2017. július 29., szombat

Németországban naponta tíz nőt erőszakolnak meg migránsok

Forrás

Németországban naponta tíz nőt erőszakolnak meg migránsok

Németországban vasárnap nemi erőszak áldozatává vált egy kora hajnalban hazafelé tartó fiatal nő. A “bevándorló hátterű személy” követni kezdte, majd hátulról megragadta és erőszakkal egy parkos területre vitte áldozatát.
Focus.de információi szerint vasárnap kora hajnalban, Rosenheimben történt a brutális támadás. A 21 éves áldozat hajnali 3 és 4 óra közt hazafelé tartott, amikor egy ismeretlen férfi követni kezdte, majd hátulról megragadta, és erőszakkal magával vitte egy közeli fás területre. Az elkövető ott megerőszakolta áldozatát, majd elmenekült a helyszínről.
A személyleírás alapján az elkövető kb. 175 cm magas, 30 év körüli férfi – sötét haj, sötét bőr, és hibásan beszélt németül.
A Bundeskriminalamt hivatalos adatai szerint
Németországban naponta tíz nőt erőszakolnak meg migránsok.
2013-ban 599 migránsok által elkövetett erőszakos közösülés történt, ez naponta átlagosan két áldozatot jelentett. 2014-ben már 949 eset történt. Ez a szám a 2015-ös nagy bevándorlási hullámmal 1683-ra emelkedett, 2016-ban pedig csak az év első negyedében 2790 eset történt, ami már napi tíz áldozatot jelent. Németország ezzel kezd felzárkózni számos afrikai országhoz és Svédországhoz, ahol a bevándorlók miatt szintén afrikai szintre emelkedett a nemi erőszakok száma.

2017. július 25., kedd

1456 vs. 2017

Mennyit változott a világ az elmúlt pár száz évben. A 15. században még a tejes nyugati világ a kereszténység utolsó bástyájaként tekintett Magyarországra. Az utolsó védvonal a muszlim áradattal szemben. Bezzeg manapság kicsit máshogy néz ki a helyzet. Ma ott tartunk, hogy pont az ellenkezője történik. Pont a minap néztem meg egy animációs összeállítást a nándorfehérvári diadalról. A régmúlt idők hősei.

Annak idején vagyis 1456-ban amikor az ország a főúri viszályok miatt a polgárháború szélén állt az ország akkori leghatalmasabb ura Hunyadi János és szövetségese Kapisztrán Szent János maroknyi seregük élén keresztesekkel és egyszerű földművesekkel megerősítve szembeszálltak az országot meghódítani akaró többszörös túlerőben lévő oszmán-török hadsereggel és vereséget mértek az ellenségre a nyugati országok minimális támogatása nélkül. Erre nemhogy manapság, de még az akkori időkben is csak nagyon kevesek voltak képesek. Ezen tettével sikerült megakadályozni, hogy a muszlim hadak lerohanják és elözönljék Nyugat-Európát és ennek hála sikerült megmaradnia kereszténynek és nem vált az iszlám félhold részévé.

Akkoriban, ha valaki Hunyadinak a tettét megkérdőjelezte volna elevenen felkoncolják vagy máglyán égetik el, mint istenkáromlót. Viszont azóta nagyot fordult a világ. Ma ha valaki fel meri emelni a hangját az iszlám ellen, vagy csak kritikát fogalmaz meg, számolnia kell az Európa népeit markában tartó liberális elit haragjával és bosszújával és természetesen a helyi iszlám horda is rátámad követve a tevékkel és kecskékkel szerelmi viszonyt folytató Mohamed nevű idióta és nem próféta utasításait. Persze csak halkan jegyzem meg, hogy a liberális sajtó csak azzal foglalkozik, hogy Hunyadi nem is volt magyar, hogy román volt, meg hasonlók, de igazából ez kit is érdekel, mert engem nem, ezek után fel lehet tenni a kérdést, hogy kik is a rasszisták a nemzeti oldal, vagy a Hunyadit románozó, Orbánt cigányozó, arabokat terroristázó balliberális csürhe? Persze a kérdés csak költői, mert a választ szerintem mindenki tudja, aki igaz magyar. Hunyadi méltán megérdemelné a világ igaza címet, mint azok, akiknek osztogatják.

Ma azok a "hősök" akik Európán kívüli spekulánsok pénzén hajókat bérelnek és Észak-Afrikából tömegével hozzák ide a muszlim és analfabéta afrikaiak, arabok, muszlimok és mindenféle jöttment népség hordákba verődött tömegeit, akik fütyülnek az itteni emberek kultúrájára szokásaira és minden erejükkel azon vannak, hogy a saját szokásaikat és kultúrájukat a befogadó nemzet tagjaira rákényszerítsék bármi áron. Ma az a bűn, ha valaki fel mer lépni egy muszlimmal. A muszlimok kedvükre gyalázhatják a keresztényeket a saját országukban, a saját földjükön gyakorlatilag büntetlenül. Mert a nyugati törvények csak a muszlimok jogait védi és tartja tiszteletben egy keresztényt semmilyen vallásához fűződő jog nem illeti meg. Ma lenne csak igazán szükségünk Hunyadi Jánosra és Kapisztrán Szent Jánosra, hogy megvédjék a déli határainkat nemcsak a külső hordákkal, hanem a belső segítőikkel szemben is.

Egyet leszögezhetünk, azt hogy ennyi évszázad távlatából szomorúan kell átértékelni múltunkat, vagyis Hunyadi nem megakadályozta, hogy a nyugat eliszlámosodjon, csak pár száz évvel sikerült elhalasztania. Száz év sem kell és Párizs, London vagy Brüsszel nagyvárosai elveszítve minden keresztény gyökerüket semmiben nem fog különbözni Mekkáról, Damaszkusztól vagy Kairótól, maximum annyiban, hogy ott fog esni a hó, míg a sivatagi nagyvárosokban nem, vagy a környezeti hatásoknak hála már az sem fog esni, és ahogy a muszlimok ellepték Európát úgy fogják ellepni a nyugat egykor szép és virágzó tájait a homoksivatagok tengere, de az már egy másik történet.

Kereszténység a nagyvilágban (csak kép)


A CNN-ről őszintén (csak kép)



vége

2017. július 22., szombat

A legborzasztóbb valóság is jobb, mint a bizonytalanság (Facebook)

“... 2011-re óriási többlet (1325 milliárd forint !!!) halmozódott fel. A 2007-2011. évek között a tartalék összege a 26-szorosára nőtt a forint nagymértékű gyengülése következtében. Az MNB arany- és devizatartaléka a 2007-2011. évek között évente több mint 1000 milliárd forinttal nőtt, 2011. végén 12000 milliárd forintot tett ki. ...” -szerepel a hivatalos közokiratokban.
A közhiteles adatok szerint a devizában fennálló, értékpapírokon alapuló pénzügyi intézményekkel szembeni állami- és jegybanki követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözet, az árfolyamnyereség, nem vitatható tény. A pénzügyi jelentések és beszámolók tartalma alapján kijelenthető, hogy Magyar Állam és az MNB számára -a 2008-as csődhelyzetet követően- a “forint” a pénzügyi stabilizáció eszközévé vált.
A tudás, az érdeklődés közelebb visz ahhoz, hogy megszeressünk valamit. Ha megszeretjük, akkor már valamennyire magunkénak is érezzük, és fontos lesz nekünk, hogy óvjuk, őrizzük, tegyünk érte, gondozzuk.
A spekuláció lényege a kockázatok tudatos és szándékos felvállalása, célja nyereség realizálása. A devizában fennálló állami- és jegybanki követelések kockázatát a forinterősödés, hozamát a forintgyengülés jelenti. A kockázat mértékének érzékelését és megértését segíti ha tudjuk, hogy 2-3 Ft forintgyengülés (kb. 1 %), már 100 milliárd forint nyereséget eredményez(ett) az Állam és az MNB számára, fordított helyzetben veszteség keletkezik.
Tudjuk, hogy az árfolyamváltozás mértéke nem 2-3 Ft, hanem 70-80 Ft volt ...
A forintárfolyam változásával kapcsolatban különösen érzékeny magyar pénzügyi fogyasztókon (devizahitelesek) kívül, valamennyi fajsúlyos pénzpiaci szereplő és intézmény, valamint spekulánsok tisztában voltak a fentiekkel, azaz a Magyar Állam és az MNB forintárfolyam erősödésével szembeni ellenérdekeltségével és elfogultságával, míg a Magyar Állam és az MNB tisztában volt a pénzügyi fogyasztók helyzetével és az árfolyamváltozás számukra rendkívül súlyos következményeivel ...
A világon semmi nincs oly veszélyes, mint a nyílt tudatlanság, és a lelkiismeretes ostobaság.
Magyarország pénzügyi stabilitása, véletlenül sem a Magyar Állam és MNB vezetők zsenialitásának, hanem gátlástalanságának és erkölcstelenségének, valamint az állam és intézményeinek a devizahitelezésben való spekulációs szerepvállalásának köszönhető.
Az előzményeket összefoglaltam, a következményeket az érintettek és családjaik pontosan ismerik, a megoldás és a jogaink hatékony érvényesítése, kikényszerítése egységesen és közösen lehetséges...
Ha ott szeretnél lenni a jelenleg szervezés alatt lévő “D-DAY” napon (devizahiteles nap), egy megosztás és like jelezd nekem ... Köszönöm.
Falus Zsolt Ferenc
Bp., 2017.07.21.

2017. július 16., vasárnap

Tíz tévhit az AIDS-ről és kórokozójáról (OTSZ)


A HIV-fertőzés és az AIDS népszerű téma a sajtóban és a mindennapi be­szédben. Azt gondolhatnánk hát, hogy az utca embere is minden fontosat tud már a betegségről. Pedig sajnos nem ez a helyzet. Szinte nincs is olyan egészségügyi téma, amelyről több félreértés, félinformáció és megalapo­zatlan félelem élne az emberek fejében, mint éppen a HIV-fertőzésről. Tá­jékoztatónk ezek közül veszi sorra a „legnépszerűbbeket”.

Mi is az a HIV?

A HIV rövidítés a humán immundeficiencia vírust takarja. Ez az immunrendszert meg­támadó kórokozó a szervezetbe jutva az esetek egy részében szerzett immundeficiencia szindrómát (angol rövidítés­sel: AIDS-et) idézhet elő. Az AIDS súlyosan gyengíti a beteg immunvédekezését, köz­vetlenül vagy a szövődmények útján ke­zelés nélkül általában halálos kimenetelű.

A HIV csak bizonyos módon és bizo­nyos körülmények között terjed emberről emberre. Saját védelmünk érdekében is fontos, hogy ne üljünk fel a téves informá­cióknak és áltudományos ijesztgetéseknek, hiszen megalapozott ismeretek birtokában magunk is sokat tehetünk a betegség elke­rülése érdekében.

1. mítosz: A HIV-pozitív ember környezetében mindenki veszélyben van

Kezdjük ezzel a tévhittel, mivel számtalan megalapozatlan félelem és idegenkedés alapja, és így a betegek kiközösítéséhez, elszigetelődéséhez, megbélyegzéséhez vezethet. Vegyük sorra, milyen úton terjed és milyen úton nem terjed ez a vírus egyik emberről a másikra. Szögezzük le, hogy a vírus kizárólag fertőzött testnedvek (ondó, nyál, vér, hüvely-vagy végbélvá­ladék, anyatej) útján vihető át, azokkal is csak akkor, ha a vírus egyúttal a véráramba is bekerül.

A terjedés legfontosabb útjai tehát: (1) HIV-fertőzöttel történő védekezés nélküli nemi érintkezés; (2) vénás kábítószer hasz­nálata HIV-fertőzött vérével szennyezett tűvel; (3) a magzat vagy a csecsemő fertő­ződése a HIV-fertőzött anyától a terhesség, szülés vagy szoptatás során; (4) HIV-fertőzött vérével történő transzfúzió vagy HIV-fertő­zött szervét felhasználó transzplantáció; (5) egészségügyi dolgozók HIV-fertőzött vé­rével való közvetlen érintkezése bizonyos feltételek teljesülése esetén.

És hogyan nem terjed a vírus? Egysze­rű testi kontaktus, a beteg megérintése, kézfogás, ölelés stb. nem alkalmas a fertő­zés továbbadására. Ehhez tudni kell, hogy a vírus rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra, ezért a szervezetből kikerülve gyorsan elpusztul. Ha tehát nincs közve­títő testnedv, akkor fertőzés sem jön létre. Nem lehet megkapni a betegséget a fer­tőzött személy verejtéke, könnye, vizelete és széklete útján sem. A vírus ezekbe nem jut át, így egyik sem szolgálhat fertőzés­forrásként. Nem terjesztik a fertőzést a szúnyogok. Bár széles körben elterjedt a tévhit, hogy a HIV – a maláriához hason­lóan – rovarok közvetítésével is terjedhet, ezt tények nem igazolják. Nem jelentenek veszélyt a vizek sem: ez vonatkozik a stran­dokra, úszómedencékre, fürdőkre és közös zuhanyozókra is.

A fertőzött által használt bögrék, ivópo­harak, evőeszközök, kilincsek, törülközők, vécéülőkék sem terjesztik a fertőzést. Nem juthat át a vírus a partnerre csóko­lózás vagy orális szex közben sem. Ez el­lentmondani látszik annak az állításnak, hogy a vírus a fertőzött személy nyálában is jelen van. Ilyen szituációkban valójában az jelent veszélyt, ha a partner szájában vagy a nemi szervek tájékán nagy fekély vagy egyéb nyitott seb, illetve a szájban jelentős fogínyvérzés áll fenn, ilyenkor ugyanis vér útján létrejöhet a fertőzés. Nem terjesztik a fertőzést az egyszer használatos injekciós tűk, fecskendők, és a szakszerűen fertőtle­nített orvosi eszközök sem, mert ez a vírus a külvilágba kerülve gyorsan elpusztul, de tudnunk kell, hogy a tűk, fecskendők közös használata kockázatos gyakorlat!

2. mítosz: A HIV-fertőzés és az AIDS csak a melegek és a drogosok problémája

Nemcsak a fertőzéstől való megalapozat­lan félelem, hanem a hamis biztonságér­zet is veszélyes lehet. Tény, hogy a fertőzés főleg a homoszexuális férfiak és a kábító­szer-használók között terjed. A statiszti­kák azonban azt mutatják, hogy férfiak 16%-a és a nők ennél jóval nagyobb há­nyada heteroszexuális nemi érintkezés kapcsán fertőződik meg.

3. mítosz: A HIV-fertőzés idővel elkerülhetetlenül AIDS-be megy át

Korábban a HIV diagnózisa valóban azt vetítette előre, hogy a fertőzöttnél előbb-utóbb AIDS alakul ki, mely a szövődmények révén éveken belül a beteg halálát okozza. Ez ma már szerencsére nem igaz. A gyógy­szeres kezelés és a megfelelő életmód se­gíthetnek a vírusfertőzés legyőzésében, az AIDS kifejlődésének megelőzésében.

4. mítosz: A fogamzásgátlás nemcsak a terhesség, de a HIV-fertőzés ellen is véd

Való igaz, hogy vannak módszereink és eszközeink a HIV-transzmisszió megelő­zésére, új fertőzések kivédésére, de a fo­gamzásgátló tabletták, illetve a nem kívánt terhesség elkerülésére alkalmas egyéb módszerek nem tartoznak ezek közé. Ez alól egyetlen kivétel van, mégpedig az óv­szer, amely a közösülés során fizikai aka­dályt képez a fertőzés útjában. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy mindenki tisztában legyen a helyes óvszerhasználat mikéntjé­vel, hiszen a legjobb óvszer sem ér semmit, ha nem megfelelően alkalmazzák.

5. mítosz: A HIV-pozitív nőknek nem lehet gyermekük

HIV-pozitív párnak is születhet gyermeke. Bár nincs olyan módszer, amellyel teljes biztonsággal megakadályozható, hogy az anya továbbadja a fertőzést magzatá­nak a terhesség és a szülés alatt, léteznek módszerek a kockázat jelentős csökkenté­sére. Ilyen pl. a HIV-pozitív nő vírusellenes gyógyszeres kezelése már a teherbe esés előtt, majd a terhesség alatt.

6. mítosz: A kezelés alatt álló HIV-fertőzöttek nem fertőznek

A HIV elleni kezelés – ha kellően hatásos – olyan szintre csökkentheti a vírusok számát a vérben, hogy az a szokásos laboratóriumi módszerekkel talán már nem is mutatha­tó ki. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a vírus a szervezet különböző helyein „megbújhat”. Éppen ezért a gyógyszeres kezelés alatt is alapvető fontosságú a biz­tonságos nemi érintkezés szabályainak be­tartása (pl. óvszerhasználat), hogy elkerül­hessük a partner HIV-vel való fertőződését.

7. mítosz: Ha egy pár mindkét tagja fertőzött, nem kell törődniük a HIV elleni védekezéssel

Alapvető tévedés, hogy kölcsönös HIV-pozitivitás esetén nincs szükség óvin­tézkedésekre, hiszen a HIV-nek többféle törzse létezik. Sokan nincsenek tisztában a felülfertőződés lehetőségével. Ha a vírus több törzse is jelen van a szervezetben, az megnehezíti a hatásos terápiás séma megtalálását. Ezért a biztonságos szexre vonatkozó szabályok akkor sem veszítenek érvényességükből, ha a pár mindkét tagja HIV-pozitív.

8. mítosz: Étrend-kiegészí­tőkkel és gyógynövények­kel is védekezhetünk a HIV-fertőzés ellen

Számos olyan készítmény használható a szervezet általános állapotának javí­tására, amely hivatalosan nem minősül gyógyszernek, így pl. étrendkiegészítők és gyógynövénykészítmények. Ezek azonban nem képesek gyógyítani a betegséget, és nem akadályozzák meg a fertőzés tovább­adását sem.

9. mítosz: A HIV-fertőzés gyógyítható

Többféle gyógyszer is rendelkezésre áll a HIV elpusztítására és a vírusszám csökkentésére a szervezetben. Ezek las­sítják a betegség lefolyását, éveken vagy évtizedeken át megakadályozhatják, hogy a HIV-fertőzésből AIDS betegség legyen. Egyelőre azonban váratnak ma­gukra azok a gyógyszerek és gyógymó­dok, amelyek a vírus teljes eliminálásá­val végleges gyógyulást biztosítanának a fertőzötteknek.

10. mítosz: A HIV-fertőzés vagy az AIDS egyenlő a halálos ítélettel

Az 1980-as és ’90-es években alig álltak rendelkezésre gyógyszerek a HIV-fertőzés és az AIDS kezelésére, az AIDS halálozási aránya igen magas volt. Ma már számtalan engedélyezett készítmény van forgalom­ban a vírusszám csökkentésére, a tünetek enyhítésére, a betegség előrehaladásának lassítására és a szövődmények elkerülésé­re, melyekkel tartós tünetmentesség és jó életminőség érhető el. Sok más szert jelenleg tesztelnek különböző fázisú klini­kai vizsgálatokban, és ígéretes kutatások folynak a HIV ellen hatásos vakcina kifej­lesztésére is.

Dopeman, Dopeman

Saját szerzeményem Dopemanről, talán egyszer folytatom vagy megzenésítem.

Dopeman, Dopeman a legnagyobb csicska, Még a Majka nevű hülye gyerek is lenyomta, Azt hiszi magáról, hogy egy olasz maffiózó, Pedig nem több csak egy ócska szardobáló, Mindenkinek tolja a kritikát, De a saját szemében nem látja meg a gerendát, Mindig előadja, hogy ő a nagy kemény, De csak akkor, ha kartonból van az ellenfél, Előadta, hogy a nyócker, zsivány környék, De még Coolio is beégette mindezért.
Azt mondja nem baj ha megbaszunk egy kiskorút,
De ha a lányáról van szó egyből más a szitu.
Csontig benyal az mszp-nek,
Aztán majd szidja őket a Sebestyénnek,
Mert oda is csak bohócnak hívják,
Ezt a degenerált agymosott birkát,

2017. július 14., péntek

Nézd meg az ajándék ló fogát! (Tűzfalcsoport)

Forrás 
Az alábbiakban Ben-Dror Yemini, izraeli, baloldali újságíró egy korábbi írásának magyar fordítását közöljük. Az eredeti változaide kattintva érhető el. Ben-Dror Yemini izraeli baloldali újságíró. Korábban a Yedioth Ahronoth című baloldali lap munkatársa volt, 2014 óta pedig a szintén baloldalinak mondható Maariv munkatársa. Mindkét lap kritikus Benjamin Netanjahu kormányával szemben.
Miután lelepleződött, hogy Soros György bújik meg az izraeli nem kormányzati szerveket befolyásolni kívánó cselszövés mögött, muszáj gyakorlati lépéseket tenni annak érdekében, hogy a jövőben megakadályozzuk az ilyenfajta fenyegetéseket.                                                    
Érdekes módon az izraeli média – különösen az USA médiához viszonyítva - nem szentelt túlzott figyelmet a Soros György vezette nemzetközi cselszövésnek, melyre a közelmúltban kiszivárogtatott dokumentumok vetettek fényt. Maga Soros köztudottan Izrael ellenes és az általa létrehozott hatalmas hálózat nem csak az arab-izraeli konfliktus befolyásolására tesz kísérletet, annál jóval messzebb is elmegy. Befolyásolási törekvésének a Nyílt Társadalom Alapítványok elnevezést választotta, amely igencsak furcsán hat; a globális stratégiáját körüllengő titkolózást ugyanis mindennek lehet nevezni, csak nyíltnak nem.
Bárki, aki követi az NGO Monitor jelentéseit Sorosról tudja, hogy nem olyan projektekben vállal szerepet, amelyek a békét, szolidaritást és a különböző emberek közötti kiegyezést reklámozzák. Az ő tevékenysége nem erről szól. Sokkal inkább az általa pénzelt, többségében palesztin szervezetekre fókuszált, melyek mind részt vettek egy kampányban, amelynek célja Izrael delegitimizálása és démonizálása volt. Ez mindenki számára egyértelmű, aki követi az ő ténykedését, sőt maga Soros is bevallotta, hogy a cselekedeteivel promotálja az antiszemitizmust. A jelentések szerint ez a megátalkodott ember - aki ellen Franciaországban vádat emeltek bennfentes kereskedelem miatt – állhatott olyan pénzügyi spekulációk hátterében, amelyek egész nemzetek romba döntésével fenyegettek. A híres filozófus, Slavoj Žižek mondta róla, hogy „Soros napi rutinja a megtestesült hazugság: munkaideje felét pénzügyi spekulációnak szenteli, a másik felét pedig „humanitárius” tevékenységnek”. Žižek maga is bizonyítottan híres anticionista, de néha még ők is fején találják a szöget.
Egy pillanatra megkörnyékezi az embert egy sanda gyanú és elgondolkodik azon, vajon a viszonylagos csend Soros kiszivárgott dokumentumai körül azon szervezetek munkájának köszönhető-e, amelyeket támogat, mint például a New Israel Fund vagy a Breaking the Silence. Ez csak még nevetségesebbé teszi a jobboldal által megszavazott „NGO törvényt”, amely átláthatóságot követel a nem kormányzati szervektől az Izraelen kívülről kapott támogatások tekintetében, miközben a magánszervezetek és magánszemélyek szándéka egy új világrend bevezetésére sokkalta veszélyesebb lehet.
A Soros-ügy tanulsága az, hogy gyakorlati eszközökkel kell válaszolni rá. A nem kormányzati szervezeteknek juttatott támogatások tekintetében szigorúbb szabályozásra van szükség. Amikor magán- vagy kormányzati szervek, legyenek azok Soros-féle, svéd vagy ír egyházi, Izrael létezését tagadó vagy rasszista szervek, nem szabad engedni, hogy izraeli, politikailag elkötelezett nem kormányzati szerveknek támogatást nyújthassanak. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy egy olyan szerv, amely Izrael létezésének jogát tagadja, beleszólhasson az ország ügyeibe egy-egy olyan szervezetnek nyújtott adománnyal, amely például a palesztinokat támogatja. Egy ország nem maradhat közömbös egy olyan kampánnyal szemben, amelynek célja az állam eltörlése. Izrael alaptörvénye (Knesset) bárkinek, aki tagadja Izrael létjogosultságát, korlátozza a választott képviselőként való fellépését; ugyanezt kéne bevezetni a nem kormányzati szervek támogatásánál is.

2017. július 13., csütörtök

Hamburg: a neosztálinizmus manifesztációja (Kurucinfó)


Hamburg: a neosztálinizmus manifesztációja Reklám De hívhatjuk neokommunizmusnak, neoleninizmusnak is. A lényeg: Egy tehetségtelen, buta, bedrogozott, dolgozni lusta, a szorgalmasabb, tehetségesebb emberek vagyoni helyzetére azonban nagyon irigy népcsoport szép eszmék mögé bújva teszi tönkre ezeknek a szorgalmasabb embereknek az üzleteit, személyautóit, lakásait, mely vagyontárgyakat sokszor nélkülözések, lemondások árán spóroltak össze, továbbá a város infrastruktúráját, középületeket, óvodákat, kórházakat. Ezek a vagyontárgyak most, a hamburgi őrjöngésben egy pillanat alatt váltak a tűz martalékává. A biztosító pedig széttárja karját, és rámutat a fehér papíron halványszürkével nyomtatott záradékra: "Kivéve erőszakos cselekmények, szándékos gyújtogatás esetén…" 

Ezt a söpredéket hívhatjuk baloldalnak, szélsőbalnak, kommunistáknak, autonóm csoportoknak, antifasisztáknak. Nem is ezzel van a fő probléma. Ezt a fajta embertípust mi, magyarok pontosan ismerjük. 

Hogyan is mondta Szolzsenyicin? 

A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.

A probléma ma, 2017-ben a német politika és a német főáramú sajtó viselkedésében van. Ez a politika sopánkodásával, ujjal mutogatásával teljesen hamis irányba tereli a közvéleményt, a kisembereket, a médiafogyasztókat. 

Ne áltassuk magunkat, a német állam nemcsak passzív szemlélője volt az eseményeknek, hanem Hamburgban pontosan az történt, amit az állam, vagy inkább a német politikai garnitúrát a markában tartó, a háttérben működő gépezet akart. 

Először is: A randalírozóknak, anarchistáknak, szélsőbalosoknak eszük ágában sem volt a Hamburgban összegyűlt G20 politikusok ellen bármit is tenni, vagy ellenük tüntetni. Erre esélyük sem volt. A német belügyi szervek gondoskodtak róla, hogy a Hamburgban összegyűlt prominencia abszolút zavartalanul fogyassza el sokfogásos, pezsgős, kaviáros vacsoráit, látogassa meg a gálakoncertet az Elba Filharmónia új koncerttermében, és adja ki semmitmondó zárónyilatkozatát. 

Másodszor: A német belügyi hatóságok pontosan tudták, mi készül Hamburgban. Ha a német titkosszolgálat ügynökein keresztül ott van minden szélsőséges vagy nem szélsőséges politikai csoportosulásban, akkor pont az ilyen eseményekről ne lenne tudomása? És a mentrendszerűen ismétlődő május elsejei gyújtogatásokból, autóborogatásokból, kirakatok betöréséből (amit az antifasiszták cinikusan üvegmentesítésnek neveznek), üzletek kifosztásából nagyon pontosan tudták a német belügyi hatóságok, mire lehet Hamburgban számítani. Miért Hamburgban rendezték meg a G20 csúcsot? A hatóságok a városban évek óta nem urai a helyzetnek, eltűrik a mindennapos szélsőbalos terrort. Pedig csak a pénzcsapot kellene elzárni, illetve csak élni kellene a törvény adta lehetőségekkel. 

Harmadszor: A német média és politika igyekszik olyan képet festeni a történtekről, hogy a tüntetők túlnyomó része tisztességes, jó szándékú, a kapitalizmust bíráló baloldali tüntető volt, csak egy kis részük hajtott végre erőszakos cselekményeket. Csakhogy ezzel a látásmóddal komoly problémák vannak. 

Az úgynevezett békés tüntetők eltűrték, hogy soraikban ott vonuljanak a szélsőbalos terroristák, látták gyújtogatásra és emberélet kioltására alkalmas eszközeiket. Tőlük el nem határolódtak, sőt, azoknak logisztikai segítséget nyújtottak. 
Az események mérlege: 

• 476 részben súlyosan sérült rendőr, egyéb közfeladatot ellátó személy. A főáramú sajtó egyszerűen letagadja, hogy lennének súlyosan sérültek. Az interneten keringenek hírek egy rendőr haláláról, ezek azonban jelenleg ellenőrizhetetlenek. 

• 290 őrizetbe vétel, legtöbbjüket szabadon engedték, akiket nem, azok felfüggesztett börtönbüntetéssel fogják megúszni, a potenciális gyilkosok is. 

• lakhatatlan belváros 

• minimum 400 millió eurós kár, de könnyen lehet ennek a duplája is. 

Eközben német politikusok nem szégyellik, hogy ilyen kijelentéseket tesznek: "Az erőszak a jobboldal sajátossága. Az erőszakos tüntetők nem baloldaliak voltak. Avagy: az erőszakos cselekményekből a szélsőjobb profitál." A pálmát Heiko Maas igazságügy-miniszter vitte el, aki szerint "a nácik a hibásak, hogy Hamburgban nem lehet békésen ünnepelni." Még nem vitték elmegyógyintézetbe. 

Negyedszer: Míg a kezdeti híradások megnevezték a terroristák politikai hovatartozását (szélsőbalos), a későbbiekben ez a jelző az egész német sajtóból mintegy varázsszóra eltűnt. Csak szélsőségesekről, erőszakos személyekről beszéltek. 

Ötödször: A német politika évek óta táplálja és pénzeli ezt a semmittevő, lusta, dolgozni képtelen réteget. A "harc a jobboldal ellen" mottója alatt évről évre emelik a szélsőbalosok állami támogatását, amely ma elérte az évi 100 millió eurót. Kialakult egy alja réteg, amely ebből a támogatásból él, bármikor és bárhol bevethető kenyéradóik kívánsága szerint. Sokszor személyes összefonódásoknak is nyomára lehet bukkanni. Ralf Stegner közismert SPD-politikus fia a militáns antifa tagja. 

2017 februárjában egy biztonsági konferenciát tartottak Münchenben, ilyen illusztris személyek részvételével: 

Fink, Wolfgang - Goldmann Sachs AG 
Forester de Rothschild, Lynn – Rothschild, New York 
de Rothschild, Sir Evelyn – E.L. Rothschild, London 
Heintz, Stephen – a Rockefeller Brothers Fund elnöke, New York 
Soros, George – Open Society Foundations 
Lipton, David – IMF vezető igazgató, Washington 
Warburg, Max M. – M.M. Warburg & Co. Hamburg 
Nye, Joseph – Trilaterális Bizottság 
Bildt, Carl – European Council on Foreign Relations 
Burns, William – Carnegie Endowment for Peace, Washington 
Corker, Robert – Council on Foreign Relations 

Mily érdekes. Ha valahol, hát ott, Münchenben jogos lehetett volna a baloldali indíttatású kapitalizmuskritika. Mégis, semmi tüntetés, semmi rendzavarás nem volt. 

Ezek után csak az a kérdés maradhat, mi volt a célja az egésszel a német politikának. 

Válaszunk: a hatalmi körök elérkezettnek látják az időt, hogy a német lakosság hozzászokjon a mindennapos utcai terrorhoz, jöjjenek azok akár szélsőbalos, akár iszlamista oldalról. 

Mivel Németországban belátható időn belül polgárháborús viszonyok fognak uralkodni, a rendfenntartó erőknek is kellett egy gyakorlat a tömegtüntetések kezelésére. 

Németország 2017-re elérkezett egy olyan fordulóponthoz, ahol komolyan szembe kell néznie önmagával: Meddig mehet ez így tovább? A színesbőrűek terrorizálják a védtelen németeket, vitás eseteket emberöléssel zárnak le. A migránsok nevetséges büntetéssel megússzák a saját családtagjaik meggyilkolását, német nők megerőszakolását és egyéb köztörvényes bűncselekményeket. A baloldal a Hamburgban megismert módszerrel terrorizál, közismert jobboldali politikusok házát festékkel leöntik, autójuk kerékrögzítő csavarját meglazítják, munkahelyeket szólítanak fel, hogy bizonyos személyeket bocsássanak el, vendéglősöket terrorizálnak, hogy ne adjanak helyiséget úgymond jobboldali rendezvények számára, amit a hivatalos politika képviselői röhögéssel, odakacsintással nyugtáznak. A védelmi miniszter asszony nevetséges ürügyekre hivatkozva lecseréli a régi megbízható katonatiszt gárdát. Az úgynevezett jobboldal legfőbb vétke pedig, hogy néha elővigyázatlanul tesz egy-két kritikus bejegyzést az interneten, netán honlapot szerkeszt, netán kételkedik a II. világháborúhoz kötődő egyes események valódiságában. A kisember pedig hallgat, választások alkalmával (legközelebb 2017 őszén) pedig választ jobb- és baloldali sírásói között, és mint a kígyó által megbénított egér, várja sorsa beteljesedését. 


Quo vadis, Germania?

Szeged, 2017. július
Bálint József


2017. július 12., szerda

HOGYAN SZÖVI BE SOROS HÁLÓJA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST? (4. RÉSZ) (Tűzfalcsoport)

1. Írásaink nyomán a BÜK elnöke fenyegetőzik és a szakmai objektivitást is sutba dobva vagdalkozik, mindeközben a Magyar Ügyvédi Kamara a bírák függetlenségét vizsgálja és küldheti tovább az információkat bizonytalan hátterű európai partnerszervezetének;
2. Az új ügyvédi törvényben a helyettes ügyvéd intézménye kapcsán előnybe kerülhetnek a Soros György által pénzelt szervezetek ügyvédei;
3. Handó Tündét rendszeresen támadták Szájer József miatt. Kiderült, Majtényi László felesége is komoly befolyással rendelkező főbíró; mindeközben Mészár Róza, korábbi szocialista alkotmánybíró-jelölt dönthet MSZP-s politikusok büntetőügyében.
4. Cserni János bíró, aki ellen korábban balliberális elfogultsága miatt már fegyelmi eljárás is indult, az egyik legfontosabb bírósági vezetői posztra tör – a Fővárosi Törvényszék elnöke akar lenni.
I. „A kamarát tollára tűző blogger csoport lépjen ki a sötétben bújkálásból”
Minden jel szerint Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – aki a finoman fenyegető jellegű fenti idézetet jegyzi – gyomrát megfeküdték korábbi írásaink. (ITT, ITT, és ITT) Az ügyvédi vezető a Pesti Ügyvéd című újságban – amely minden fővárosi ügyvéd számára eljut – összesen 7 db (!) cikkben igyekszik cáfolni a tényfeltáró cikksorozatunk ügyvédségre vonatkozó igazságtartalmát.
A „vészcsengő” alcím alatt megjelenő magyarázkodás egyetlen konkrét cáfolatot sem tartalmaz, ellenben demonstratív módon felsorolja azokat a médiumokat (Magyar Demokrata, demokrata.hu, origo.hu, Magyar Idők) amelyek foglalkoztak a Soros György által pénzelt civil szervezetek és az ügyvédi kamarák szoros kapcsolatával.
Réti László ebben az írásban leszögezi, hogy „a közpolitikai kérdésektől mindig távol tartottuk magunkat.” Nos, a Budapesti Ügyvédi Kamara 2015. szeptember 11-i hírlevele „menekültügy” címszó alatt némiképp cáfolja a kamarai vezetőt, hiszen „az egyébként is számos nehézséggel szembesülő menekültek számára” védőügyvédek „toborzása”, szükséges, mivel „nem látunk tisztán sem a jogszabályokban, sem az azok nyomán kialakuló új eljárások, helyszínek és az azokhoz tartozó "logisztika" dolgábanmegjegyzés nem pártatlanságra, hanem inkább burkolt kormányzati kritikára vall. A Pesti Ügyvéd 2017. márciusi lapszámában pedig a független szakmai szervezet hivatalos periodikája fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Az Európai Parlament plenáris ülése december 16-án 327 szavazattal, 293 ellenében és 61 tartózkodás mellett határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását”.
A valódi döbbenetet azonban nem ez, hanem Pesti Ügyvéd érintett számának 16. oldalán található irományok okozhatják.
Korábban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Hetek című hetilapnak az alábbiakat nyilatkozta: „az ügyvédi kamarának, mint köztestületnek a függetlenségében semmilyen változás nem következett be. (…)” Szemlátomást Réti László nem osztja ezt a megjegyzést, mivel Fidelitas alelnökének fotójával (!) ellátott írásuk és annak melléklete megpróbálja áldozatként beállítani az ügyvédi kamarákat az alaptalan „vádakkal” szemben.
Mint azt a fővárosi és az országos ügyvédi kamara is elismerte a Magyar Helsinki Bizottság szoros szakmai együttműködést tart fenn a Magyar Ügyvédi Kamarával, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamarával, melynek keretében a Soros-közeli szervezet többek között rendszeresen szakmai képzéseket tarthat ügyvédek számára. Ennek kapcsán azonban nem teljesen tisztázott, hogy az ügyvédi kamarák – a törvény értelmében köztestületek – pontosan milyen szakmai szempontrendszer alapján választották ki a Helsinki Bizottságot, vagy annak valamelyik társszervezetét erre a szerepre. A szakmai kamarák és a Magyar Helsinki Bizottság együttműködése felveti a jogszerű adatkezelés problémáját is, illetve hogy az érintettek részére megfelelő formában történik-e a törvényben előírt tájékoztatás, hogy kellően részletes tájékoztatáson alapul-e az érintettek hozzájárulása (ellenkező esetben ugyanis az adatkezelés jogellenes lesz).
A Helsinki Bizottság által tartott képzések rendszeresnek mondhatók. Például 2017. március 9–10-én az őrizetben lévő gyanúsítottak büntetőeljárási jogainak érvényesítéséről, az azt szolgáló ügyvédi eszközökről tarthattak a „helsinkisek” kétnapos képzést Budapesten ügyvédeknek (az első napon dr. Kádár András Kristóf Helsinki-társelnök tartott eligazító előadást). A gyűlölet-bűncselekmények büntetőjogi üldözéséről rendezett két budapesti képzésen – azokon az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát értelmezve – 2016. január 22-én és március 4-én vehettek részt az érdeklődő ügyvédek.
Az imént előadottakhoz képest pedig egyenesen nyílt hadüzenetként értékelhető, hogy a lap alján nyomatékkal, keretes anyagban „Valótlanul állította” címmel beszámol Fidesz - Magyar Polgári Szövetség szóvivőjének perbeli kudarcáról a Magyar Helsinki Bizottsággal szemben. Ezt a keretes anyagot nehéz lenne szakmai tájékoztatásnak beállítani, már csak azért is, mert forrásaink szerint ellenzéki pártoknak vagy azok szóvivőinek, hasonló civil szervezetekkel szembeni pervesztéséről még soha (!) nem számolt be a Pesti Ügyvéd ilyen formában.
II. Függetlenek-e a bíróságok? Újabb gyanús adatgyűjtés szakmai köntösben.
Mint azt korábban megírtuk, a Soros György által pénzelt Patent egyesület jól megfigyelte a magyar bírákat és külföldi pénzből adatbázist készített a hazai bíróságokról. Eközben az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) - amelynek a Magyar Ügyvédi Kamara is tagja - összeurópai kérdőívet készít, melyben az ügyvédek véleményt nyilvánítanak az országok bíráinak függetlenségéről. Bár Bánáti János kéri az ügyvédeket, hogy maradjanak a szakmaiság talaján, érdemes a CCBE pénzügyi támogatói hátterét megvizsgálni.
A Devex elnevezésű globális vállalati és média-platform szerint a CCBE mögött támogatóként ott találjuk a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványt.
Ha jól értjük tehát, az európai ügyvédséget tömörítő szakmai szervezet akár Soroséknak is gyűjtheti az adatokat az európai, így a magyar bírákról is.
Soros György bíróságok iránti fokozott érdeklődése nemcsak a nemzetállamok bíróságaira terjed ki. Soros Nyílt Társadalom Intézete (OSI) közvetlenül finanszírozta a hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszéket, amely a volt Jugoszláviával kapcsolatos ügyekben járt el.
Az OSI 2008. március 19-én megjelentetett egy rövid beszámolót, megnevezve a Justice Initiative pénzsegélyek jogosultjait: „a Nemzetközi Büntetőtörvényszék: a Justice Initiative szorosan együttműködik a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel, hogy az a lehető leghatékonyabban tudjon működni.”
A Nemzetközi Büntetőtörvényszék székhelye a Holland Királyság fővárosában található a holland kormánnyal és a holland királyi családdal való megállapodás szerint. Az Orange Nassau-i Mabel hercegnő, Beatrix királyné menye pedig Soros alkalmazásában áll, ő a felelős az Európai Unióval való kapcsolatokért.
Soros finanszírozza és nagymértékben ellenőrzése alatt tartja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékért Koalíciót, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék felállításáért lobbizott, most pedig segíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék tevékenységét.
Az Európai Unió Demokrácia és Emberi Jogok Európai Eszköze, amely a Nemzetközi Büntetőtörvényszék működését finanszírozza, 1993-ban kezdte meg működését Európai Demokrácia Kezdeményezés néven.
III. Soros-monopólium a hazai civil ügyvédhelyettesítésben? Konferenciák, ügyvédképzések, politikai nyomásgyakorlás, adatkezelési aggályok
A nemrég elfogadott új ügyvédi törvény rendelkezik a „helyettes ügyvéd” intézményéről, amelynek alapján a "helyettesített ügyvéd" az ügyvédi tevékenység gyakorlásában való akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet kell megbízzon, aki az ügyvédi tevékenység tekintetében a helyettesített ügyvéd teljes körű helyetteseként jár el. A helyettes ügyvéd megbízása, megnevezése előfeltétele a kamarai felvételnek. A helyettest a területi ügyvédi kamara közhiteles nyilvántartásba veszi.
Információk szerint az ügyvédi kamarák gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozhatják a Helsinki Bizottságot, és a korábban rendszeresen kirendelést kapó ügyvédek háttérbe szorulhatnak az ügyvédhelyettesítés rendszerében;A Magyar Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen már 2012 márciusában szakmai konferenciát szervezett a védőkirendelés egy letesztelt alternatív modelljéről. A Helsinki Bizottság akkor azt sérelmezte, hogy a tapasztalatok szerint számos kapitányságon a kirendelések nagy részét ugyanazon egy-két ügyvéd, illetve ügyvédi iroda kapja, aminek következtében az ügyvéd megélhetése, praxisa a kirendelő hatóságtól függ, és a terheltek is sokszor bizalmatlanok. 2008-ból származó adataik alapján az ügyek 70%, illetve 82%-át ugyanaz a kirendelt védő kapta, nem egyszer egy-egy ügyvéd 200-at meghaladó számú kirendelést kapott évente. A védői függetlenség érdekében akkor a szerintük nem átlátható kiválasztási rendszer reformját javasolták.
IV. Választási ügyekben dönt bíróként Majtényi László felesége?
A Soros György által finanszírozott atlatszo.hu egyik blogja 2011-ben élesen támadta Handó Tündét férje, Szájer József miatt, aki a Fidesz európai parlamenti képviselője. Mint írták, „Handó Tünde Szájer József felesége. Azé a Szájer Józsefé, aki az ipad-jén kidolgozta az új Alkotmányt, azt az új alkotmányt, ami lehetővé teszi, hogy most a felesége az Országos Bírói Hivatal vezetője legyen.”
Érdekes információ birtokába kerültünk ugyanakkor a legfőbb bírói fórum, a Kúria háza tájáról. Itt folytat ugyanis ítélkezési tevékenységet Kárpáti Magdolna bírónő, aki „civilben” Majtényi László felesége. Azé a Majtényié, aki hivatalosan is a baloldal államfőjelöltje volt, mivel az MSZP, a DK, illetve az Együtt, a Párbeszéd és az LMP támogatását is élvezte. Azé a Majtényié, aki szerint a „nem kell attól félnünk, hogy sokáig kell elviselnünk a nemzeti együttműködés rendszerét. Akármilyen reménytelen a helyzet ez órák alatt megváltozhat". Azé a Majtényié, aki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet élén sok-sok milliónyi Soros-pénzből, (Korábbi írásaink ITT és ITT olvashatóak.) rendszeresen ostorozza a magyar kormányt.
Kárpáti Magdolna ugyanakkor forrásink szerint a Kúrián – jóllehet alapvetően pénzügyi, közigazgatási pereket tárgyal – akár választási ügyekben is ítélkezhet.
Korábbi szándékai szerint ugyanis mégsem vonta vissza ezen „feladatkörét” Darák Péter, a Kúria elnöke, holott ez korábban a tervei között szerepelt. A Kúria vezetőjének lépése információink szerint nem kis megütközést váltott ki a bírói karon belül, hiszen nehéz elvárni szakmailag független döntést egy ilyen ember feleségétől.
Ennél persze durvább a helyzet Mészár Róza esetében. A Molnár Gyula MSZP elnököt felmentő kúriai bíró többször volt szocialisták alkotmánybíró jelöltje, férje pedig az a Varga Jenő, aki a Vectigalis Zrt. korábbi vezetőjeként Gyurcsány Ferenccel sajtóinformációk szerint is kitűnő kapcsolatokat ápol.
V. Cserni János lehet a Fővárosi Törvényszék következő elnöke
Cserni János, a Fővárosi Törvényszék korábbi büntetőbírája jelenleg az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezetfejlesztési és koordinációs főosztályán dolgozik.
A levél tanulsága alapján, dr. Cserni János a bírósági-szervezetrendszerben már most komoly befolyással rendelkezik.
A levél tanulsága alapján, dr. Cserni János a bírósági-szervezetrendszerben már most komoly befolyással rendelkezik.

Cserni 2006 őszén nyílt levélben állt ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök mellett. 2010 szeptemberében pedig Gatter László, a Fővárosi Törvényszék elnöke fegyelmi eljárást indított vele szemben, mivel a mások mellett általa is alapított, balliberális Galamus portálon A mártír harca című pamfletjében megalázó írást jelentetett meg a 2006 őszi rendőrattak áldozatául esett Révész Máriusz fideszes politikusról.
Bíróként is több olyan verdikt kötődik hozzá, amely kétségbe vonhatja pártatlanságát: 2004-ben általános felháborodást kiváltó ítéletében végrehajtandó szabadságvesztés büntetést rótt ki a Magyar Demokrata főszerkesztőjére, Bencsik Andrásra egy Mécs Imre SZDSZ-es politikus által indított rágalmazási eljárásban, amely döntését az akkori Legfelsőbb Bíróság később pénzbüntetésre enyhítette. Ezt a határozatot Cserni törvénysértőnek minősítette – ennek nyomán a Magyar Bírói Egyesület etikai eljárás keretében elmarasztalta.
Cserni egyébként korábban pályázott a Fővárosi Törvényszék jogelődje elnökhelyettesi posztjára, sőt a Fővárosi Ítélőtábla elnöki pozíciójában is elképzelte már magát.
Egy biztos, Cserni kinevezésével megszaporodhatnak az olyan döntések, mint a legutóbbi időzített ítélet a Fővárosi Törvényszéken, ahol véletlenül pont a melegfelvonulást megelőzően döntöttek a 2013-as Budapest Pride után homofób rasszista megjegyzések közepette bántalmazott férfiak ügyében. A sértettet a Soros-féle Háttértársaság a Melegekért képviselte, akik mint arról korábban beszámoltunk, érzékenyítik a magyar bírákat.

2017. július 7., péntek

Iszlám terrorizmus - balliberális nézőpont (csak kép)


A szabadság illúziójáról (csak kép)


Szomáliáról (csak kép)


A kommunisták nagy hazugsága (csak kép)


Svédország vs. ISIS?! (csak kép)


2017. július 5., szerda

A TITOKZATOS ÉS LEGYŐZHETETLEN MONGOL BIRODALOM (Töri Klub Blog)

(Ezt a posztot teljes egészében a Töri Klub Blogtól vettem át, a poszt nem a saját szerzeményem, hanem a posztban megjelölt úriemberé)


A TITOKZATOS ÉS LEGYŐZHETETLEN MONGOL BIRODALOM [29.]

Szerző: Harmat Árpád Péter

A világtörténelem legjelentősebb és legnagyobb egybefüggő területtel rendelkező, mintegy 26 millió négyzetkilométeres birodalmát száz millió lakossal a mongolok hozták létre, mégpedig a középkorban, egészen pontosan a XIII. században. Ezt az óriási, Ázsia nagy részét felölelő területet 1235 -től a központból Karakórumból irányították. A későbbi évszázadokban csak a Brit Birodalom tudta túlszárnyalni ezt a gigantikus kiterjedést, ám hozzá kell tegyük: az angolok gyarmatbirodalma szétszórt, minden kontinensen előforduló területekből állt össze. De hogyan is jött létre a mongolok óriási állama?


A Mongol Birodalom kialakulásához vezető eseménysor egy Temüdzsin nevű harcos felbukkanásával vette kezdetét, aki 1206 -ban egyesíteni tudta a tatárok, kereitek, merkitek és najmanok törzseit, akik közös nagy-kánjukká választották. Az egyesült mongol haderő óriási sereget hozott létre, melynek élére Temüdzsin új néven: mint Dzsingisz kán került. Elhatározta: kiterjeszti Mongólia hatalmát a környékbeli Kínára, majd Közép-Ázsiára, a virágzó Horezm -re, és Szamarkandra illetve Iránra. Hódításai sikert sikerre halmoztak, így halálakor egy hatalmasra duzzadt birodalmat hagyhatott fiára, Ögödejre.

A mongol haderő a sztyeppei népekre jellemző tízes rendszerben "működött", vagyis tizedekre, századokra és ezredekre, sőt tízezredekre (tumenekre) tagolódott. Az egységek parancsnokai az alapján nyertek polgári előjogokat és kiváltságokat a birodalomban, hogy mennyire magas tisztséget viseltek a hódító haderőben. A perzsa mintához hasonlóan különlegesnek számított a nagykán személyes testőrsége, a mangudáj, mely a legjobb, legkiválóbb elit katonákból tevődött össze. (Az egység nagyon hasonlított az ókori perzsáknál bevetett 10 ezer "halhatatlanhoz".) Az alakulat ütőképessége legendásnak számított. Török mintára speciális volt a legfelső osztály helyzete, mivel adózott és kiváltságai bármikor visszavehetőek voltak. Különleges volt Dzsingisz kán törvénykönyve a Jasza (dzsaszag) is, Sigi-Kutuku munkája, mely meglepő hatékonysággal szabályozta a lakosság kapcsolatait, jogi kérdéseit. A Mongol Birodalom legfőbb testülete a kurultaj volt, mely a kánválasztás kérdésében is dönthetett, mivel közel sem tekintette senki törvényszerűnek, hogy apáról fiúra szálljon a legfelső hatalom. Más kérdésekben viszont a nagykán abszolút és szinte korlátlan teljhatalommal rendelkezett.

Dzsingisz után az új mongol nagykán, Ögödej folytatta apja örökségétés győzelmes hadjáratokban fejezte be Kína, majd India és az orosz fejedelemségek meghódítását (Kalka menti csata - 1223). A mongolok Kijev városának 1240 -es felperzselése után már Európa küszöbére érkeztek. Ekkor Ögödej testvérének, Dzsocinak fia, Batu kán vette kezébe az újabb terjeszkedő hadjáratok irányítását és megindította a nagy tatár támadást Lengyelország és a Magyar Királyság legyőzésére. 
A MONGOL KATONAÁLLAM

A sok sikeres csata, hódítás és győzelem hátterében a mongolok bátor, harcias és kegyelmet nem ismerő természete, kultúrája és szokásrendszere állt. A mongol társadalomban a kegyetlenség erénynek számított, a harc pedig kitüntetésnek, akárcsak a csata közbeni dicső halál. A mongol férfiak kisgyermek koruktól lovagoltak, fegyverekkel gyakoroltak, harcoltak és öltek. A gyilkolás olyan természetes volt számukra, mint napjainkban a TV nézés. Egyáltalán nem éreztek lelkiismeret furdalást, azt a gyengeség jelének tartották. 

A mongol harcosok kiemelkedően jól lovagoltak, kiválóan használták a híres mongol visszacsapó íjat, a görbe, bortva éles szablyát, a handzsárt és a lándzsát, melyekhez védekezésül vesszőfonatú vagy bőrrel borított pajzsot használtak. A közvélekedéssel ellentétben a mongolok igenis rendelkeztek fejlett ostromgépekkel is (ezek nagy részét kínai mérnökökkel terveztették), melyeket nagy hatékonysággal használtak. Legnagyobb erősségük azonban a lovas íjászat volt és a váratlan, mindent elsöprő támadás. Híresnek tekinthető a mongol posta-, és futárszolgálat is, mely szent volt a mongolok előtt, hisz a futárokat különleges jogok illették (amit a nyakukba akasztott paiza jelvény biztosított) és az utak mentén mindenhol pihent lovak vártak. (Egy-egy futár egy nap alatt akár 300 km -t is meg tudott tenni, ami a XIII. században példátlan gyorsaságnak számított.)


A mongol köznép és a nojonok (mongol nemesek) nagy része jurtákban és nem kőházakban lakott, ám ezek kényelmesek és nagyok voltak, gyakran szőnyegekkel, prémekkel, értékes tárgyakkal ellátva. A katonáskodásra épülő mongol állam lakói nem szívesen végeztek földművelést, ezt az alantas elfoglaltságot inkább a legyőzött népekre kényszerítették (akárcsak az ókori asszírok). Vallás terén a mongolok a sámánizmust követték, fő istenük több más, sztyeppei néphez hasonlóan Tengri volt. Később a mongolok jelentős része muszlim, vagy buddhista lett.
TÁMADÁS EURÓPA ELLEN

IV. Béla már Juliánusz figyelmeztetéséből tudott a mongol veszélyről, így meg is tette az előkészületeket: összefogást hozott tető alá, a mongolok elől menekülő kunokkal, körbevitette a véres kardot és jelentős sereget verbuvált a tatárok "fogadására". A körülbelül 100-120 ezres mongol had (melyet más források 150 ezerre is becsülnek) három támadási irányból érkezett Kelet-Európába: északon Orda és Bajdár Krakkó és Boroszló lerohanásával érkezett lengyel földre, a fősereg Batu vezetésével a Vereckei-hágón keresztül tört IV. Béla királyságába, Kadán és Szubatáj pedig délen, Erdélyen áthaladva, az Ojtozi-szoroson keresztül nyomult nyugatra. 

Tomaj Dénes nádor a Vereckei-hágónál tett kísérletet Batu megállítására, ám a csatában veszített, majd Csák Ugrin kalocsai érsek serege következett, mely Pest előtt szenvedett súlyos csapást a mongoloktól. Közben a kunok is magukra hagyták a magyar seregeket, mert a pesti polgárság a tatárok kémeinek nézve őket, megölte vezérüket Kötönyt. (A kunok pusztítva távoztak a Magyar Királyságból déli irányban.) A magyarok és mongolok közti döntő csatára végül a Felső-Tisza menti Muhi mezején került sor 1241 április 11-én. Az összecsapás "főszereplője" a Sajó partján felállított magyar szekértábor melletti híd volt, melyen a mongolok többször is sikertelenül rohamoztak, miközben a magyar számszeríjászok hatalmas veszteségeket okoztak soraikban. Ám idővel Batu emberei gázlót találtak a folyón, melyen Szubutáj lovascsapatai sikeresen átkeltek és rohamukkal megfordították a csata menetét. Az ázsiai sereg ezt követően körbezárta a magyar tábort, ahol zűrzavar tört ki. Végül a véres mészárlásba fordult csata mongol győzelmet hozott, rengeteg magyar áldozattal. Rogerius és a perzsa Dzsuvajni leírásai alapján azonban kijelenthető, hogy győzelmük dacára a mongolok is hatalmas veszteségeket szenvedtek.

A magyarok soraiban elesett Mátyás, esztergomi érsek, Ugrin, kalocsai érsek, három püspök, Tomaj Dénes nádor, és három országnagy: a horvát bán, a tárnokmester és az országbíró. Később IV. Béla testvére, Kálmán herceg is belehalt az ütközet során szerzett sérüléseibe. A magyar uralkodó, IV. Béla Pozsony felé kényszerült menekülni, ahonnan Bécsbe távozott. Itt azonban Babenberg Frigyes - a Habsburgok ideje előtt itt uralkodó német herceg - fogságba ejtette és területeket zsarolt ki tőle, kihasználva IV. Béla szorult helyzetét. Végül a magyar uralkodó Bécsből az Adria partjára menekült, Trau szigetére, miközben egy csapat mongol mindvégig a nyomában haladt. Miközben Kadán Trau ostromára készült, a mongolok odahaza átkeltek 1241 telén a fagyott Dunán is, és kifosztották az ország nyugati területeit is, majd tavasszal váratlanul távoztak az országból. A távozás okait illetően megoszlanak a történész vélemények. A két legnépszerűbb elmélet szerint vagy Ögödej halála volt az ok (mely után a zűrzavaros interregnum "trónharcaiban" jelen akart lenni Batu az udvarban), vagy egyszerűen kimerültek készletei és túl nagy volt veszteségeinek nagysága. (Én az előbbit tartom valószínűbbnek.)


Bár a nagyobb magyar kővárak megúszták a tatárjárást - hiszen előtámadás révén Batu katonái nem hoztak magukkal ostromgépeiket - a pusztítás hatalmas lett Magyarhonban. A lakosság negyede meghalt, teljes falvak néptelenedtek el és rengeteg embert el is hurcoltak a tatárok.
A MONGOL BIRODALOM MÁSODIK FÉNYKORA ÉS SZÉTHULLÁSA

Ögödej halála után egy néhány éves interregnumot követően Güjük vette kezébe a birodalom irányítását, ám Batu nem törődött bele mellőzésébe és megalapította - mégpedig saját, nyugati hódításai területén - a központtól független Aranyhordát. Innentől megkezdődött a hatalmas birodalom fokozatos, lassú széthullása. Úgynevezett uluszok, tartományok alakultak ki, bár Güjük után még két nagykán, Mönge (1251-1259) és Kubiláj (1260-1294) még úgy-ahogy egyben tartották a legfőbb részeket. Kubiláj államába utazott el 1275 -ben a velencei Marco Polo és készített érdekes beszámolót a mongol uralkodói udvarról illetve kalandjairól. Később az utókor erős kritika alá vette Marco Polo útibeszámolóját és kétségbe vonta annak személyes jellegét. Ma a kutatók többsége úgy véli, hogy Marco Polo személyesen soha nem járt Mongóliában, írásait másodkézből, utazók beszámolóiból készítette el a Fekete-tenger partján (a Mongol Birodalomba vezető és onnan visszatérő utak kiindulópontjánál). 


Kubiláj uralma idején támadta meg a Mongol Birodalom Japánt,először 1274 -ben 23 ezer katonával (hakatai csata), majd 1281 -ben egy még nagyobb haderővel. Mindkét alkalommal Kjusu szigetén zajlott a mongol partraszállás és mindkét alkalommal a nagyobb létszámú japán seregek győztek. A második esetben egy hatalmas tájfun (kamikaze, isteni szél) is segítette a japánokat. 


Kubiláj halála után 76 évvel a Mongol Birodalom egy kis időre még egyszer felemelkedett, amikor 1370 -ben egy Timur Lenk nevű, Csagatáj leszármazottjaként felbukkanó szamarkandi harcos felvette a "nagy emír" címet. Hódításai során legyőzte az orosz fejedelmeket, majd elfoglalta Moszkvát, később pedig az afgán uralkodók hódoltatását követően bevette Heratot is. Timur Lenk legnagyobb haditette azonban India és Perzsia legyőzése volt 1390 és 1398 között. 1400 -ra a feltámadt Mongol Birodalom már Európa felé terjeszkedett, ám ezúttal útjában állt az időközben kialakult és egyre erősebb Oszmán Birodalom. 


Timur Lenk a középkor egyik legnagyobb összecsapásában a híres Ankarai csatában győzte le a törököket, 1402 július 20 -án. Bajezid szultán ketrecbe került és élete végéig Timur Lenk foglya maradt. A nagy mongol győzelem óriási szolgálatot tett a Magyar Királyságnak, mely a török vereség miatt végre fellélegezhetett és évtizedeket nyert az oszmánok elleni harcra való felkészüléshez. (Ebben a megnyert időszakban hozta létre Zsigmond a déli végvári vonalat.)

A Mongol Birodalom Timur Lenk halála után végleg szétesett, bár egyes területei még évszázadokig jelentős erőt képviseltek. Ilyen volt a híres Aranyhorda és szétesése után utód-kánságai illetve a Krími tatár kánság is, mely egészen 1783 -ig fennállt (II. Katalin ekkor kebelezte birodalmába). Ezzel végleg eltűnt egy hajdan legyőzhetetlennek tartott, titokzatos és legendás birodalom utolsó maradványa.

Harmat Árpád Péter

Felhasznált irodalom:
Vásáry István: Dzsingisz kán és öröksége. Magyar Nemzet Múzeum, Bp., 2007
B. Szabó János: A tatárjárás. A mongol hódítás és Magyarország. Corvina Kiadó, 2016
Salát Gergely: Mongol hódítás Kelet-Ázsiában, a 13. század első felében
Daniel C. Waugh: The Pax Mongolica