IV. Béla privilégiumokat adott zsidóknak, majd nem hallgatja el azt sem, hogy Nagy Lajos viszont 1360-ban (bár a saját kutatásai szerint 1348-ban) kiűzte őket. Ha tisztességes tudós lenne, illett volna beismernie: nem csak Nagy Lajos idején születtek olyan rendeletek, melyek a zsidók káros tevékenységét korlátozni igyekeztek, hanem számos más uralkodó is megpróbálta visszaszorítani a zsidóság veszedelmesnek ítélt befolyását. Komoróczy még az Aranybulla „antiszemita” rendszabályairól sem tesz említést, viszont a jól ismert zsidó propagandafogással él, amikor azzal próbálja indokolni Nagy Lajos királyunk zsidóellenes intézkedéseit, hogy az 1348-as pestisjárvány idején „elterjedt a vád: a járványt a zsidók terjesztik”. Mintha a minden korban és mindenütt megjelenő zsidóellenesség oka valamiféle babonás hiedelem lenne, melyet a tanulatlan, buta antiszemiták terjesztenek! Mintha a fennmaradt iratokból és könyvekből nem derülne ki teljesen világosan, hogy a zsidókra nem ostoba mendemondák miatt haragudtak, és nem is csupán az „irigység” illetve a „bűnbakképzés” az oka az ellenük fel-fellángoló gyűlöletnek. Komoróczy könyvével és nyilatkozatával sajnos ismét bebizonyította, ami egyébként a legtöbb cionista történészről elmondható: nem igazságot kereső tudós, hanem propagandista. 

Arra a kérdésre, hogy milyen okokkal magyarázható a zsidóság „fennmaradása” és a polgárosodásban játszott jelentős szerepe, Komoróczy felsorolja az ismert filoszemita válaszokat: a zsidók hűségesek voltak a hagyományaikhoz, de ugyanakkor tudtak változni és „modernizálódni”, amikor arra szükség volt, szolidárisak voltak egymással, betartották a királyi-állami törvényeket, de mégis ragaszkodtak „egyfajta autonómiához” (vagyis mégsem tartották be a törvényeket). Komoróczy a progresszív adózás, valamint papírpénz és a bankrendszer feltalálását is a zsidóknak tulajdonítja (de az uzsorakamat és a pénzzel kapcsolatos más visszaélések „feltalálásáról” nem tesz említést), és azzal is érvel, hogy a zsidóság szétszórtságából következően „sokközpontú társadalom”, amely „alkalmazkodóképesebb” és „hatékonyabban tud reagálni a körülmények változására, mint ” egy centralizált állam. Tehát a decentralizációt is a zsidók találták föl – milyen kár, hogy az irányításuk alatt álló nyugati világot mostanában egyre szorosabb kézzel, felülről vezérlik. Komoróczy természetesen nem mulasztja el az utalást a zsidók írástudására, műveltségére és nyelvismeretére sem, mint amelyek nélkül elképzelhetetlen lett volna a fennmaradás. 

Mindezen kiváló tulajdonságok és nagyszerű vívmányok ellenére azonban a professzor szerint a „zsidó közösségek tevékenysége nem arra irányult, hogy mások fölött hatalmat gyakoroljanak”. De ha így van, és ráadásul, mint a professzor mondja, „a zsidók meghatározó mértékben járultak hozzá Magyarország modernizálásához”, sőt - más nemzetiségekkel ellentétben - „a nemzeten belül képzelték el jövőjüket”, akkor vajon miért lángolt fel mégis az antiszemitizmus? A kérdést maga Komoróczy is megfogalmazza, a válasz azonban a szokásos mellébeszélés: a professzor ugyanis úgy véli, a Németországból eredő „politikai antiszemitizmus” terjedt el Magyarországon. De hogy miért terjedt el, és vajon Németországban miért alakult ki, felváltva a „keresztény antiszemitizmust”? Nos, ezekre a kulcsfontosságú kérdésekre az állítólag nagy tudású professzor nem tud – vagy nem mer – válaszolni. Inkább a szokásos, unalomig ismert holokauszt-alapdogmát fújja: a holokauszt óta nem szabad csúnyákat mondani a zsidókra, „mert egyértelművé vált, hogy ezek az eszmék hová vezetnek”. Íme, mire is jó a holokauszt-mítosz: arra hivatkozva csírájában lehet elfojtani mindenfajta, a cionizmust, Izraelt és a zsidóságot érő kritikát – vagyis a szabad véleménynyilvánítást. 

Komoróczy azzal is igyekszik a zsidóság hatalmi pozíciójának elfogadására sarkallni a magyarokat, hogy kifejti: „elenyésző azok aránya, akiknek ősei Árpáddal jöttek az országba”. Mivel tehát itt majdnem mindenki bevándorlók leszármazottja, nem érdemes fennakadnunk azon, hogy a legtöbb zsidó Galíciából érkezett hazánkba – szól a cionista üzenet. Olcsó propagandafogás, melynek célja, hogy a kevéssé tájékozott emberek előtt úgy tűnjön fel, mintha az „antiszemiták” azért haragudnának a zsidókra, mert „idegenek”. Természetesen nem az a baj, hogy „idegenek”, hanem az, hogy nem fogadják el a befogadó nemzet szokásait és törvényeit, és uralkodni akarnak a magyarság fölött. 

Az interjú befejező részében pedig Komoróczy a magyarság rettenetes „bűneit” ecseteli, amiért a hatóságok, az államigazgatás, sőt az egész magyar lakosság „asszisztenciája mellett” zajlott a zsidók deportálása 1944-ben. 

De nem kíméli az egyházi vezetőket sem, akik szerinte az első és második zsidótörvény tárgyalásakor is dicstelen szerepet játszottak, 1944-ben pedig még a kikeresztelkedés lehetőségét is korlátozni próbálták, és csak a kikeresztelkedett zsidók védelmében léptek fel. 

De megkapja a magáét id. Antall József is, akiről eddig az volt elterjedve, hogy a háború idején zsidókat mentett. Azonban Komoróczy most azt állítja, hogy olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek alapján megállapítható: valójában id. Antall József is bűnös, ugyanis azon a véleményen volt, hogy a lengyel menekültek között lévő zsidóknak nem jár támogatás. 

Komoróczy tehát a zsidóság militáns, szélsőséges, a Dániel Péterhez hasonló elmebetegeket is magába foglaló szárnyához tartozik, amely sokkal súlyosabbnak látja a magyarságnak a zsidóság ellen elkövetett bűneit, mint ahogyan azt a hivatalos történetírás eddig bemutatta. Mi következik a magyarság soha el nem múló bűnösségéből? Az, hogy „ne engedjünk teret a zsidógyűlöletnek” – fogalmazza meg a zsidó professzor. Vagyis nem szabad tiltakoznunk hazánk felvásárlása, gyarmatosítása, iparunk, földjeink elvétele, a nemzeti szimbólumaink, ünnepeink és hagyományaink meggyalázása ellen. 

Komoróczy Gézának akkor sem lenne igaza, ha nemzetünk valóban súlyos bűnt követtünk volna el a zsidóság ellen. Radnóti Miklós még tudta, és ki is merte mondani: nem vagyunk bűnösebbek, mint a többi nép. (A zsidóság deportálásának igazi okairól: bővebben ITT és ITT.) 

Úgy látszik azonban, a „magyar bűnösség” felemlegetése és a holokauszt sem elegendő ahhoz, hogy a zsidóság elfogadtassa uralmát a magyarság felett. Bizonyos cionista értelmiségi körök szükségesnek érzik a zsidó-magyar sorsközösség, az évezredes zsidó-magyar együttélés, sőt rokonság ideájának elültetését a fejekben. Talán nem elég nekik, ha csak bűntudatot érzünk velük szemben? Azt is akarják, hogy szeressük őket? 

Perge Ottó - Kuruc.info

vége

Nézd hülyének a vásárlót! (csak kép)

Még olcsóbbak lettünk! (csak kép)

2012. június 6., szerda

Bocsánatkérés origo! (csak kép)

origo1265_1338904714.jpg_655x480



Ja és csak annyit, hogy VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS MAGYARORSZÁG FŐMÉLTÓSÁGÚ KORMÁNYZÓJA, TI ANALFABÉTA origos újságírók!


2012. június 5., kedd

"Büdös, tetves magyarok!" (Kurucinfó)


Olvasónk írja: 

Tokaji bornapok alkalmával egy öt fős fiatal szerencsi társaság az utolsó menetrend szerinti vonattal hazafelé indult. Ugyanezen az állomáson egy nagyjából 20 főt számláló, erősen ittas cigány társaság is felszállt a vonatra. 

Folyamatosan jöttek-mentek a vagonok között, azonban rövidesen összefutottak a kalauzzal. Mivel ilyenkor már nem lehet jegyet váltani a tokaji állomáson, a kalauznál kell megvásárolni a vonaton. Azonban a 20 fős társaság egyetlen tagja sem volt hajlandó jegyet váltani. Ebből kerekedett ki egy konfliktus, mivel se fizetni, se leszállni nem voltak hajlandók. A kalauz ekkor rendőrt hívott a tarcali állomásra. Ekkor azonban mégiscsak úgy döntött a társaság, hogy elhagyja a szerelvényt. Pár pillanattal később azonban meggondolták magukat, és visszaszálltak, ám ekkor váratlanul az első útba eső utast szájon vágták, majd egy másik fiatalt is megtámadtak. 

Ekkorra már nagyjából mind a húszan felszálltak, és válogatott káromkodások közepette („Büdös, tetves magyarok!”) utasították „rendre” az utasokat. Ezután ismét úgy döntöttek nagy ordítás közepette, hogy leszállnak, ekkor már kb. 10 perce állt a vonat (általában fél percet áll). A kalauz az utasoknak panaszkodott, hogy szinte rendszeres eseményről van szó, majd minden este előfordulnak hasonló incidensek. A legszomorúbb az, ha egy nagy rendezvény van, akkor az adott városon kívül szinte nincs rendőr, bármi történhet, már későn érkeznek ki, ha kimennek egyáltalán. 

Ilyen esetekben igazán „kapóra jönne” a helyi csendőrség, ők pár percen belül a helyszínre tudnának érkezni…

vége

Magyar földről székely földre......





Magyar földről székely földre szállnak fellegek,

Kigyúlnak a magyar tüzek, ragyogó szemek.

Még az égen is Hadak Útja jár,

A legendák hős vezére paripára száll.

Szebb lesz a nyár, szebb lesz az ősz, szebben hull a hó,

Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó.

vége