2017. március 31., péntek

Hat pont a nemzetállamok erős Európájáért (Gondola)

 

Az Európai Uniót mára számos olyan válság sújtja, amelyek megoldhatatlannak látszanak a jelenlegi intézményi keretek között.
Az eurózóna elhúzódó válsága, a demográfiai kihívások, az Ukrajnában dúló háború és az egyre fokozódó migrációs nyomás csak a legszembeötlőbbek ezen krízishelyzetek közül. A problémák egyenként is olyan súlyosak, olyan mértékű változtatásokat igényelnek, amelyeket nem lehet a választók felhatalmazása nélkül megoldani és véghezvinni. Sok uniós állampolgár azonban úgy érzi, hogy a döntésekbe semmiféle beleszólása nincs, azok a „feje fölött” születnek meg. A demokratikus deficit folyamatosan erodálja a választók EU iránt táplált bizalmát, többek között ennek is következtében döntöttek például az Egyesült Királyság polgárai a közösség elhagyása mellett.
Az elmúlt héten elfogadott Római Nyilatkozat bizonyította, hogy konszenzus van a tagállamok között arról, hogy a közösség megújításra szorul, azonban az „új EU” körvonalai még bizonytalanok. Az ún. „magállamok”, Németországgal az élen, szorosabbra fűznék az integrációt: a szociális- és adópolitikára is kiterjesztenék a közösségi szabályokat. Meggyőződésünk, hogy Magyarország, de a térség többi államának szempontjából is felelőtlenség lenne a jelenlegi gazdasági klímában csatlakozni egy ilyen együttműködéshez, hiszen ahogy arra az eurózóna válsága is rávilágít: a mélyebb integrációból mindig a legerősebb gazdaságok profitálnak, míg a többiek veszítenek rajta.
Semmilyen „belső kör” létrehozása nem vezethet viszont „elit klubhoz”, amelyen kívül maradók másodrendű tagokká válnak. Nem járható út, hogy a magországok továbbra is profitáljanak térségünkből anélkül, hogy ennek megfizetnék az árát. Éppen ezért bármilyen „belső kör” csak úgy jöhet létre, hogy rögzítik a későbbi csatlakozás pontos feltételeit, valamint deklarálják, hogy a „kívül maradók” már megszerzett jogai nem sérülhetnek.
Meggyőződésünk, hogy az előttünk álló időszak politikai vitáinak fókuszpontja kell legyen az európai integráció jövőjéről történő gondolkodás. Az Alapjogokért Központ ezért az alábbiakban olyan javaslatokat gyűjtött össze, amelyek garanciát jelenthetnek arra, hogy Európa továbbra is erős és egységes maradjon.
• Alapszerződésben kell rögzíteni, hogy az integráció folyamatos mélyülése nem eredményezheti a nemzetállamok megszűnését vagy eljelentéktelenedését. • Pontosan rögzíteni kell a tagállamok alkotmányos identitásának azon területeit, melyekre semmi esetre sem terjedhet ki az uniós jogalkotás.
• Az EU-n belül csak akkor jöhet létre „belső kör”, ha az nem sérti a „kívül maradók” korábban szerzett jogait, az együttműködésben részt nem vevők számára pedig világos kritériumokat állítanak fel a későbbi csatlakozásra.
• Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályait úgy kell átalakítani, hogy kellő számú uniós állampolgár megálljt parancsolhasson bármilyen brüsszeli tervezetnek.
• A jelenlegi, ún. „sárga lapos” eljárás helyett vagy mellett meg kell teremteni a „piros lapos eljárás” lehetőségét, hogy a tagállami parlamentek a szuverenitás valódi őrei lehessenek.
• Ezen kívül új, „zöld kártyás” eljárást kell bevezetni, amellyel a tagállami parlamentek számára is megnyílik a lehetőség uniós jogszabály-alkotási eljárás kezdeményezésére.
Szerződéses alapok
NEMZETEK EURÓPÁJA
Az Európai Unióról szóló Szerződés „az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásáról” szól, melyet sokan úgy értelmeznek, hogy az európai együttműködésnek idővel meg kell haladnia a nemzetállami szintet és az EU-nak „szuperállammá” kell válnia. Mivel azonban Európa nemzetállamok nélkül nem lenne Európa, szükséges annak rögzítése, hogy az EU alapját a nemzetállamok jelentik, és bármilyen szorossá válik is idővel az együttműködés, a nemzetállami szint meghatározó kell, hogy maradjon.
ALKOTMÁNYOS IDENTITÁS
Bár a Lisszaboni Szerződésbe bekerült egy homályos szabály, amely alapján az EU tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, a Szerződés hatálybalépése óta eltelt időben többször bebizonyosodott, hogy ez a rendelkezés nem jelent kellő védelmet a túlterjeszkedő javaslatokkal szemben.
Szükséges tehát azon területek rögzítése, amelyeket külön felhatalmazás hiányában nem érinthet semmiféle uniós jogszabály. Az Uniót, illetve annak jogelődjeit úgy és azzal az akarattal hozták létre és ezek alapján csatlakoztak az egyes államok is, hogy a szuverenitásukat nem, csak az abból eredő egyes hatásköröket gyakorolják közösen, a szükséges mértékig a többi tagállammal együtt az EU intézményei útján. Ebből fakadóan az Európai Uniónak, mely bár a Lisszaboni Szerződés óta jogi személyiséggel rendelkezik, önálló szuverenitása nincs, azzal csak azon tagállamok rendelkeznek, melyek akaratából az Unió létezik és működik (vö. az Európai Unió Bíróságának megállapításával, mely szerint az „EU nem állam”). Ezek alapján egyértelmű, hogy hatásköri vita esetén érvényesülnie kell a szuverenitás elsőségének, azaz annak a vélelemnek, hogy hatásköri összeütközéskor az adott kompetencia alapvetően a tagállam kezében van. Ezen jogelvnek azonban a formális kodifikációjára is szükség van, így többek között a kizárólagos tagállami hatáskörök részét kell, hogy képezze deklaráltan is az állam népességére, területi egységére, államformájára és berendezkedésére vonatkozó szabályozás.
KONCENTRIKUS KÖRÖK
A többsebességes Európa jelenleg is létezik, számos területen velünk élő valóság: a két legszemléletesebb az eurózóna és a schengeni térség. Az eurózóna elhúzódó válsága arra világít rá, hogy ha eltérő gazdasági erőt képviselő tagállamok idő előtt kerülnek közös szabályozás alá, annak szükségszerűen nem csak nyertesei, hanem vesztesei is lesznek. Németország rengeteget profitált a gazdaságához képest alulértékelt közös valutából, „cserébe” viszont a déli periféria országai kilátástalan gazdasági helyzetbe kerültek. Éppen ezért nem állnak sorba új államok, hogy bevezessék az eurót.
Ezzel szemben Bulgária – amely az utóbbi időszakban jóval többet tett a schengeni határok védelméért, mint sok schengeni tagállam – kizárólag politikai okok miatt nem csatlakozhat a „belső körhöz”, annak ellenére, hogy bár csatlakozásakor nem, mára már minden korábban támasztott feltételnek megfelel e téren. Most, amikor néhány tagállam tovább kíván lépni az integráció folyamatában, akkor nem lehet, hogy – akár csak informálisan is – a szorosabb együttműködésre még készen nem álló államokra olyan nyomás háruljon, hogy ha azonnal nem lépnek be, akkor később már zárt kapukat találjanak.
Éppen ezért szükséges annak rögzítése, hogy a létrejövő szűkebb körök nem sérthetik az integráció valamennyi tagjára kiterjedő uniós politikákból fakadó jogokat. Bármiféle szorosabb együttműködés pedig csak akkor jöhet létre, ha az abban résztvevők világosan rögzítik, hogy a „kívül maradóknak” milyen elvárásokat kell teljesíteniük a belépéshez.
Szubszidiaritás
VALÓDI EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS
A Lisszaboni Szerződés megteremtette az Európai Polgári Kezdeményezés jogintézményét, melynek célja az volt, hogy megfelelő számú EU-s állampolgár érdemi hatást gyakorolhasson az Unió jogalkotási folyamataira. A jelenlegi szabályok alapján azonban még egymillió választó egyértelmű akarata sem kötelező az Európai Bizottságra nézve.
Éppen ezért a hatályos szabályokat úgy szükséges módosítani, hogy kellő számú támogató aláírás kötelezhesse a Bizottságot arra, hogy jogszabályjavaslatot nyújtson be, vagy éppen ellenkezőleg, a folyamatban lévő javaslatát vonja vissza.
PIROS LAPOS ELJÁRÁS
A jelenleg is létező „sárga lapos eljárás” célja az lenne, hogy a nemzeti parlamentek közbeléphessenek az általuk szuverenitás-sértőnek ítélt javaslatok esetében. Ugyanakkor az eddigi gyakorlat bebizonyította, hogy a Bizottság sokszor túlterjeszkedő javaslatai ellen nem elegendő a már meglévő eljárás, hiszen a biztosi kollégium rendre figyelmen kívül hagyta az ilyen figyelmeztetéseket.
Mindezek alapján a sárga lapos eljárás mellett szükség van egy „piros lapos eljárás” létrehozására is, amely alapján megfelelő számú nemzeti parlament vétójogot gyakorolhatna az olyan jogszabályjavaslatok esetén, amelyek sértik a tagállami szuverenitást.
ZÖLD KÁRTYÁS ELJÁRÁS
Az uniós jogszabály-alkotási eljárás egyik legnagyobb hiányossága, hogy azt kizárólag az Európai Bizottság kezdeményezheti, melynek tagjait nem közvetlenül választják az uniós állampolgárok. Ebből adódóan sok uniós választó érzi úgy, hogy az életüket meghatározó EU-s jogszabályok a „fejük felett” születnek meg.
Erre való tekintettel szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy megfelelő számú tagállami parlament közösen fellépve élhessen a jogszabály-alkotási eljárás kezdeményezésének jogával.
alapjogokert.hu

2017. március 25., szombat

Ry Cooder – I'm A Good Old Rebel Lyrics (Konföderációs dal)


Ry Cooder – I'm A Good Old Rebel Lyrics

(Traditional, arranged by Ry Cooder)
Oh, I'm a good old Rebel
Now that's just what I am
For this fair land of freedom
I do not care a damn.
I'm glad I fought against it
I only wish we'd won.
And I don't want no pardon
For anything I've done.
I hates the Yankee nation
And everything they do,
I hates the Declaration
Of Independence, too;
I hates the glorious Union-
'Tis dripping with our blood-
And I hates their striped banner,
I fought it all I could.
Three hundred thousand Yankees
Stiffen in Southern dust
We got three hundred thousand
Before they conquered us
They died of Southern fever
And Southern steel and shot
And I wish it was three million
Instead of what we got.
I won't be reconstructed
I'm better now than then
And for that carpetbagger
I do not give a damn
So I'm off for the frontier
Soon as I can go
I'll prepare a weapon
And start for Mexico

2017. március 23., csütörtök

Momentumról


A minap olvasom valamelyik médiában, hogy a Momentum Mozgalom párttá alakul és jobboldali pártként kíván tovább működni. Csak azt nem értem, hogy a Momentum mozgalom, aminek erősen balliberális gyökerei vannak, mitől is jobboldaliak? Számomra az is rejtély, hogy kik is ők valójában, mert egyszer csak úgy feltűntek a nagy büdös semmiből, igaz ugyanígy el is fognak tűnni a süllyesztőben. Azzal váltak híressé, hogy megtorpedózták a Főváros olimpiai pályázatát, amire semmi esélye nem volt, megnyerni, de ez az apróság őket nem érdekelte. Így arattak egy olyan győzelmet, ami a semmiről szólt. Gratulálok, meg azoknak is akik mindehhez aszisztáltak. Most meg hirtelen jobboldaliak lettek. Igaz próbálkoztak ezzel mások is, mint Bokros, Tanítanék Pukli Istvánnal vagy az Együtt, de egyikből sem lett meghatározó jobboldali erő.

Mondjuk ezt már anno Bokros Lajosnál sem értettem, meg az általa vezetett Mománál sem, mert ugye adott egy szocialista expénzügyminiszter, aki a CEUban dolgozik, MDF színekben EP képviselő, majd a lengyel radikálisokkal és az euszkeptikus angol konzervatívokkal ül egy frakcióban eupárti képviselőként, idehaza meg a baloldal színeiben lesz főpolgármesterjelölt és a sluszpoén, hogy ő alapvetően konzervatívnak vallja magát, bár talány még a legrutinosabb politikai elemzőknek is, hogy mitől is konzervatív ő?

De ennyi kalandozás után maradjunk a Momentumnál. Mitől is jobboldaliak ők. Attól, hogy azt mondják magukról – mint a fenti példa is bizonyítja – még nem lesznek azok. Ehhez kőkemény jobboldali gondolkodás, konzervatív elkötelezettség és keresztény értékrend szükséges, valamint minden körülmények között kiállni a nemzeti érdekek mellett. Nem elég mondani, tenni is kell érte. Ha ezeket veszem, akkor a Momentum egyik kritériumnak sem felel meg. Kőkeményen kiállnak a melegek mellett, az abortusz mellett a liberális témák mellett. Így nehezen lehet őket jobboldalinak nevezni.


Bár ki tudja némi kis kormánypárti tőkeinjekció és a választásokon jelentős balos szavazatokat tudnak érvényteleníteni. Valamire talán még ők is használható igaz nem sok mindenre. Mert a szavazóbázisuk az bizony a baloldalról jön. Tehát van egy magát jobboldalinak nevező párt, ami telis tele van baloldali hajtásokkal.

2017. március 16., csütörtök

1914. (csak kép) (Leviatán)


Ez a térkép a Leviatán című könyvhöz készült, csak nekem nagyon megtetszett, ezért felraktam.

Sztereotipiák az országokról (csak kép)


"Tiszteletadás" egy komcsi patkánynak (csak kép)


Ha csak jelképesen is, de ezt a szemétláda komcsi patkányt, annak idején nem miniszterelnöknek kellett volna megválasztani, hanem az első fára szépen fellógatni és addig ott hagyni, amíg el nem rohad. 

2017. március 15., szerda

Ostoba DK-sokat aláztam le a Facebookon (csak kép)




Magyarország zászlaja 1867-1918 (csak kép)


A 12. pont

Hogyan ismered fel az álhíreket (csak kép)


Európa kicsit másképp, ha minden kisebbség és nemzetiség elnyerné a függetlenséget (csak kép)


2017. március 14., kedd

Hungary is the last defender of Europe - Magyarország Európa utolsó védelmezője (youtube)




A háttérképem

Európa térképe, ha mindenki elszakadna (térkép)


Nógrádi György: Németország lakosságának harmada már nem német (Youtube)


2017. március 10., péntek

Egy nemi erőszak margóján

A napokban egy újabb súlyos bűncselekmény írható a 2015 óta ideözönlő migránsok számlájára. Egy kameroni fekete megerőszakolt egy 15 éves lányt majd eltűnt. Persze mindenki sajnálja a lányt, hiszen ő nem tehet erről az egészről, ő tényleg csak áldozat.

De amint újabb és újabb részletek kerülnek elő, akkor egyre világosabb számomra, hogy a felelőssége ebben a történetben nem csak a migránssimogatóknak van, hanem a lány családjának és a lánynak is. Mint kiderült a fekete „újmagyar” a testvérének a tőle valamivel idősebb nővérének a „szerelme”, „szeretője” vagy tudom is én milyen háziállata volt. Akitől még terhes is lett, de hála Istennek elvetélt hathónaposan. Ez a lakosságra nézve tényleg nagy szerencse, egy ilyen keveréknél kevesebbet kell elviselnünk.

De milyen nő az, aki összefekszik egy feketével? Egy biztos igényesnek nem mondhatjuk, nem valami nagy az igényszintje. A másik kérdés, hogy miből is élt az alakuló „multikulti” család? Fekete barátunk – aki valószínűleg írástudatlan agysebész, vagy biomérnök – hol is dolgozott? Van egy olyan érzésem, hogy a „hatalmas” képzettségével gyakorlatilag sehol sem dolgozott, hanem a megerőszakolt lány idétlen nővére tartotta el. Mert az ilyenek nem mennek el dolgozni. Mennyi ész szorulhatott a kedves lány nővérében, hogy egy mindenféle egzotikus betegséget hordozó migránssal együtt éljen, és védekezés nélkül – mert még ehhez sem volt esze – összefeküdjön.

És a lány a megerőszakolt lány anyja, aki ráadásul a kisebbik lányával a szomszédban lakott, miért is tűrte el ezt az élősködőt a lánya mellett? És hol van a történetben a lányok édesapja? Mert a helyébe vasvillával kergettem volna hazáig, amikor az idősebbik lányra szemet vetett. Bár nem láttam a családot, lehet a biztonság kedvéért őket sem ártana közelebbről figyelembe venni. mert lehet akkor minden kérdésemre választ kapnék.

Ezek tán mit is csodálkozunk az elkövető tettén, aki – mivel a saját kulturális közegében ez a normális – ezeket a nőket a saját háremének tekintette, ott egy 15 éves vagy annál fiatalabb lányt megbecsteleníteni nem bűn, hanem férfiúi kötelesség, valószínűleg nem is érti, hogy miért is üldözik őt, hiszen valójában ő micsoda jót tett. Persze ez csak feltételezés a részemről, de elég közel áll a valósághoz.

A lány vajon mennyire kerülte ezt az élősködő piócát? Mert nem véletlen, hogy megpróbálta nála, és pont nála. És gondolom nem ez olt sz első eset, vajon mi mindent tett meg mindennek az elkerülése érdekében. Hiszen egy 15 éves lánynak is vannak lehetőségei pl. Iskola, hogy jelezze mekkora baj is van a közvetlen környezetében és a családjában. Nem beszélve az esetleges fertőzésekről, a nem kívánt terhességről és a lelki károkról. Egy biztos, ha már az volt a sorsa, hogy erőszakot kövessenek el rajta, egy fehérrel mindenképpen jobban járt volna, hogy kicsit cinikus legyek. De azoknál sokkal kisebb az esély az ilyen cselekményekre, ez főleg a más kulturális közegből és etnikumokból érkezőknek a faji sajátossága.


Summa summárum konklúzióként elmondhatjuk, az ilyen migránsok azért követik el a tetteiket- és ez még enm is annyira súlyos tett, ahhoz képest, amire képesek -, mert az befogadó környezet gyakorlatilag erre biztatja. A lány számára ez egy kitörölhetetlen emlék marad.

Egy mocsok, aki 15 éves lányokat erőszakol


Összehasonlítás nyugat és kelet között (csak kép)


2017. március 4., szombat

Kommunizmus szétverése


Akkor kezdjük

Próbáljuk meg itt, mivel a blog.hu-ból kezd kicsit elegem lenni, így ott befejeztem a blogolást. Sajnálom kicsit, mert szerettem az oldalt, könnyen kezelhető volt a felület, de akkor is az állandó letiltósdijukból kezd kicsit elegem lenni, így ott teljesen bezártam a blogomat és szépen lassan átköltözik minden posztom ide, majd oda csak az indexnek beugatni fogok néha felnézni.

2017. március 3., péntek

Puszta kézzel verte szét a 62 éves dohánybolti eladó asszony fejét a cigány (Kurucinfó)

Puszta kézzel agyba-főbe verte egy hírhedt nyírteleki cigány család sarja a helyi dohánybolt 62 éves eladóját. Az áldozat férje arra kéri a miniszterelnököt, vegyék le a dohányboltokat takaró fóliákat a bent dolgozók biztonsága miatt. A támadó semmit nem vitt, csak ütött.
Forrás