2016. január 31., vasárnap

A szovjet katonák rémtettei (Erős idegzetűeknek!)

A szovjet katonák rémtettei (Erős idegzetűeknek!)

Tömeggyilkosság

A Vörös Hadsereg katonái tisztjeik támogatásával és aktív részvételével tömeggyilkosságok százait követték el és szadista módon kínozták meg a fogságba esett ellenséges katonákat, az útjukba került polgári lakosságot és válogatott módszerekkel irtották a német származású vagy német nevű gyermekeket, lányokat, asszonyokat és idős embereket.

Gyerekek legéppuskázása

“1941. szeptember 18-án a szovjet hadsereg a közeledő német csapatok elől kiürítette az ukrajnai Chartsisk és Snizhi környékét, ahonnan több száz 14 és 16 év közötti, az éhségtől lesoványodott, kereskedelmi középiskolába járó gyereket szedtek össze…. 60 kilométeres erőltetett menetre kényszerítették őket, majd mikor a gyerekek sírva mondták, hogy már nem bírnak tovább menni, akkor az NKVD két teherautóval kivégzőosztagokat küldött a helyszínre és az összes gyereket legéppuskázták…… a német csapatok az útmenti árokban 370 iskolai egyenruhás fiatal fiú és lány holttestét számolták össze.”

Németek, olaszok, és magyarok legyilkolása

“1943. február 18-án a német ellentámadás elfoglalta az ukrajnai Donyeck melletti Grisino várost ….. a szovjet Vörös Hadsereg visszavonulása előtt fegyveres ellenállást nem fejtett ki, mert a hadifoglyok és a polgári lakosság legyilkolásával volt elfoglalva……. a német katonák 406 német hadifogoly, 89 olasz, 9 román és 4 magyar katona holttestét találták meg….. az ukrán és német katonai kórházakban szolgáló nővérekkel és idős emberekkel együtt összesen 596 tetemet kellett eltemetni….. a holttesteket brutálisan megcsonkították, a nőket korhatár nélkül megerőszakolták, a férfiak orrát, fülét, nemi szervét levágták, a nők melleit olyan módon vágták le, hogy a fehér bordák a holttest teljes hosszában kilátszottak, a nemi szervüket is kivágták és a szájukba tömték.”

Zongorista

“Az egyik fiatal SS katonáról kiderült, hogy tud zongorázni…. az oroszok kézzel-lábbal elmagyarázták neki, hogy játszania kell az orosz tiszteknek, és ha abba hagyja, akkor azonnal agyonlövik….. a katona 22 órán át zongorázott, és egyszer csak a kimerültségtől leesett a székről és sírni kezdett…… az egyik részeg orosz tiszt odadülöngélt a földön fekvő fiatalemberhez és szó nélkül főbe lőtte.”

Megerőszakolások

“A szovjet katonák megerőszakoltak minden 5 (öt) és 80 év közötti kislányt, asszonyt és nőt….. csak Berlinben 95 ezer és 130 ezer közé tehető a megerőszakolás közben szerzett fizikai sérülésekkel kórházba szállított nők száma, közülük több mint 10 ezren elvéreztek vagy más módon belehaltak a sérüléseikbe, sok ezren öngyilkosok lettek, sok nő a szülési fájdalmak indulásakor vetett véget életének….. összesített számot nehéz megállapítani, mert sokukat többször, több napon át és többen kínoztak, de tényként állapíthatjuk meg, hogy Németországban 2 millió felett volt a megerőszakolt nők száma…… különösen állati módon viselkedtek az orosz katonák Ausztriában, Poroszországban, Pomerániában és Sziléziában…. kevésbé ismert tény, hogy az auschwitzi tábort felszabadító szovjet katonák 1945 februárjában csoportosan megerőszakolták a kopasz, csontig lesoványodott lengyel, orosz, belorusz és ukrán fogolynőket is….. 1945 és 1948 között évente 2 millió abortuszt végeztek el az orosz megszállás alá került Kelet-Németországban és sok kisgyermeket egy vagy két éves korában éjjel fojtott meg a szülőanyja”

Metgehen

“Königsberg melletti Metgehen falut visszafoglaló német katonák 60 megcsonkított idős és fiatal nő holttestetét találták meg az utcán, az életben maradt szemtanúk szerint sokukat 60-70 (hatvan, hetven) orosz katona is megerőszakolta, a kisgyerekeket és a csecsemőket a lábuknál fogva a falhoz vágták, amelyik nem halt meg, annak csizmás lábbal ugrottak a fejére…… sok fiatal nőt a csoportos megerőszakolásuk után két teherautóhoz kötöztek és a két irányba induló gépjárművek széttépték őket…… a vonat állomáson veszteglő hét vasúti kocsinak minden utasfülkéjében 7-10 vérbe fagyott és megcsonkított női holttestet találtak.”

Erőszak

“A kommunista Vörös Hadsereg nem volt felszabadító, hanem megszálló, nem vörös volt, hanem véres, nem hadsereg volt, hanem horda, és ez a “dicsőséges kommunista szovjet hadsereg” megbízható források szerint jóval több mint kétszázezer asszonyt és lányt erőszakolt és becstelenített meg csak a magyar fővárosban.”

Zsidó partizánok rémtettei

“1944. január 28-ról 29-re virradó éjszaka a Litván Brigád nevű, 120 fős zsidó partizánokból álló egység megtámadta a kelet-lengyelországi Koniuchy falut és minden gyereket, asszonyt és idős embert agyonlőttek vagy agyonvertek…… túlélője nem maradt a vérengzésnek, több mint 300 holttest és 60 felgyújtott ház maradt utánuk”

Németek meggyilkolása

“1941. július elsején az ukrajnai Broniki mellett folyó harcok során a szovjet katonák 180 német foglyot ejtettek…… másnap, mikor a németek visszafoglalták a területet, egy szántóföldön, kis területen összegyűjtve a Wehrmacht katonái 153 megcsonkított, magaslatról legéppuskázott német katona holttestét találták meg…… mindegyik tetemről hiányzott a karóra, a gyűrű, a felső ruházat és a lábbeli ….. a tizenkét túlélő egyike elmondta a német tiszteknek, hogy az oroszoknál az új szabály szerint minden szovjet katona, aki húsz németet megölt, kitüntetést kap, előléptetik és elmehet három nap rendkívüli szabadságra.”

Katyn, lengyelek legyilkolása

“1939 szeptemberében keletről a Szovjetunió is lerohanta Lengyelországot és 14,736 fogságba esett lengyel katona tisztet és 10,685 polgári személyt a Smolensktől nem messze levő Katyin városka környékén felállított három szovjet koncentrációs táborban (Kozielsk, Starobielsk és Ostashkov) gyűjtöttek össze, ahol 1940. április 4-e és 1940. május 13-a között naponta 300-as csoportokban, hátuk mögött szögesdróttal összekötözött kezekkel kivégezték őket…. hatezer lengyel polgári foglyot Starobielskből és Ostashkovából marhavagonokban a Harkov városa melletti Dergacsiba vittek és őket is hasonló végezték ki és ásták el…… több száz lengyel foglyot, köztük nőket és gyerekeket vittek a Fehér tenger partjára, ahol két nagy halászhajóra zsúfolták fel őket és a nyílt vízen elsüllyesztették a hajókat, mindenki vízbe fulladt.”

Lengyelek meggyilkolása

“1941. június 29-én a Lvov városába bevonuló németek a Brigidki nevű városi börtönben 3,491 halottat találtak…… a cellákban, a folyósókon és a börtönudvaron megerőszakolt és megcsonkított hullák százai hevertek, egy terhes nőnek a hasa a nemi szervétől a levágott melléig fel volt vágva és az élettelen magzat véres feje kilátszott a sebből, egy székre kötözött férfi tarkóján beszúrt késnek a hegye a szájából állt ki….. Lutsk város börtönében a szovjet katonák 4,000 rabból 2,800-at hasonló módon öltek meg és Smarstinov börtönében 460 foglyot megkínoztak, majd összekötözték és élve felgyújtották őket.”

vége

2016. január 14., csütörtök

Idézetek híres vitézektől

Idézetek híres vitézektől

Thorma András:

“Csak bátran, fiaim, becsülettel éltünk, haljunk is becsülettel!”

Zkoblit Márkó:

“Én ezt a várat nem a török császártól, hanem a magyar királytól kaptam, akinek hűséget esküdtem. Most sem azt bánom, hogy a várat fel nem adtam, csak azt, hogy elevenen vontak ki belőle.”

Nádasdy Tamás:

“Esküszöm Isten előtt, megesküszöm jó kardomra, hogy a várost és a várat megvédelmezem!”

Pálffy Miklós:

“Minémü fogyatkozásban és szükségben vannak (ti: a végvári katonák), azt csak az Isten tudja. Sokaknak közülük, az, kik vagyon negyven esztendeje, hogy őfelsége szolgálatában vagynak, az orcájokon és vén szakállukon csurgott le az könnyük… Jó hitemre mondhatom, hogy ugyan sokan vannak közülük, hogy három vagy négy napja is nem ehetnek az kenyérből.”

Jurisich Miklós:

“Én e gyönge várat védeni merészeltem a hatalmas ellenség ellen, nem mintha megvédhetni hittem volna, hanem hogy az ellenséget egy ideig feltartóztatva, időt szerezzünk a keresztény fejedelmeknek a török elébe jönniök s annak ellenállniok. Ezért tettem ki magamat a legnyilvánosabb életveszélynek.”

“Hétszáz fegyveres parasztomnak fele már elhullott, háromszáz forinton szerzett puskaporomból csak egy mázsa maradt fenn. Egyedül Isten irgalma védelmez bennünket.”

“Amíg élek nem adom meg (ti. a kőszegi várat).”

Losonci István:

"Vitézek! Nem kell titeket sok szóval arra buzdítani, hogy régi vitézségetekre emlékezzetek, és ezt a várat mindhalálig védelmezzétek! Csak arra buzdítalak benneteket, hogy a törökök fenyegetésétől és fegyverétől meg ne rémüljetek, hanem bátran küzdjetek ellenük! Ti igazságos ügyért ragadtatok fegyvert, hiszen hazátokat védelmezitek, ők pedig zsákmányolni jönnek. Aki az igazságért harcol, annak biztos a győzelme!"

"Míg élek, híven szolgálom felségedet (ti. Ferdinánd királyt). Ha már eleget éltem, gondoskodjék Felséged szegény árváimról."

„Mi vígan várjuk az órát – írta Losonczi búcsúlevelében –, melyben meg kell fizetnünk az utolsó adósságot!”

„Soha se kövesse Uraságod az idegen népet (ti. az európai országok segédcsapatait)… vívjatok meg vele (ti. a törökkel, mert mondom néktek, e veszteglés megöl bennünket és a hazát!… Az ősök példája mutatja, hogy mit kell tennünk…”

Szondi György:

"Nem várom meg, míg Ali basa csalárd módon szolgaságba hurcol. Az én nyakamba nem vet láncot. Inkább akarok becsülettel meghalni, mint szégyennel életben maradni …"

"Jó vitézek, most búcsút veszünk egymástól. A szégyenletes fogság helyett a vitézhez illő halált választjuk. Az utolsó harcban bátran verekedjetek, mutassátok meg mi a magyar becsület! Utánam, vitézek!"

Zrinyi Miklós:

„Testvéreim… bátor férfiak és igen bátor katonák, a világ azt követeli, hogy készüljünk fel s rettenthetetlen lélekkel, magunk és az egész keresztény világ nevében az ellenséget készen várjuk…”

Zrínyi Miklós várkapitányi esküje: „Én Zrínyi Miklós megígérem a Mindenhatónak, azután őfelségének és elöljáróinknak s ennek a szerencsétlen vidéknek, azután nektek… akik itt összegyűltetek… hogy bármi történjék is, akár jó, akár rossz, én titeket sohasem foglak elhagyni, hanem veletek fogok győzni és meghalni…”. 
A katonák és polgárok esküje: „Esküszünk… és szentül fogadjuk, hogy hűségesek és szófogadók leszünk, mindenben engedelmeskedni fogunk. Felajánljuk, hogy úgy a legyőzetést, mint a halált elszenvedjük.”

"Vitézek! Nem szólok a bátorságról, mert jó híreteket az egész ország ismeri, most sem hoztok arra szégyent. Az elbizakodott törököt ma megfürösztjük a vérében! …"

"-Küldd el a kardodat, ha élni akarsz! (II Szulejmán szultán) -Magad gyere a kardért, ha halni akarsz! (Zrínyi Miklós)"

„Bízvást higgyétek el nékem, hogy amíg kezemet mozgatni tudom és életemet karddal megvédelmezhetem, senki sem jut e kulcsokhoz!” (ti. avár kulcsaihoz)

„Testvéreim és bátor katonák!… Ellenségeink tűzzel kerekednek felibénk és győznek le. Nem annyira a hatalmuk és sokaságuk, mint inkább a tűz és a lángok okozta veszteség sújt és tipor el minket… Tisztán látjuk, hogy noha akarunk, de három okból kifolyólag hosszabb ideig megmaradnunk nem lehet. Az első az, hogy ezek a lángok és az égés megemészt bennünket, azután hogy már nagyon kevesen vagyunk. A harmadik pedig az, hogy az élelemben hiányt szenvedünk s gyermekeitek és anyáitok az éhségtől és szomjúságtól pusztulnak el. Miért akarjunk mi e tűzben elégni? Ezért megyünk a külső várba katonák és megcsúfoljuk az ellenséget s velük bátor kézzel megküzdünk, hogy a pusztulás és a halál után mindegyikőnk magának örök hírt és dicsőséget szerezzen… Ezért én mindenki közül az első akarok lenne, ti előttetek kitörni, és amiként én cselekszem, ti is ugyanúgy tegyetek… Kedves testvérek, maradgyatok velem a megsemmisülésig…”

„Mi vitézül éltünk, vitézül meghaljunk,
Egész az világnak evvel példát hagyjunk…”

"Testvéreim vitéz katonák! Íme, mindnyájan látjuk, hogy mire jutottunk. Nem az ellenség nagy száma, nem vitézsége, hanem a nagy tűz és a rég tartó szárazság győzött le bennünket. Emlékezetetekbe idézem, 37 nappal ezelőtt esküvel fogadtátok, hogy ezen a helyen vagy győzünk vagy, meghalunk. Rajta tehát vitéz katonáim, menjünk ki a külső várba, bátran ütközzünk meg az ellenséggel, és haljunk meg dicsőségesen. Én valamennyiünk között az első akarok lenni. Rajta tehát, előre!"

"Vitézek! A várat nem bírtuk megőrizni, de a vitézi becsületet megőrizzük. Becsülettel halunk meg!"

Nyáry Lőrinc:

"Atyámfiai! Abban a búbánatban, amit nekem társaitok okoztak, nagy vigasztalásomra szolgál, hogy ti készen vagytok meghalni a hazáért! Hiába akarnálak titeket ámítani, ti éppúgy tudjátok, mint én, hogy számunkra nincs menekvés, nincs más út, csak a dicsőséges halál. Kössünk hát szent szövetséget életre-halálra, hogy egyik a másikért harcol ina szakadtáig, élete fogytáig!"

Balassi Bálint:

"Te katonád voltam, Uram, és a te seregedben jártam."

VIII. Kelemen pápa Pálffy Miklósnak címzett leveléből (1594. 07. 02.)

„…Ha szükséges volt valaha az isteni dicsőségért s a haza üdvéért buzgó vitéz férfiaknak erényét a kereszténység kérlelhetetlen ellenségei: a törökök ellen felserkenteni, ez főleg most szükséges… Rólad… mint magasztos lelkületű s minden kitűnő feladatra vállalkozni kész férfiúról gondolkodunk, ki ezen válságos időben Istennek, a fejedelem és hazának kész kiváló szolgálatot tenni.”

vége

900 éves norvég fatemplom (csak kép)