2018. szeptember 28., péntek

Bertha Szilvia Zsuzsanna: Az Európai Ügyészségről


"Jól gondold meg, támogatod-e?!

Az Európai Ügyészséget (EÜ) igenlő magyaroknak, egy másik aspektusról.

Csatlakozzunk az EÜ-hez, mert az majd rendbe teszi nálunk ezt a rettenetes, korrupt bagázst!
Neeeem, nem teszi rendbe! A szabályok értelmében csak vizsgálatot kezdeményezhet, de annak lefolytatása, és az ítélkezés a nemzeti hatóságok, intézmények feladata (hazai ügyészség, hazai bíróság).
Tehát, aki azért támogatná ezt az egész agyrémet, mert úgy véli, mi magyarok szolgalelkűek, gyávák és bénák vagyunk a saját gazembereink elzavarásához, no de majd a nyugat segít (sic)...az felejtse is el. A Nyugat, bocsánat, nyugat, még soha, semmiben nem segített nekünk.
Akkor mi értelme az egésznek? 
A nyilvános, akár nemzetközi meghurcolás lehetősége, amely viszont így az EU kezébe kerül, még az utolsó kis polgármester esetében is. Bárki ellen lehet majd hadjáratot folytatni, aktuális és térségi politikai, gazdasági célok szerint. 
Ha szükség van egy ingatlanra, területre, termőföldre, de a helyi vezetés nem akarja, nem adja, elég lesz csak jól megbolygatni a korábbi pályázatokat, ahol mondjuk kiderül: nem is igazi tanösvény épült, hanem valójában járda az embereknek. S a gaz, korrupt politikust és hivatalnokokat már le is járatták. Mert Európát uraló liberálisoknak lesz pénze rá, hogy a település vagy térség összes lakójával nagyon hitelesen tudassák, micsoda egy galád bűnöző a polgármester, a jegyző, meg a mindenki. Ellenben milyen tuti gyerek ez az XY, sokkal alkalmasabb lenne helyi vezetőnek. Akit a háttérben, titokban vagy akár nyíltan, ők támogatnak és irányítanak majd, és aki éppen ezért majd boldogan adja a kívánt termőföldet, területet, ingatlant, engedi be a környezetszennyező gyárat, újabb multit stb... És még meg is magyarázzák majd az embereknek, hogy ez nekik jó. Így lehet majd sunyiban minden maradék értéket, a mi saját hazánkból, az európai vadkapitalista vadliberális urak kezére játszani.

Minden értelmes polgármester, képviselőtestület ellen igenis lehet találni ilyen ügyeket. Az EU-s pályázatok nagy része totál értelmetlen és szükségtelen volt, van és lesz, tehát rafináltság kell hozzá, hogy mégis lehessen a település, a közösség valós érdekét szolgálóan felhasználni. Rafináltság, ami bizony némi csalás. Ez van. Ilyen a világ, ilyen, amikor néhány ezer kilométerről próbálják eldönteni, mire van szükség Borsod alsón.

Legyen mindenki nyugodt: ha Európa élén nem a liberális demokraták állnának, hanem a nemzetben gondolkodó konzervatívok, és ők akarnának egy ilyen Európai Ügyészséget létrehozni, akkor egyből fastisztanácirasszistaantiszemita, sőt, modern SS szervezetnek kiáltanák ki a mi kis liberálisaink. De így, hogy ezt ők akarják, és ők akarják ideológiai terrorfegyverként használni, így hatalmas a kampány érte!

Arra már ki sem térek, hogy most komolyan, ennyire tartjuk magunkat? A belügyeinkbe kívülről hívunk beavatkozókat? Önként és dalolva KÖVETELJÜK a szuverenitásunk, a függetlenségünk újabb és újabb csorbítását? Mások ítélkezzenek a mi csibészeink felett? Hát ne!
A nyugat pedig: még akkor is csak nagyon drágán mérték a segítséget, amikor nem belügyi problémánk volt, hanem Európa volt veszélyben, s ennek elhárításához kértük a támogatást, külső ellenségek ellen. '56-ról meg már ne is beszéljünk. Mi soha nem kaptunk segítséget a nyugattól, csak árulást, kifosztást. Most se számítsunk másra!

Csak merj látni, s tisztán gondolkodni, magyar!

Bertha Szilvia"

TELJES LELEPLEZŐDÉS: A JOBBIK VEZETŐI SAJÁT PÁRTTAGSÁGUKAT IS ÁTVERTÉK

A hangfelvétel leirata:


Farkas Gergely: A másik, amit írtam az elnökségi levlistára, hogy az egész bagázst, ezt a Toroczkai bagázst azzal lehetne hitelteleníteni, hogy bemutatnánk, hogy itt nem feltétlenül politikai irányvonalbeli másképp gondolkodásról van szó, hanem személyes ambíciók kapcsán, az abban való csalódás, hogy ők nem lettek, Toroczkai nem lett pártelnök, ugye csomóan nem lettek országgyűlési képviselők, Szőcs Norbi, Árgyelán, Császárné ezek mind országgyűlési képviselők szerettek volna lenni. Amikor volt az ominózus országos választmányi ülés, amikor ki lett hirdetve, onnantól datálható az ő pálfordulásuk.

Jön ez a kilépési hullám, ezt meg ellensúlyozva, most ugye volt egy belső kommunikáció, hogy többen léptek be, mint ahányan kiléptek, de olyanokat is lehetne, hogy megszólaltatni egy-két embert, aki ismertebb, hogy ő pont most lép be, meg most kezd bízni a Jobbikban, meg örül, hogy ilyen emberektől megszabadultunk, persze ezt egy kicsit szofisztikáltabban. Tehát felmutatni az ellenpólust is, hogy ne csak az a kilépési hullám söpörjön végig a médiában, hanem az ellen oldal is, ami a mienket erősíti. Tehát szerintem meg kellene keresni néhány olyan embert, értelmiségieket, akik pozitívan nyilatkoznak arról, hogy a Jobbik most már végképp kilépett abból a szélsőjobboldali pártiságból ami sokakat távol tartott. Ilyen jövőképet felmutatni szerintem fontos lenne.

XY: Szaszival kell beszélnünk.
Kárpát Dániel: Valakit kirúgunk és beléptetjük.



NEVETÉS
Kárpát Dániel: A sas nem kapkod legyek után, tehát ha azt a látszatot fent akarjuk tartani, hogy itt nincs pártszakadás és igazából itt nem mi vagyunk reagálási kényszerben, akkor nagyon csínján kell ezekkel bánni. A legjobb lenne talán ha egy összefoglaló cikk készülne a Gergőnek a nyomvonalán, amit elmondott, hogy az összes lúzerről bebizonyítjuk, hogy miért lúzer és miért nem tudja elfogadni. Most nyilván ezt nem injekciósan kell megírni, tehát semmiképpen sem úgy, hogy itt valami összeesküvés elmélet szaga legyen, de az lenne a jó, ha a kommentelőink egy copy paste-el ezt így mindenhová be tudnák szúrni. Ha elfogadtok egy tanácsot, én nem a zsúrpubit javasolnám, hiszen a zsurpubi.hu az annyira leekézte magát, az összes ilyen támadó jellegű cuccunk az ott jelent meg az utóbbi hetekben-hónapokban.

ismeretlen megszólaló: A kilépési hullám most… Az Enikő is akar a héten sajttájt. Kurva élet, hogy meg fogják kérdezni, hogy kilépési hullám van, erre kell szerintem nagyon hamar, hogy belépési hullám van. És pont, és lezártuk, nem foglalkoztunk vele. A Fidesznek a dolga.

ismeretlen megszólaló: Kétszer annyian léptek be, mint ki.
Kárpát Dániel: Ez mondjuk kamu.

ismeretlen megszólaló: Cáfolni kell ezeket.
Kárpát Dániel: Én nem mondanám.

ismeretlen megszólaló: Mennyit küldött ki a Szaszi? Ötven valahányan léptek be és harmincan ki.
Kárpát Dániel: Jó, hát ezt egyikünk sem hiszi el!


vége

2018. szeptember 27., csütörtök

Hogyan nézzük hülyének az embereket gyurcsányista módra (csak kép)

A baloldali gyurcsányista manipuláció iskolapéldája, tégy úgy mintha te hatalmasat erősödtél volna, miközben semmivel nem nőtt a támogatottságod. A gyurcsányista oldal leírja, hogy a Fidesz 41ről 37 % gyengült, miközben ők 10 %-ra erősödtetek. Ehhez még szépen táblázatokat is mellékelnek. Csak ha vesszük a fáradságot és megnézzük a cikket jobban, akkor egyből feltűnik pár dolog. A Fidesz a Medián szerint 37 %- de ahol ők 37 % ott a DK csak 6 %, és ahol ők 10 % ott a Fidesz 60 %! Vagyis elég manipulatív a cikk, a legszebb, hogy az ellenzéki pártok eredményeit rakják ki, miközben a Fideszét nem merik odatenni, mert akkor egyből kiderülne a turpisság. 

Akkor a valós tények a teljes népességben 37 % a Fidesz ezzel szemben a DK csak 6 %, a választani tudók között a Fidesz 53 % a DK ott csak 9 %, a biztos szavazók között a Fidesz 60 % szemben a DK - állítólagos - támogatásával. Tényleg jót tett a DK-nak, hogy az utcán vergődtek, az mellékes, hogy beégtek és alig voltak rájuk kíváncsiak, de a növekedés nem is kimutatható, mint ahogy ez a manipulatív cikk sugallni akarja. 

Még a tényeket is képesek meghazudni és a semmiből hírt csinálni, úgy hogy valójában semmi nem történt.





2018. szeptember 24., hétfő

A gyurcsányi roadshowról

Nem nagyon akartam Gyurcsányról írni, mert valamiért nem szívesen veszek tudomást ennek az emberi söpredéknek a létezéséről sem, de az utóbbi napok eseményei nevezetesen a gyurcsányista roadshow-k mellett nem tudok elmenni szó nélkül, és nem is igazán akarok, mert a pofátlanságnak és a nagyképűségnek is van egy bizonyos határa.

Az ne akarjon utcára vonulni és a tömeggel kormányt buktatni, aki anno, mikor hatalmon volt, a hasonló okkal az utcára vonulóknak a legkeményebb rendőrterrorral válaszolt. Ha lenne benne némi becsület, akkor ezt a lehetőséget számításba sem venné, de mint mindenki tudja ferinknek nem igazán van gerince, azt nem tudom pontosan mi van helyette, de a gerinc az biztosan hiányzik belőle. 

Volt ugye vasárnap az 5 ezerfős "megatüntetés" aztán kedden egy szerényebb, ahol már a kormány megbuktatását tűzte zászlajára, hogy addig az utcán marad, amíg a kormány le nem mond, akkor viszont Feri elmehet nyugodtan hajléktalannak és csövezhet az aluljárókban, mert a jelenlegi hatalomnak - legyen az bármennyire is szimpatikus - az esze ágában sincs lemondani az ekkora társadalmi és választói támogatással megszerzett hatalomról. Pár nappal később már fel is függesztették a kormánybuktató forradalmat, érdektelenség hiányában a forradalom elmaradt. Feri nem érti meg, az amit ő 2006-ban csinált a jelenlegi helyzetben nem áll fenn. Az emberek úgy ahogy, de gyarapodnak és nem érdekli őket az elit sikkasztásai, az max csak akkor érdekelné, ha megszorítások lennének, mint 2006-ban.

Ez az ember mindig meg tud lepni, amikor már azt hiszem, hogy nem tud még mélyebbre süllyedni a politika mocsarában, akkor rácáfol és kiderül, hogy van még mindig lejjebb. A legújabb ötlete, hogy utcára hívja az embereket - mint 2006-ban - és a tömegre támaszkodva buktatja meg az áprilisban törvényesen megválasztott kormányt, mindehhez az ürügyet a Szardefincsi jelentés szolgáltatja, amit józan gondolkodású és normális ember ki sem ejtene a száján. De Ferinél nincs min csodálkozni. 

Még mindig ott tart, hogy áprilisban a Fidesz csalással nyert - teljesen figyelmen kívül hagyja a tényeket - pedig már a világon minden komoly szervezet, de még a hazai ellenzéki szakértők, a saját elvbarátai is elismerték, hogy semmiféle csalás nem történt. Egyszerűen a rendszer annyira bonyolult, hogy fizikai képtelenség kivitelezni egy ilyen akciót, és még a kézzel írt jegyzőkönyvek sem támasztják alá. Az, hogy vannak anomáliák, kilengések, kisebb csalások, helyi eredmények befolyásolása, az mindig is volt és mindig is lesz, ebben semmi új nincs, csak azok számára, akik valahol vidéken megszoktak egy kényelmes életet és a városban szembesülnek a valósággal. A rendszer nem igazán tökéletes, szóval van min javítani rendesen.

A mi ferink ettől függetlenül, még mindig ezzel kampányol, az sem zavarja, hogy semmiféle bizonyíték nincs az állítására, de abban bízik, hogy ha valamit sokat ismételget egy idő után - függetlenül attól, hogy igaz vagy sem -, de az emberek tényleg elhiszik, hogy csalás történt, ő pedig ebből majd valamiféle politikai tőkét kovácsol. Ferinek egy célja van, és ez vezéreli már lassan 10 éve, hogy visszaszerezze a kormányrudat, amiről 2009-ben lemondott önként és újra ő legyen Magyarország miniszterelnöke. Ha anno nem kellett volna megszorítani, valószínűleg éles lőszerrel lőnek a tömegbe Feri rendőrei. Ferinek már fel kellene fogni, az emberek leírták őt, bármennyire is próbál erőlködni ő már a politika süllyesztőjében van, a politikában nem egy márkanév, nem igazán lehet eladni semmit, hogy kicsit humorral éljek. Néha nehezemre esik eldönteni, hogy Feri éppelméjű, vagy csak ennyire ostoba? De ez egy más kérdés.

Ő sohasem volt egy egyenes ember. Ezért ne is várjunk tőle egyenességet, becsületet meg pláne nem, mert azt meg hírből sem ismeri. Annak idején 12 évvel ezelőtt a legkeményebb rendőrterrorral válaszolt mindazoknak, akik ellene tüntettek, miután nyilvánosságra került az ominózus öszödi beszéd, ahol bevallotta, hogy tulajdonképpen egy becstelen, senkiházi, olcsó, hazudozó ember, akinek semmi keresnivalója nincs a politikában és a legtávolabbi börtön legsötétebb zárkájában lenne a helye. 

Azért valahol vicc, hogy 2006-ban, amikor a Csótényék szerint a legnagyobb demokrácia volt Magyarországon, akkor a rendőrség a legkeményebb terrorral lépett fel a tüntetőkkel szemben, megverték, térdepeltették, elhurcolták, megalázták és még ki tudja mit csináltak a tüntetőkkel a szemkilövetésekről meg a többi szarról már nem is beszélve. Akkor persze demokrácia volt, nem tudom milyen perverzió kell hozzá, hogy valaki azt állítsa, hogy amikor a rendőrség lábbal tiporja a legelemibb állampolgári jogokat, akkor demokrácia van. Most pedig, amikor a hatalom mindenféle tüntetést, legyen az bármilyen hangos magasról leszar és mindenki számára biztosítja a megszólalás és a tiltakozás lehetőségét, akkor meg diktatúra van Magyarországon. Pedig még a Videoblogjában Dopeman is elmagyarázta, hogy nincs diktatúra, de Ferinek szintén valami perverz vágytól vezérelve az a téveszméje van, hogy ő bizony diktatúrában él, csak ez a többséget nem érdekli.

2018. szeptember 23., vasárnap

Egy kis Gyurcsány (csak kép)


Egy kis Gyurcsány (csak kép)


A baloldali korrupció (csak kép)


Libsi- Magyar szótár (csak kép)


Durva korrupció (csak kép)


2018. szeptember 19., szerda

Varjú László otthonápolós álszimpátiája és a valóság

Nem tudom, hogy hány alkalommal fogok még ebben a témában írni, de ha egyszer valami zavar, egyszerűen nem tudok elmenni mellette anélkül, hogy ne tenném szóvá az adott dolgot vagy ügyet. Ilyen az is, amit lentebb pár mondatban összefoglaltam.

Az otthonápolás igenis legyen elismert munkaviszony, ezt én is támogatom, de azzal soha nem fogok egyetérteni, hogy ezt egyesek a politikai ámokfutásához használja fel, mint ahogy a baloldal és különösen a DK teszi és ehhez még a parlamentben egy politikai színjátékot egy igazi szociális bohózatot is előadnak.

A Demokratikus Koalíciónak nevezett politikai formáció számára semmi sem szent. Igaz az önkritika és a becsületesség soha nem volt a baloldal és főleg a magyar baloldal erőssége. Ők mindig a képmutatást és a pofátlanságot képviselték. Mindent és mindenkit képesek felhasználni, hogy a politikai népszerűségüket növeljék. Ebben teljes egyetértés van a hazai baloldalon pártoktól függetlenül.

Természetesen mindezt eddig is tudtam és nem is nagyon lepődök meg már velük kapcsolatban semmin sem. A minap az egyik országgyűlési képviselőjük Varjú László felolvasott egy levelet egy otthonápolós pólóban - mert mostanság a balos söpredék soraiban divattá vált ilyen pólóba beülni a parlamentbe -, amit egy otthonápoló - vagy a DK pártközpont - írt. Maga a levél tényleg szívszorító és az ember teljes egészében a levélíróval ért egyet. 

Itt meg is állnék egy pillanatra, mert az én családomban volt nem is egy otthonápoló vagyis igencsak tisztában vagyok a helyzetükkel és a problémával. Ezért is háborít fel jobban a kelleténél az ügy és tartom undorító dolognak, ahogy a DK próbál ebből az ügyből is politikai hasznot húzni kihasználva azt a sok szerencsétlen embert. Az elmúlt 30 évben mindegyik kormány nagy ívben tett rájuk és ezzel a szűk társadalmi csoporttal nem foglalkozott, természetesen oldaltól függetlenül.

Sőt amikor az otthonápolók levelet írtak az ügyükbe a szakminisztériumba a baloldali kormányok idején, akkor még csak válaszra sem méltatták őket, na ennyire őszinte a baloldal hozzáállása a témához és az otthonápolók ügyéhez.

Varjú László azonban egy képmutató. Miközben felolvasta a levelet utána gyorsan egy kiadósat orbánozott és fideszezett egyet, majd megjegyzi, hogy a fideszes urak micsoda luxusban élnek. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a dékás urak és úgy általában az országgyűlési képviselők is hasonló luxusban élnek (Botka Rolex Laci). Arról nem beszélve, hogy amikor baloldali kormányok voltak hatalmon - mindegyiket ideértve -, akkor paradox módon ők sem foglalkoztak az otthonápolás ügyével, és most is csak azért foglalkoznak vele, mert a téma bekerült az aktuális közbeszédbe és gyorsan rá is repültek a témára, hogy ebből is némi népszerűségre és politikai tőkére tegyenek szert. Vagyis akkor, amikor csak egy kiadós orbánozásra használják ezt az ügyet is, akkor ez a részükről nem több képmutatásnál. Őket ugye csak a fideszezés érdekli, csak arra használják ezt sok szerencsétlen és kiszolgáltatott embert, hogy a kormányt szídhatják és nem a valós problémáikkal foglalkoznak, nem tesznek le semmilyen javaslatot az asztalra, nem fogalmaznak meg semmilyen szakmai kritikát és nem kérnek elnézést a nem törődömségükért, amikor hatalmon voltak.

Ma annyit már elértek, hogy az otthonápolást is beszámítják a szolgálati időbe és némi pénzt is kaptak, de ezt sem a mindig "szociálisan érzékeny" baloldalnak köszönhetik. Persze ez nem sok és igenis lehetne ennél jóval több is, de még mindig több amit a Varju nevével fémjelzett időszakban kaptak a magyar államtól. Amúgy az is érdekes, hogy az otthonápolók több éve küzdenek azért, hogy az otthonápolás is munkaviszony legyen, mégis csak pár hónapja lett érdekes a baloldali pártoknak és azon belül is a dékás Varjú Lászlónak. 

Azért megnéztem a mi Lacink vagyonnyilatkozatát itt, és meg kell állapítanom, hogy Varju elvtársnak sem kell nagyon aggódnia a luxus miatt. Legalább hat cég van a nevén, vagyon azok bevételéből, hány otthonápolónak jönne ki a fizetése? Mondjuk ha eladná a 93 milliót érő panzióját! Csak kérdezem! Vagy Varju Laci elvtárs fizetéséből - ami havi 1514700 ft bruttó havi 1010300 ft nettó - hány havi fizetése jönne ki egy otthonápolónak? Mert, gondolom ahogy a gazdája, úgy ő sem veszi fel a fizetését! 

2018. szeptember 18., kedd

Alternatív térkép (csak kép)

vége

Az otthonápolásról és politikai manipulációkről

Undorító és felháborító dolognak tartom, amikor egyesek - és itt most kifejezetten politikusokra gondolok, ráadásul a rosszabbik fajtából -, kifejezetten politikai célból - és nem meggyőződésből - elesett és kiszolgáltatott embereket, arra használnak, hogy a rivaldafényüket kihasználva népszerűségre tegyen szert, azt a látszatot keltve, mintha ezt a küzdelmet ők kezdték volna és ők az egyetlenek, akik kiállnak egy szép és nagy célért, és ennek érdekében bármire képesek, pl. "Legyen munka az otthonápolás!" feliratú pólókat vesznek fel, pusztán azért, hogy ezen szerencsétlen emberekkel való álszolidaritásból rövid távon politikai tőkét kovácsoljanak és így ülnek be a magyar törvényhozásba. Amíg a nyár elején néhány érdekvédelmi szervezet nem kezdte el piszkálni a témát, a balos politikusoknak eszük ágában nem volt foglalkozni ezzel a témával.

Ez a részükről nem több álszentségnél, képmutatásnál és pofátlanságnál - ami a baloldali politikusokra hatványozottan jellemző. Egyfelől cinikus - és emiatt nagyon irritáló -, másfelől meg ironikus hozzáállás a részükről, bár valószínűleg a morális érvek őket soha nem zavarták, a lényeg, hogy minimális népszerűségre tehessenek szert. Miközben pont a szoci kormányok miatt is kerültek reménytelen helyzetbe, most ugyanezen szocik kérik a helyzet rendezését, persze ha rendezné a kormány, úgy ahogy szeretnék akkor hirtelen a legrosszabb döntés lenne az ellenzéki oldalról a retorika.

Nekem anno hozzátartozóm - igaz már meghalt -, aki 24 órás ápolásra szorult, mert testi és értelmi fogyatékos volt, akit a nem túl kedves nagyanyám - más ő sem él - ápolt és gyakorlatilag egy járókában élte le az életét, ezért is érint kicsit érzékenyen ez a kérdés. Tudom milyen az, ha valakinek egy életen át kell ápolnia a hozzátartozóját és se szabadság, se táppénz, se segítség nincsen. Ha majd valami hasonlót tud felmutatni bármelyik politikus, akkor majd lesz értelme beszélgetni nekik erről, addig meg szégyelljék magukat a hozzáállásuk miatt.

Mert az érintettek közül senki se ringassa magát abba az illúzióba, hogy ezek a személyek tényleg mellettük állnak, vagy velük szimpatizálnak, (kicsit olyanok, mint a Gyurcsány, aki nem veszi fel a fizetését, és ettől micsoda remek ember, csak a fanjai, azt az apróságot felejtik el, hogy a cégeiből évente 80-100 milliót vesz ki, tehát az a pár millió tényleg nem oszt vagy szoroz az ő esetébe, de ezt mifelénk úgy hívják, hogy képmutatás). 

Az otthonápolókkal szimpatizál politikusokat csak a rivalda fény érdekli, meg az, hogy lehet mutogatni, hogy micsoda szar ez az Orbán kormány, nem mintha az elődei ugyanebben a kérdésben más álláspontot képviseltek volna, mert ez úgy senkit nem izgat. Pedig volt idő, amikor a szocik voltak kormányon és lett volna bőven idejük, hogy rendezzék ezeknek a kiszolgáltatott és elesett embereknek a sorsát, de mégsem tették meg, sőt nagyon tudomást sem vettek róluk, most is csak azért foglalkoznak velük, mert így lehet kritizálni Orbánt és le lehet járatni ezzel amkormányt, valós megoldást viszont ők sem tudnak mondani. Mármint olyan megoldást, ami kivitelezhető is.

Mint ahogy ezt mostanság egyes balos - Kunhalmi Ágika - és elempés politikus is megteszi és ilyen feliratú polókban trónolnak - nem kevés pénzért természetesen - a parlamentben. Ők egyáltalán hogyan tudnak bármit is hitelesen képviselni önzetlenségből? Ez nem jellemző a politikai baloldalra, ott csak az önfényezés és a nem létező szociális érzékenység emlegetés a jellemző.

A másik, hogy arról rizsáznak, hogy 1749 napja nem munka az otthon ápolás, mert korábban az volt? Pontosabban azt várják, hogy legyen munkának elismerve az otthonápolás! Én nem akarom a mostani kormányt védeni, mert sokszro elmondtam, hogy sok szar csináltak már, amióta kormányon vannak, de azért túlzásokba sem kell esni, a pofátlanságot meg egyenesen rühellem és elutasítom, legyen bármilyen kormány is hatalmon.  Úgy tesznek, mintha 2010 előtt minden szuperul működött volna az otthonápolásban, de jött a patás ördög alias Orbán és mindezt felrúgta és azóta élethalálharcot vívnak. Azt persze elfelejtik a kedves balos álszolidáris politikusok, hogy 2010 előtt is ezért harcoltak, hogy legyen elismert munka az otthonápolás

vége

A magyar bíróság (csak kép)



vége

2018. szeptember 15., szombat

Üzentem Szardefincsinak (csak kép)


Leoltottam Újhelyi pistát (csak kép)


Azért mennyire szánalmas, hogy a magyar baloldali politikusok azon erőlködnek, hogy egy magyarellenes eus képviselő magyarellenes jelentésének elfogadásából próbálnak politikai tőkét csinálni és valami minimális népszerűségre szert tenni és ezzel gyakorlatilag legalizálni a hazaárulásukat. 

A magyar nép ajándéka SARDEFINCSINEK (sargentini) (csak kép)


2018. szeptember 13., csütörtök

A Sargentini szarjelentésről

A hazai baloldal önfeledten tapsol annak, hogy az Európai Parlament megszavazta az un. Sargentini jelentés néven elhíresült koholmányt - mert nem több egy ócska koholmánynál -, de valójában a saját politikai butaságukat tapsolták meg, mint félnótás agyalágyult szellemi fogyatékosok, bár nem szeretném megsérteni szellemi fogyatékoskokat. Ami nem több egy hazug papírfecninél. A papír többet ér amire ezt a mocskolmányt rányomtatták. Aki ezt magyarként megszavazta vagy tartózkodott a szavazáskor, az gyakorlatilag kiírta magát a magyar nemzet soraiból és az lenne a legbecsületesebb a részéről, hogy a magyar állampolgárságról azonnali hatállyal lemond és visszaadja a magyarságnak. 

És bárki bármit is mondjon én vettem a fáradságot és végigolvastam a jelentést. Nem mondom, hogy örömmel tettem. És azt sem állítom, hogy minden szava hazugság lenne, van benne némi igazság, és annál is több féligazság, valamint egy sor olyan ügy, ami ma már semmilyen aktualitással nem bír, vagy eleve évekkel ezelőtt régen lezárt ügy, amit a kormány az unió vezetésével együttműködve kompromisszumra jutott. Ami az embernek egyből szembetűnik az a szakmaiság hiánya és a szöveg erős politikai tartalma. Inkább tudnám egy politikai propagandakiadványhoz hasonlítani, mint egy szakmai és tudományos szempontok alapján készült tanulmányhoz, és ez még nagyon pozitív kritika a részemről. Nem az a baj, hogy kritizálják a kormány, mert azt kell is, szakmai szempontok alapján az egyes konkrét ügyekben igenis kritikát és javaslatokat kell megfogalmazni a kormány számára az ellenzék, a kormányoldal, a szakmai szervezetek és az érdek-képviseletek részéről. Azt sem állítom, hogy ne lennének gondok és problémák az országban, azok mindig is voltak és mindig is lesznek, az persze egyből feltűnt nekem is a jelentésben, hogy a valós problémákról mélyen hallgatnak és az egyes ügyeknek a kiváltó okairól is néma csend és hallgatás van a jelentésben. Ehhez pedig nem kell sem fideszesnek sem orbánfannak lennem, de ha még az is volnék a tényeken akkor sem változtatna.

Attól, hogy valaki nem szereti Orbánt, a Fideszt vagy mindazt, amit ráerőltettek erre az országra, még nem tapsikol egy olyan jelentés elfogadásakor, ami 90 %-ban bemocskolja a magyar nemzetet. Lehet ezt félremagyarázni, hogy itt a magyar kormányt ítélték el jelképesen, de ez csak ócska félremagyarázás, nem a magyar kormányt, hanem a magyar választókról mondtak ítéletet burkoltan pedig azért, mert a magyar társadalom többsége korosztálytól függetlenül elítéli az illegális bevándorlás minden formáját. 

Maga a jelentés tele van pontatlanságokkal, tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal, ferdítésekkel, szándékos félremagyarázásokkal. Amire ez a poszt kevés volna, hogy tételesen felsoroljam. Pedig lenne bőven miről írni, mert egy sor olyan dolgot is megemlít a jelentés, ami közvetve vagy közvetlen nem a kormányzat felelőssége, ehhez pedig nem kell kormánypártinak lenni. Aki pedig nem érti, hogy itt miről is írok, az valószínűleg nem olvasta a jelentést és nem nézett utána egyesével és tételesen az abban felsorolt ügyeknek és mindenféle kritika és fenntartás nélkül pusztán az Orbánnal szembeni gyűlölete okán elfogadja a jelentésben foglaltakat. Elég csak itt az olyan vádakra gondolni, mint az antiszemitizmus, romák megkülönböztetése vagy gárdamasírozások.

Maga ez a jelentés, ez valójában nem több egy szokásos jelentésnél, aminek önmagában semmilyen következménye nincs Magyarországra nézve, arról nem beszélve, hogy csalással és az Európai Parlament szavazásra vonatkozó szabályainak félreértelmezésével és szándékos félremagyarázásával fogadták el, úgy, hogy a tartózkodó szavazatokat nem vették figyelembe. De ez annyira apróság a jelentés szempontjából, hogy érdemben nem is foglalkozok vele. A jelentés hitelességét, tényszerűségét, objektivitását és aktualitását megkérdőjelezi és kétségbe vonja készítőinek politikai meggyőződése és közéleti múltja. Maga Sargentini egy nyíltan bevándorláspárti politikus, aki valamilyen perverz meggyőződésből kiindulva azon dolgozik, hogy az őslakos európai lakosságot eltüntesse és ezen nézeteinek nem egyszer hangot is ad. A másik, amit egyből felhoznak a jelentéspártiak, hogy Orbán és a Fidesz EP pártcsaládja is megszavazta, méghozzá kétharmaddal. Ez természetesen ebben a formában nem igaz, mert elsősorban azok szavazták meg, akik bevándorláspártiak - van egy-két kivétel -, de azok meg csak a politikai haszonszerzés érdekében szavaztak Magyarország ellen. 

A balosok már odáig mentek, hogy az EU kétharmadának akarata ez és, hogy ez az igazi kétharmad, nem pedig a márciusban megválasztott kormány kétharmada. Azt az apróságot azonban elfelejtik, hogy az uniós parlamenti képviselőket listák alapján választják, ahol a szavazók kizárólag a pártszimpátia alapján szavaznak és nem a személyes ismertség alapján. A szavazók sokszor nem is ismerik azokat a jelölteket, akiket a jelölő pártok a listáikra rátesznek. 

Miről is szól az egész. Arról, hogy az uniós politikai elit valamilyen perverz meggyőződésből azt akarja ráerőltetni egész Európára és az európai társadalmakra, hogy a bevándorlás az valami klassz dolog és a multikulturalizmusnál nincs is jobb, ami valójában a német-francia gazdasági elit érdekeit szolgálja, akiknek olcsó munkaerőre van szüksége, mivel a baloldali és liberális népességpolitika miatt az európai társadalmakban kivétel nélkül mindenhol csökken a népesség és az őslakos társadalom elöregedik. A végső cél persze a nemzeti hovatartozástól mentes egységes és full-liberális Európai Egyesült Államok. 

És mivel a jelenlegi magyar kormány - és más kelet-közép európai uniós kormányok is - ezt semmilyen módon nem támogatja, sőt ez ellen harcol - most teljesen mindegy milyen eredménnyel - így mindent megtesznek az ő elhallgatásuk érdekében. Az uniós vezetők félnek, hogy jövőre az európai parlamenti választások alkalmával a bevándorláspárti erők történelmi vereséget fognak elszenvedni a bevándorlásellenes erőktől. 

Persze azt nem merték egyetlen egy jelentésbe leírni, hogy a bevándorlás és a migrációt pártfogolják, hanem készítettek egy jelentést, ahová mindezt egy egyszerű pontként eldugták, mintha az csak egy pont lenne a sok közül. Bár milyen európai parlament az, amelyik az európaiak ellen hoz határozatot az idegen betolakodók érdekében? Viszont úgy a hazai közönség számára is könnyebb eladni a jelentést és megnyerni annak támogatása érdekében, ha sok egyéb dolgot is beleszúrnak és magát a legfőbb mondanivalót elrejtik a sorok közé.

Az sem értem, hogy a mindig európai értékeket hangoztató bal és liberális pártok miért írtják tűzzel-vassal azokat, akik egy kicsit is másképpen gondolkodnak tőlük, esetleg tőlük teljesen eltérő véleményen vannak? Akkor az milyen Európa és milyen európai érték? El kell fogadni a bevándorláspárti európai elitnek, hogy vannak tőlük teljesen eltérő véleményen lévő pártok is az európai parlamentben. 

2018. szeptember 12., szerda

Egy migránspárti család beteg gondolatai (csak kép)


2018. szept. 12. 22:59

Azok a magyar európai parlamenti képviselők, akik leszavazták a SZARDEFINCSI jelentést (csak kép)


vége

judith szar vs. rakás szar (csak kép)

Judith Sargentini BOCSÁNAT SZARDEFINCSI összehasonlítása egy rakás szarral

A Mi Hazánk a Sargentini jelentésről


Toroczkai László facebook oldaláról vettem át, és minden szavával maximálisan egyetértek!

"Judith Sargentini már tinédzserként a Baruch Spinozáról (A Spinoza-ház itthonról is ismerős lehet) elnevezett középiskolába járt, harcos materialista, baloldali-marxista, szélsőségesen liberális. Sem Sargentininek, sem a megbízóinak nem fájt, amikor magyarok százezreit tették tönkre a bankok, vagy amikor Olaszliszkánál vagy éppen Badacsonyban magyarokat ölnek, de nem tanulmányozta a demokrácia helyzetét 2006 és 2010 között sem, amikor a Gyurcsány-kormány a tüntetőkre lőtt. Sargentini nem akar nemzetállamokat, nem akar magyar Magyarországot, csak Európai Egyesült Államokat akar, arctalan fogyasztókkal, rabszolgákkal, de nemzetek nélkül. Sargentini politikailag elfogult. A jelentése a nemzetközi pénzvilág érdekeit szolgálja. Az Orbán-kormányt a magyar választópolgároknak kell leváltani, és nem Brüsszelnek, amely most is csak a magyar népet bünteti ezzel az intézkedéssel. A kritika pedig a magyar ellenzék dolga. Mi kőkemény kritikusok leszünk, mindenki meglátja majd, de nem állunk be a Brüsszelben a magyar nép ellen szavazó (vagy tartózkodó) hazaárulók sorába. A Mi Hazánk közleménye:

Nincs helye politikai taktikázgatásnak a Sargentini-jelentés szavazásakor a Mi Hazánk szerint

A felháborodott szavakon túl konkrét válaszlépést is igényel a Mi Hazánk Mozgalom szerint az a támadás, amelyet Magyarországgal szemben folytat az Európai Parlament a Sargentini-jelentéssel. A Mi Hazánk szerint elfogadhatatlan azoknak az ellenzéki pártok magatartása is, melyek nyíltan szembefordulnak saját hazájukkal, vagy tartózkodással taktikázgatnak olyan kérdésben, amelyben egyetlen helyes álláspont van: nemmel szavazni. Ez a jelentés hazugságokat tartalmaz a hazánkról, amelyet a leghatározottabban vissza kell utasítsunk.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint a magyar kormányt kritizálni a magyar ellenzék lehetősége és feladata, ám a szuverenitásunkat nem vonhatja kétségbe még az Európai Unió sem, amelynek vezetői ismét Európa megosztására, polarizálására tesznek kísérletet. A Magyarországot ért támadások esetében nem lehetne helye politikai taktikának az ellenzék részéről sem: ahogy nem fogadható el Magyarország feljelentgetése különböző külföldi fórumokon, úgy nem fogadható el az sem, ha valaki nem az egyértelmű elutasítás pártján áll ennek a jelentésnek a szavazásakor.

A hazánkkal szembeni eljárásra válaszként kevesek a szavak: a Mi Hazánk javasolja Magyarország EU-csatlakozási feltételeinek újratárgyalását, illetve azt követően népszavazást az EU-tagságunkról, hiszen elfogadhatatlan, hogy az EU a balliberális köröknek való megfelelési kényszerről szól, illetve hazugságok és kettős mérce alapján próbálja elítélni hazánkat.

Dúró Dóra
országgyűlési képviselő,
a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese

vége

2018. szeptember 9., vasárnap

A kivándorlóknak

Ez a facebookról átvett írás, amivel 100 %-ban egyet értek, és ezért is adom itt közre.

"És persze, megint nincs empátiám.
Ja, de van.
Csak gondolkodom: ha nem tudok magamnak megfelelő életpályát teremteni, annak csak más lehet az oka. Soha nem én. 
A bank, a kormány, a nemzetközi helyzet, a mocsok szomszéd, a... szóval mindenki.
Ez mind felmentést ad, minden alól.
Bezzeg Németország! Ott ám a jó világ. Ott tudok egzisztenciát teremteni. Ott jó a környezet. Jó a bank. Jó a kormány. Jó az időjárás.
Jaaa, meg volt egy csomó ember, akik anno nem hagyták el Németországot, hanem gazdaságilag helyretették. Ahova most én elmegyek, és az ő jólétünk farvizén elérem azt, amire saját magam képtelen voltam, itthon...
Tehát elmegyek, hogy abból a jólétből részesüljek, amihez semmi közöm, csak itthon gyenge vagyok nekiállni s megteremteni.
Mert én gyenge vagyok.
És nem én, hanem te, mert én maradok.
Te pedig elmégy fiatalon s házasodsz ott egy német (szerencsés esetben, ellenkező nemű) emberrel, vagy családdal mégy s a gyerekeid már ott nőnek fel... és előadod, hogy hős vagy, hiszen milyen nehéz idegenben újra kezdeni s elvárod az együttérzést....
és közben hülyézed, aki maradt, mert attól leszel valaki .... azt hiszed.
Pedig nekem az a valaki, aki itthon küzd, s segít olyan helyet teremteni, amilyenbe te most elmégy.
Aztán majd hazajönnél újra, a mások által megteremtett stabilitásba és jóba, ebből is jólétbe kicsit.
Mert ilyen vagy. Mert nem küzdesz...mert azért mentél ki, mert ott könnyebb, mint itthon, szerinted. 
De szurkolok neked, hogy boldog legyél, mert végül is, magyar származású is lehet a kongói származású párodtól, a német állampolgár gyereked is....

Légy boldog!
És ne osszad az észt nekünk, hogy mit, hogyan csináljunk, mert itthon te sem tudtad. S ott is más tudja, nem te."

Tián Pál László

2018. szeptember 6., csütörtök

Törpék a viharban (Ritkán látható történelem)

Forrás (Az írás a Ritkán Látható Történelem Blogról átvéve)

Apró európai országok a második világháborúban

Sokan közülünk igen csak zavarban lennénk, ha megkérdeznék hogy milyen események zajlottak a második nagy világégés során Andorrában, Monacóban, Lichtensteinben, San Marinóban vagy Luxemburgban. Megvallom én is sok érdekeset megtudtam mialatt sorra vettem a törpeállamokat.

A legnagyobb törpe: Luxemburg

A "törpék" között a legnagyobb ország a Luxemburgi Nagyhercegség a maga 2.586 négyzetkilométerével, amelyet mintegy 293 ezren laktak a negyvenes évek elején. Luxemburgot kormányzó jobboldali párt baráti viszonyt ápolt a Náci Németországgal. Bár az ország kommunista pártjait nem sikerült betiltani (egy népszavazás ezt meggátolta) a szélsőjobbra tolódást is elkerülték. A háború kitörésekor Luxemburg kijelentette hogy semleges kíván maradni.

Sajnos az ország egyszerűen "útba esett" a Franciaország felé kerülőúton vágtató német csapatoknak. Luxemburg létrehozott egy Schuster-vonal nevű út-, hídbarikádokból és zárható vaskapukból álló létesítményrendszert és ennek zárásáról az utolsó pillanatban gondoskodtak is. Így is a rendőri alakulatok körében osztatlan megdöbbenést keltett az 1940. május 10-én hajnali negyed négykor benyomuló német hadoszlop. A rendőrség a felszólítások után több ízben rálőtt a megszállókra, de számottevő sikert sehol sem értek el, hamar lefegyverezték őket. Az anekdota szerint Echternach határában egy posztos rendőr udvariasan megkérte a határt átlépő 10. páncélosdandár parancsnokát Ferdinand Schaal-t (őt később a Hitler-elleni merényletben való részvételéért bebörtönözték) hogy hagyjon fel a határsértő magatartással és térjenek vissza Németországba, különben erőszakot kell alkalmaznia. Ő lett az egyike annak a 75 rendőrnek és katonának aki aznap fogságba esett. A német különleges erők néhány tucat tagja civil ruhában érkezett az országba egy nappal korábban és a helyi német nemzetiségű lakosok által létrehozott illegális félkatonai egység a Stoßtrupp Lützelburg segítségével kísérelte meg szabotálni a barikádok lezárását és a határmenti katonai és rendőrségi telepített rádiók működését, sikertelenül.

Amúgy a fővárost már délre elfoglalták és egyetlen halálos áldozat nélkül lezajlott a katonai akció, mindössze hatan sebesültek meg a luxemburgi oldalon.

A megszállás 1942 augusztusáig tartott, akkor a kis országot Németország hivatalosan annektálta. A francia nyelvet betiltották és mivel a lakosság nem akart németül beszélni, újból elővették az addigra kiszorulófélbe került helyi dialektusukat - halálra idegesítve ezzel a németesítésen munkálkodó nácikat - ami ekkor indult újból felvirágzásnak és tulajdonképpen a német megszállásnak köszönheti, hogy mai is Luxemburg egyik hivatalos nyelve és nem merült feledésbe.

A németeknek "kikiáltott" luxemburgiakat ezután hivatalosan besorozták a német hadseregbe, mintegy 13 ezren szolgáltak és közülük 2800-an estek el a háború alatt. A kényszersorozás bejelentése után 1942. augusztus 30-án országos sztrájk kezdődött, amely megbénította a közigazgatást és a gazdaság működését. A németek kíméletlenül leszámoltak a sztrájkolókkal: 21-et kivégeztek, több százat koncentrációs táborokba zártak.

Az amerikai csapatok 1944. szeptemberében szabadították fel az országot, de az Ardenneki offenzíva alatt pár hétre a németek visszatértek egyes területekre. A német megszállás végeztével mintegy 10.000 luxemburgi távozott a megszállókkal együtt, ez körülbelül 3.500 kollaboráns hivatalnokot, politikust, bankárt stb. és családját jelentette. Az ország lakosságának kb. 1,79%-a várta (5.100 fő) börtönben az érkező felszabadítókat, ők többnyire nyílt ellenállásért voltak bebörtönözve. Az ország háborúval kapcsolatos halottainak mérlege mintegy 5.259 fő.

Akik megúszták: Liechtenstein

Liechtenstein szintén idejekorán kinyilvánította semlegességét. Szoros szövetséget ápolt Svájccal (monetáris és vámunióval) és a német kormány - érdekes módon - távolságtartó politikát folytatott velük szemben, valószínűleg azért hogy ne sértse meg a svájciakat, akikhez egyéb kötelékek is fűzték a kis fejedelemséget. A német anyanyelvű Liechtensteinnek is természetesen megvolt a saját náci pártja - az osztrák Anschluss után alakult - Volksdeutsche Bewegung in Liechtenstein (VdBL), amely 1939 márciusában meglehetősen amatőr államcsínyt próbált megkísérelni, követelve a csatlakozást a náci Németországhoz. Először álruhában német zászlókat égettek hogy így provokálják ki a németek haragját egy bevonuláshoz, majd kikiáltották országuk bekebelezését a Német Birodalomba, de a megszállók erre sem érkeztek meg. A bajkeverőket letartóztatták, de a németektől való félelem miatt nem kaptak komoly büntetést.

Az új vezetés alatt újjászervezett párt még 1943-ig aktív maradt,és az ország "zsidó problémája" ellen kampányolt, ösztönözve a helyieket arra, hogy költözzenek Németországba és csatlakozzanak a SS-hez. Ez a tevékenység végül zavarba hozta a német kormányt, aki többre értékelte a svájci semlegességet (mivel rengeteg rabolt vagyontárgy is svájci bankok széfjeiben volt), így kérésükre a VdBL-t saját ideológiai elvtársaik zabolázták meg.

Az idős uralkodó I. Ferenc herceg még 1938-ban, Ausztria bekebelezése után rögtön lemondott a trónról a 31 éves harmadunokatestvére II. Ferenc József számára, a rossznyelvek szerint azért mert nem akarta hogy ő üljön a trónon amikor a németek bevonulnak, így tudva le a felelősséget. Az új herceg felesége egy bécsi zsidó nő volt, így szolgáltatva további táptalajt a VdBL-nek a "zsidó kérdés"-hez.

A hercegségnek rengeteg külhoni földterületei és kastélyai is voltak, elsősorban Ausztriában, Csehországban (Morvaország) és Lengyelországban (Szilézia), ezek a háború végével elvesztek a számukra, ahogyan a kincsek is, amiket Londonba menekítettek az országból. Érdekes, hogy a hercegség uralkodójának a 160 négyzetkilométeres országánál tízszer nagyobb, mintegy 1600 négyzetkilométeres földtulajdonai voltak külföldön ezeken számos kastély és palota is állt.

1945-ben az ország befogadta Boris Smyslowsky (Borisz Szmiszlovszkij) a németek oldalán harcoló orosz antikommunista vezérőrnagyot és mintegy 400 emberét, akik közül végül Bécsen keresztül kétszázan hazatértek, mivel a szovjetek büntetlenséget ígértek nekik. Róluk soha többé nem hallott senki. A többiek közül sokan Argentínába költöztek, az ő költségeiket a liechtensteiniek adományaiból fedezték. Smyslowsky végül 90 évesen Vaduzban (Liechtenstein fővárosa) hunyt el 1988-ban.

Mussolini kebelén: San Marino

A hegyi törpeállamot egy fasiszta párt irányította, a PFS amely már 1923-ban megragadta a hatalmat és létrehozta az egypárti államot a nagyobb szomszédos Olaszország mintájára. Ám San Marino azonban úgy döntött, hogy nem üzen hadat a szövetségeseknek, ahogyan a Duce tette és semleges maradt. Miután a szövetségesek 1943-ban partraszálltak Olaszországban, 100 ezren menekültek San Marinóba (az akkori teljes népessége kb. 15.000 fő volt, szóval tömegnyomor volt) a harcok elől.

Ám a várakozás ellenére az ország részt vett a konfliktusokban. 1944 júniusában a RAF lebombázta a pályaudvart - megölve 63 embert - abban a tévhitben, hogy a német hadsereg használta azt ellátási lerakatként. Egy hónappal később a németek tényleg bevonultak az országba, egy katonai kórház létrehozását tervezve a városban. Félve a teljes körű német megszállástól, a kormány személyes leveleket küldött Hitlernek és Mussolininek (és Ribbentropnak), tiltakozva, hogy ők tulajdonképpen svájci mintára semlegesek. Ez a tiltakozás látszólag működött, legalábbis ideiglenesen és a kórházi projektet törölték.

Augusztusban válság következett be, amikor egy szammarini (San Marinó-i) fasisztaellenes partizán lelőtt egy német katonát. A németek megtorlásként véletlenszerűen letartóztattak 15 szammaríniai polgárt túszként, bebörtönözve három napig meztelenül, élelem nélkül tartva őket. Aztán a német parancsnok elengedte a túszokat, addigra már kisebb gondjuk is nagyobb lehetett az amerikai előrenyomulások miatt.

Végül 1944 szeptemberében a német csapatok, akik a szövetséges támadások elől vonultak vissza, megszállták San Marinót, a hegyvidéki miniállam adottságait kívánták kihasználni a harcokban. Egy nepáli gurkhákat tartalmazó, hegyvidéki harcban jártas indiai hadosztályt is odarendeltek, hogy támadják meg a német állásokat. 

Szeptember 20-ig a németeket kiűzték az országból. San Marino további két hónapig a szövetséges megszállás alatt maradt, majd függetlenségét helyreállították, az addigi fasiszta kormánypárt természetesen nem vehetett részt az új választásokon.

A gazdag Monaco

Monaco II. Lajos herceg uralkodása idején először a tengelyhatalmak felé kacsingatott, de a semlegesség politikáját követte. Franciaország német megszállása után a déli országrészben létrehozott - Petain marsall által vezetett - német bábállam felé is lojálisnak mutatkozott. Nem is csoda, hiszen Lajos régi barátja volt az idős marsall, akinek megítélése sokszor változott az elmúlt évtizedekben az áruló kollaboránstól a nemzetmentőig. Azonban Lajos határozatlansága miatt az ország politikai zűrzavarban volt, ill. azért is, mert a népesség többsége olasz származású volt és sokan közülük támogatták a Mussolini rezsimet Olaszországban.

Aztán 1942 augusztusában a monacói kormány egyetlen éjszaka alatt 66 zsidót tartóztatott le, és adott át a Vichy-i hatóságoknak a német halálos táborokba történő későbbi deportálás céljából. Közülük csak kilencen élték túl a háborút (Monaco 2015-ben nem hivatalosan elismerte és sajnálatát fejezte ki a történtek miatt). 

1942. november 10-én Hitler elrendelte az "Anton" műveletet, a Vichy Franciaország egykori szabad zónájának katonai megszállását. Olasz erők vettek részt a franciaországi Grenoble, Nizza és Toulon környéki területek elfoglalásában. Ezalatt Monacóba is betörtek és harc nélkül elfoglalták a városállamot, fasiszta bábkormányt hoztak létre.

1943 szeptemberében Olaszország megadta magát és a németek átvették a monacói és az olasz megszállási zónát Franciaországban. Ekkor megpróbálták felderíteni és összegyűjteni a megmaradt kis monacói zsidó közösség tagjait, de ekkorra a hatóságok már megpróbálták őket elrejteni, vagy hamis papírokat kiállítani részükre. A monacói rendőrség, II. Lajos parancsára előre figyelmeztette az embereket, mielőtt a Gestapo jött értük.

Miután 1944 augusztusában szövetséges csapatok landoltak Dél-Franciaországban 25-én a németek kivonultak Monacóból. Egy hétig hitték a szövetségesek hogy a németek még a városban vannak és tervezték a támadást, ami a város elhelyezkedése miatt nehéznek ígérkezett. A kémek azonban jelentették, hogy már nincsenek megszállók a városban. Szeptember 3-án aztán egy dzsip érkezett két amerikai katonával Monte Carlo-ba, és zavartan, kapkodva a kocsiból bejelentették, hogy Monaco felszabadult. Egy legenda szerint ezt követően bementek a legközelebbi bárba és italt rendeltek. Ezen a napon később érkezett az 517-es ejtőernyős haderőcsapat amerikai katonáinak egy csoportja, hogy hivatalossá tegyék a felszabadítást és helyőrséget alakítsanak.

Csempészfellegvár: Andorra

Andorra történelmében az a sajátosság alakult ki, hogy egyszerre uralkodik két társherceg, egy francia és egy spanyol. Franciaország akkori elnöke Andorra egyik vezető uralkodója volt, kötelessége volt az ország védelme veszély esetén. Amikor a spanyol polgárháború kitört, a francia hadsereg egy kis helyőrsége állomásozott Andorrában, hogy megakadályozzák a konfliktus átjutását a határon. Ezeket a csapatokat visszahívták a francia vereség után 1940-ben. A francia társuralkodó szerepét 1940-től a Vichy Franciaország vezetője Petain marsall töltötte be, a spanyol oldal nem jelölt társuralkodót, csak Petain helyetteseként szerepelt Ricard Fornesa, aki már Franco Spanyolországát képviselte (1940-43 között).

A német csapatok előőrsöt állítottak a francia-andorrai határon a Pas de la Case-on, de nem foglalták el az országot magát, amely a háború alatt végig semleges maradt. Jelentősége azonban nagy volt. A Vichy Franciaország és Spanyolország között utazó fegyver csempészek gyakran Andorrán keresztül mentek át és a francia ellenállás is ezt az utat használta, hadianyagok beszerzésére, valamint hogy a sebesült szövetségeseket (pl. lezuhant pilótákat) semleges területre menekítsék.

Két érdekesség:

Andorrát az Első Világháború lezárásakor egyszerűen kifelejtették a békeszerződésből. Mivel 1915-ben hadat üzent Németországnak, technikailag a Franciaországot megszálló németekkel még mindig hadban álltak. Egészen 1958-ig kellett várni a békekötésre a két ország között.

1943-ban kettős testvérgyilkosság történt Andorrában. Mivel a tettest halálra ítélték, az a probléma merült fel hogy ki és hogyan hajtja végre az ítéletet, lévén csaknem száz éve nem volt halálraítélt az országban és hivatalos hóhér sem volt aki a tradicionális (fojtószékben, garrote-ban történő) kivégzést végrehajtja. Végül egy francia csapat "vendégszereplésével" golyó általi halált halt az elkövető.