2016. december 29., csütörtök

A blitccelésről

Először is mindenkit óva intenék attól, hogy blicceljen, inkább vegyen mindenki jegyet, minthogy hetekre, hónapokra kellemetlenségeket okozzon magának. De ha már mégis úgy alakult, akkor érdemes pár dolgot tudni és figyelembe venni, amit a későbbiek folyamán, komoly segítség lehet.
Először is, tegyünk különbséget ellenőr és ellenőr között. Vannak, az un. jegykeze
lők, akik valamilyen biztonsági őr cég alkalmazásában állnak, akik alvállalkozóként dolgoznak a BKV területén. Ők semmit nem tehetnek az utasokkal szemben, kizárólag befelé ellenőrzik a menetjegyeket és a bérleteket, kifelé soha, főleg a metróállomásokon és az éjszakai járatokon lehet főleg velük találkozni. Ők vagyonőrök kb. 600 ft-os órabérrel, 24/48-as beosztásban, szörnyű körülmények között, napi 10-12 órában állnak a huzatban, sem enni, sem inni, sem wcézni nem tudnak, soknak látszik is az arcán, hogy elege van az egészből, és csak kényszerből csinálja, amit csinál. Ha nincs, jegyünk nyugodtan menjünk el mellettük gyors léptekkel, úgy sem fognak az ember után menni, sőt ha szaladunk, vagy futunk még csak meg sem fognak állítani, max utánunk szólnak, de azt meg ugyebár nem kell meghallani. Ők nem büntetnek, nem is kérhetik el az igazolványunkat, elméletileg megakadályozhatja a felszállást, de gyakorlatilag erre ritkán kerül sor. Én nem egyszer bementem úgy mellettük, hogy semmit nem mutattam nekik, volt mikor szóltak, de a legtöbb esetben semmit nem csinálnak. Jó trükk főleg ha fekete öltözetben vagyunk, hogy azt mondjuk nekik, hogy kollégák vagyunk és nagyon sietünk xy. megállóba, simán beveszik. Fel lehet őket ismerni a zöld színű karszalagjukról, amin jegykezelő felirat található. Őket még a 2006 utáni szocialista kormányoknak és szdszes városvezetésnek köszönhetjük.
Aztán vannak a BKV ellenőrök, na ők az igazi féregpatkányok. Valahol meg lehet őket is érteni, de a többség szemében az egyik legmegvetettebb emberek, akikkel az ember a Földön találkozhat. Nekik mindig lila BKV ellenőr feliratú karszalagjuk van. Ők büntethetnek, elkérhetik az igazolványunkat, de nem vagyunk KÖTELESEK odaadni nekik. Soha semmilyen körülmények között, ne adjuk oda az igazolványunkat nekik. Nyugodtan be lehet diktálni nekik, valami kamunevet, meg kamucímet, aztán hadd keressék az illetőt. Ha megtettük, akkor 16 ezer forintunk bánja azonnal. Ha van bérletünk és otthon hagytuk, azonnal a legrövidebb időn belül vigyük be a BKV-hoz és mutassuk be, akkor csak 2000 a büntetés, még mindig 14-el kevesebb. Ők kvóta alapján dolgoznak. Évi ezer büntetést kell begyűjteniük, ez kb. napi 3-at jelent és mindig van napi 3 balek, akit meg tudnak büntetni. Vannak járatok, ahol nagyon ritkán lehet velük találkozni. Én mondjuk a metrón magán a járművön még soha nem találkoztam velük, csak a kijáratoknál. De mellettük is simán el lehet menni, nem fognak semmit sem csinálni, max beszólnak, mi meg vissza, de még azt sem kell. Ha azzal fenyegetőznek, hogy rendőrt hívnak nyugodtan, mikor leszálltunk a járműről, nem vagyunk kötelesek megvárni, nyugodtan elmehetünk, nem egyszer megcsináltam.
Majd ott vannak a közterületesek, velük tényleg nem érdemes packázni, lehet orbánozni, gyurcsányozni, szidni őket, lefilmezni, de sajnos jogukban áll bárkit igazoltatni, és aki ezt nem teszi meg, azt akár erővel is feltartóztathatják. Ez igaz a potyautasokra is. Őket fel lehet ismerni a sötétkékszínű formaruhájukról is, ami nagyon hasonlít a rendőrség és a bv ruházatára, talán nem véletlen. És sárga színű megkülönböztető mellény van rajtuk, rajta hatalmas betűkkel, hogy közterület-felügyelet, vagy újabban önkormányzati rendészet. Viszont fontos, az iratainkat elkérhetik, de határozottan megtilthatjuk, hogy az ellenőrnek kiadja, ilyenkor érdemes egyből bekapcsolni a kamerás telefont, ami később bizonyíték is lehet. Nem kell őket erről értesíteni.
És még egy fontos dolog, mind a jegykezelőt, mind a BKV ellenőrt vagy akár a közterest és a rendőrt is kérhetjük, hogy igazolja, hogy tényleg az, akinek mondja magát. Érthetően elkérhetjük az azonosítószámát, az személyi igazolványát és a személyazonosságát nem köteles felfedni előttünk, csak az azonosítószámát. Ha panaszunk van a szám alapján tehetünk rájuk panaszt a munkáltatójuknál – ez lehet BKV, BKK vagy a vagyonvédelmi alvállalkozás –, a Békéltető Testületnél, a Közlekedési Hatóságnál, a Fogyasztóvédelemnél, a Személy és vagyonőr Kamaránál – csak a jegykezelőkre –  vagy a Rendészeti Panasztestületnél – ha rendőr vagy közteres az illető. Bár azt is érdemes megjegyezni, hogy sok jóra ne számítsunk.
Másodszor, mindig legyünk határozottak, és egy percre se ijedjünk meg tőlük, ilyenkor annak van előnye, aki nagytermetű, magas, széles vállú vagy nagyon nagy a szája és vissza mer nekik szólni, hiszen már a termeténél fogva sem fognak belékötni, persze próbálkozni így is fognak.
Harmadszor az utazásnál mindig legyen nálunk egy kezeletlen jegy és mindig ott álljunk meg, ahol a vonaljegyet tudjuk kezelni, ha jön az ellenőr, akár ellőtte is érvényesíthetjük, mondván, hogy most szálltunk fel, ha ellenkezik, akkor is ragaszkodni kell az igazunkhoz, azt semmilyen körülmények között ne változtassuk meg. Az ellenőrök képesek mindent bevetni. és mindenbe belekötni.
Ha nincs kezeletlen, akkor megteszi egy kezelt is, ez mondjuk ott érdemes bevetni, ahol nincs lyukasztó, és csak valamit tintával rányom a kezelőszerkezet, azt még frissibe kézzel mossuk el, hogy ne lehessen beazonosítani, ha belekötnek, akkor azt kell mondani, hogy így érvényesítette, a gép a rossz, te meg nem tehetsz arról. Jó megoldás, ha lyukasztós a jegykezelő, ha van nálunk régi egy-két forintos, azt beledobjuk, akkor nem fogja lyukasztani, abba meg nem köthet bele, mert az nem a te hibád, ha nem jó a szerkezet. Jó trükk az is ha a legvégére szállunk egy kilyukasztott kezelt jeggyel, főleg ha tömött a jármű és azt mondjuk, hogy te elől lyukasztottál, neked így érvényesítette, ha nem hisz neked, menjen előre és nézze meg, úgy sem fog. A rutinosok többféle kezelt jegyet hordanak maguknál, sőt van egy kezeletlen is, ha forró lenne a talaj.
Ha felszállunk mindig érdemes tömött buszra szállni és az ajtókhoz közel megállni. Ha a megállóban közterest vagy bármilyen egyenruhást látunk azonnal szálljunk le, ők mindig egyenruhában vannak. Ha azt látjuk, hogy a megállóban három ember beszélget, majd három irányba indulnak el, akkor azok biztos ellenőrök. Az ellenőrök mindig hármasával, de legalábbis párban járnak, soha nem egyedül, nem véletlen.
Érdemes azt is tudni, hogy az újabb járművekbe, autóbusz, troli, villamos, és metró is, van kamera, ami mindent rögzít, igaz hangot nem. Tehát ha emberkedünk, könnyen megüthetjük a bokánkat, ha esetleg mi kezdtük az erőszakos fellépést. Persze ez fordítva is igaz.
Azt tudni kell, hogy ha megtámadjuk a BKV bármilyen alkalmazottját, munkavégzés közben, akkor az közfeladatot ellátó személy közfeladat ellátása közben tesszük, amit a BTK szigorúbban büntet, szóval csak okosan.
Ha abszolút nincs nálunk semmi, akkor érdemes szépen lassan hátrálni és az első adandó alkalommal leszállni, amint leszálltunk nem tehetnek semmit és nem is nagyon fognak. Jó az is, ha süketnek tetejük magunkat, vagy külföldinek, ha esetleg beszélünk valamilyen nyelvet.
A Kontoll című filmet felejtsük el, az csak mese, semmi köze a valósághoz.

A tömegközlekedésről

A tömegközlekedésről
Véleményem szerint a tömegközlekedést gyökeresen át kellene alakítani. A jelenlegi rendszer túl költséges, sokba kerül a fenntartásuk, sokba kerül az adófizetőknek, nem elég hatékony, környezetre káros, kényelmetlen és arról nem is beszélve, hogy nem is utas barát.
Ennek megváltoztatása érdekében két célt kellene szem előtt tartani. Az egyik, hogy mindenki számára elérhető legyen - magyarán a lehető legolcsóbb - és a másik hogy környezetkímélő technológiákat alkalmazzanak, ami a XXI. században alapkövetelmény már.
Az elérhető alatt több mindenre gondolok. Legelőször is az árára, ami az utasok számára a legmeghatározóbb, ugyanis a jelenlegi rendszerben havonta horribilis összegeket elkérnek a közlekedési vállalatok, miközben a szolgáltatás minősége igen alacsony minőségű, bár tegyük hozzá – mert azért igazságtalan sem akarok lenni – az utóbbi időben e tekintetben történt némi változás. Sikerült fiatalítani a korábbi járműparkot, és az árak sem változtak a rezsicsökkentés óta, ettől függetlenül én még mindig nagyon drágának tartom. A legjobb megoldás az lenne, ha a tömegközlekedést, vagy legalábbis egy részét – autóbusz, villamos – teljesen ingyenessé tennék a nagyközönség számára. További szempontok a kényelem, a gyorsaság és a biztonság. A kényelem szempontjából történtek előrelépések, ma már a legtöbb járat mindenki számára elérhetőek még a mozgáskorlátozottak számára is, mivel megtörtént az akadálymentesítés, a biztonság érdekében is történt előrelépés mivel az új járműveken vannak már kamerák is, ami a gyorsaságot illeti, azon lenne még mit javítani.
Hogy mindezt miből? Erre nagyon egyszerű a válasz. Egyrészt csak azok számára lenne ingyenes, aki az adott település, jelen esetben a főváros állandó lakcímmel rendelkező lakója. Aki nem helyben lakik, csak ingázik, vagy átutazik, vagy turista, azoknak persze fizetni kellene, továbbá be kellene vezetni a dugódíjat – ami uniós kötelezettség –, meg kell emelni a parkolási díjakat, akár a duplájára is, az ezekből befolyó összegekből kellene finanszírozni a tömegközlekedést. Ezen persze a gépkocsi tulajdonosos felháborodnának, de lehetne nekik mondani, hogy ott a tömegközlekedés az ingyenes. Természetesen bizonyos szolgáltatásokért továbbra is lehetne pénzt kérni, vagy akár megemelni, mint például a fővárosban a libegő, a fogaskerekű, a felvonó, vagy a hév, amikor a közigazgatási határokon kívül közlekedik. Ha ingyenessé válna a tömegközlekedés az ellenőrök teljesen feleslegessé válnának, a számukat radikálisan lehetne csökkenteni, ami a költségeket csökkentené és az így felszabaduló összegeket is a tömegközlekedésre lehetne fordítani.
Ez a megoldás hosszútávon mindenki számára jó lenne. A munkavállalónak nem kerülne pénzbe a munkahelyére való bejutás, a munkáltatónak pedig nem kellene fizetni a bejutásért, amit más béren kívüli juttatás formájában adhatna a munkavállalónak, vagy az önkormányzatnak fizethetné, a tömegközlekedés fenntartásáért.
A másik a környezetkímélő technológiák, vagyis több villamost, trolibuszt, metrót és elektromos autóbuszt kellene üzembe helyezni, folyamatosan szépen lassan lecserélni a korábbi járműparkot. Ennek köszönhetően pedig hosszú távon csökkennének a fenntartási költségek, mivel nem kellene üzemanyagra költeni, az elektromos áramot pedig maga a közlekedési vállalat is megtermelhetné, napkollektorok felszerelésével, így a szükséges energia gyakorlatilag semmibe nem kerülne.
És mindezzel párhuzamosan bizonyos területekről ki kellene – főleg belvárosi és turisztikai városrészekből – tiltani a gépkocsikat és csak a tömegközlekedést számára szabadna engedélyezni a behajtást. Sőt a közlekedési vállalat, igaz idényjelleggel szervezhetne turista városnéző járatokat, vagy nosztalgia járatokat, amiért szintén kérhetne pénzt ezzel is pluszbevételre tehetne szert. Vagy jegy automaták helyett, ital automatákat is üzembe lehetne helyezni, ami szintén plusz bevételt jelentene.
Vagyis megfelelő átszervezéssel, hatékony, környezetkímélő és energiatakarékos technológiák alkalmazásával hosszú távon fenntarthatóbbá lehetne tenni a tömegközlekedést a jelenlegi rendszernél.

Vona Gábornak a hanukás üggyel kapcsolatban

Kedves Gábor!
Olvastam a minapi "levelezésedet" Köves Slomoval, és őszintén megmondom nem igazán értem minek kell egyáltalán ilyen ügyekbe belemenni? Mi értelme volt a hanukás jókívánságoknak? Ezzel csak egy dolgot értél el, hogy még többen fognak utálni a saját táborodban. Így is már elég sok mindenkinek elege van már a néppártosodásból, ami lassan kezd teljesen követhetetlenné válni. Eddig azt hittem tudom követni, hogy értem mit akarsz, most viszont azt veszem észre, hogy te magad sem tudod merre tovább. Kezdesz felépíteni egy álomvilágot, amiben te és a pártodnak komoly esélye van a hatalom megszerzésére és a kormányváltásra, de azt kell mondjam, hogy az ilyen hanukás megnyilvánulások egyre távolabb visznek téged és a pártodat ennek esélyétől. Sokszor nem is értem, hogy te most kiket is képviselsz, vagy kiket akarsz képviselni? Van egy kb. egymilliós tábor a hátad mögött, akiket mélységesen sértenek, az ilyen hanukás akciók, és mindenkivel, csak velük nem akarsz foglalkozni. Miért? Távol álljon tőlem, én nem akarlak téged semmivel sem megvádolni, mert még ma is egy jóravaló, értelmes embernek tartalak, csak vannak olyan dolgok és ügyek, amibe szerény véleményem szerint neked és a pártodnak nem kellene belemennie. Pl. nem küldesz semmilyen üdvözlőlevelet Köves Shlomonak és a zsidóságnak. De ha már elkövetted azt a hibát, hogy küldtél nekik egy fránya üdvözlőlevelet, akkor leszarod nagy ívben és magasról teszel rá, hogy ők miket írkálnak nyilvánosan ezzel kapcsolatban. Az értelmes ember megfogadja a régi mondást: "Okos enged, szamár szenved." vagyis nem foglalkozol a levelükkel a gyáva, alamuszi, alattomos embereknek mint általában a zsidóság a jellemzője, hogy ilyen stílusú leveleket írnak. Ha nem foglalkoztál velük, akkor néhány kellemetlen percet megspórolhattál volna magadnak és nem égeted le magadat a saját táborod és támogatóid előtt, mert tetszik vagy sem, 2018-ban ugyanazok fognak bejuttatni újra a parlamentbe vagy esetleg kormányra, akik ezt megtették 2010-ben és 2014-ben, és nem a Köves Slomók, akik akkor is csak egy jót fognak nácizni a neved vagy a Jobbik nevének említése hallatán. 
Gondolkozz el azon, amit írtam.

Maradok tisztelettel egy jobbik szavazó.

2016. december 24., szombat

Hanuka mentes Karácsonyt! (csak kép)


Karácsonyi képek






































vége

Mi a különbség a kiskarácsony és a nagykarácsony között?


Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben.

A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én ünnepli. A húsvét mellett ez a kereszténység teológiailag második legnagyobb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon napja. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, s ennek időpontja - melyet Dionysius Exigius apát számított ki az 5. században - lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a "két karácsony" kifejezés is: a "nagykarácsony" napja december 25., a "kiskarácsony", vagyis az újév napja január 1.

Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.) Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, ami alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására.

Karácsony napját négyhetes adventi (Úrjövet) időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (az Ige) örök születését, a hajnali pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb a katolikusénál, templomaikat ekkor sem díszítik fel. A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

2016. december 22., csütörtök

Az amerikai imperializmus és a spanyol-amerikai háború képekben

Vettem a fáradságot és összegyűjtöttem néhány képet az amerikai imperializmusról és a spanyol amerikai háborúról. 

Gyarmatból nagyhatalom, egy nemzet születése.
38_00392.jpg
 Spanyolország belpolitikai válságban a XIX. század első felében.
 Spanyolok Kubában.
556px-cub-69b-republica_de_cuba-one_silver_peso_1936.jpg
José Marti a hős.

560px-la_fallera_de_l_oncle_sam.JPG
Amerika spanyol szemmel 1898-ban.
ussmaine.jpg
A hajó, amiért háborút vívtak USS Maine.
360px-independence_seaport_museum_226.JPG
Az amerikai ágyúnaszád diplomácia.
342px-puck_cover2.jpg
Az amerikai nagyhatalom
28628r.jpg
Kuba megmentője, spanyol-amerikai háború.
126118-004-432d5696.jpg
 Amerika rendet tesz Kubában.


enmienda-platt.jpg
vége