2019. október 29., kedd

Őszinte használati útmutató frissen megválasztott ellenzéki városvezetőknek (Tutiblog)



Az ellenzéki örömmámor végeztével szeretnék előhozakodni ezzel, mert a magyarhangos morálkultúrfilmes talán nem bontotta ki az igazság minden részletét.

Utoljára akkor szórakoztunk ilyen jól, amikor Montgomery rálánctalpazott a Tobruknál németek által felszedett, és El-Alameinnél a németek által a britek alá lerakott brit aknamezőre.

1. A választóid nem lesznek türelmesek

Az MSZP-SZDSZ-DK-Momentum-LMP-Jobbik nagykoalíció édes kis gyümölcse a te becses győzelmed, bizony! Most pedig szépen az utolsó falatig meg fogod enni, amit a sok eszeddel kifőztél magadnak! Ha kis szerencsénk van, Wass Albert lenácizásáért olyanokat is kaphatsz a saját szavazóidtól, amiket Csintalan kapott még annak idején. Sebaj! Ő is megbocsájtott végül, és büszkén szavazott a Jobbikra tavaly, csak hogy bukjon végre a nácigeci zsidókommunista 0rbán. Megérte végül, ugye? Legalább morálisan intakt maradt. 

2. Kezdd a három leginkább bosszantó problémával!

Szavaztasd is meg az 1-es pontban szereplő pártok közt, hogy melyik három az, ez a legbölcsebb tanács! Csomó könnyen orvosolható, vagy egyáltalán nem létező probléma végez majd elől, ezt személyesen garantáljuk neked. Seperc alatt megbirkózol az oktatásegészségügy minden mélyreható gondjával, mert 10 éves aknamunkátok eredményeképp ezt sejtjük majd az első három helyre. Ha meg valami érthetetlen módon mégse jártok majd sikerrel, azt rá lehet fogni a 0rbánra.

3. A lehető legszigorúbban tartsd a határidőket!

A 100+40+20 éved alatt már megismertük, milyen filozófiában dolgozgatsz te odabent a hivatalban, úgyhogy valószínűleg ez lesz a legkönnyebben teljesíthető pont a felsorolásukban. Kérj bátran segítséget Feri barátodtól, mert ő 2006-ban már végigülvöltözte ezt, és milyen jó vége lett annak is. Egyébként milyen határidőt kellene most betartani? Hát téged pont azért emelt pajzsára a nép, hogy megakadályozd, ha a fideSS építene oda valamit. Pofonegyszerű, nem?

4. Csökkentsd a bürökráciát, egyszerűsítsd az ügyintézést!

Ez is tökre életképes javaslatnak tűnik. Szervezz olyan nihilista anarchista hippitanyát a kerületedből, mint amilyennek a semmirekellő és semmihez nem értő bölcsészek az ideális világot elképzelik. Igazán be fogod vállalni érte, hogy csökken a saját hatalmad, meg főleg a saját pénzed, ugye? Amúgy meg milyen dolog már az, ha valaki filmes szakemberként nem ismeri az Igenis miniszter urat… Vagy ismeri, de nem érti?

5. Legyen egyértelmű, miért felelsz te, és miért a központi kormányzat a városodban.

Bizony! Legyen egyértelmű, hogy te semmiért nem felelsz. Elkúrtad, nem értettél hozzá, de ezt te nem ÚGY mondtad el azon a hangfelvételen, hanem az egész politikai osztályra értetted, tehát végül is a fideSS lesz a felelős azért, hogy fél év múlva megint minden költségvetés masszív mínuszban van, amihez hozzáértél a kártékony kis göcsörtös ujjaiddal. Játsszuk el ezt újra és újra és újra, mert láthatóan még mindig jelentékeny társadalmi rétegek léteznek ebben az országban, akik jó mókának vélik kommunistára vagyongazdálkodást bízni. Hiába viszi állandóan csődbe az országát, a városát, a kerületét, a pártját, a pártlapját meg önmagát, ja, azt az egyet soha. 

6. Számoltasd el az előző városvezetést

Bizony, hogy számoltasd! Életed talán legnagyobb pofáraesése következik majd!  Talán te is elhitted a saját szar propagandádat, amit a becses száddal elkövetve bocsájtottál ki a Klubrádión, de nagyon kellemetlen pillanat lesz majd, amikor az elmúlt 10 évben szarból várrá épített fideszes kerületek előző vezetői pontos kimutatást nyomnak a kezedbe az ilyen volt – ilyen lett mérlegről, te meg csak meredsz majd a kincstárban tornyosuló milliárdokra. Először biztos csábító érzés lesz, hogy ez most mind a tiétek, de annyi eszed talán még neked is van, hogy mi marad ebből 5 év múlva.

7. Ne engedj a csábításnak és gyökerestül irtsd ki a korrupciót

Lopj ebből a nagy vagyonból, amennyit tudsz, kedves ellenzéki barátom! Lopj magadnak meg a béna haverjaidnak, mert ha nem engedsz a csábításnak, és kimaradsz a korrupcióból, akkor a mögötted álló moslékkoalíció legkitartóbb hiénái fogják elhordani. Most kell kihasználd, hogy aprócska sikert arattatok, mert valószínűleg jóideig nem lesz több, úgyhogy buta lennél most elkezdeni építkezni. Az nem a te műfajod, hagyd nálad jobbakra, pl a Fideszre. Te egy kommunista vagy. Az a dolgod a teremtésben, hogy a teremtők által megalkotott értékes dolgokat elpuszítsd, feléld és lerombold. Ne engedj a csábításnak!

8. Média

Továbbra is ugyanúgy ajvékoljál, ahogy eddig ellenzékiként tetted! Pillanatra se engedj ebből. Most kell meglovagolni azt az ellenzéki hullámot, amit az idegen titkosszolgálatok végre a seggetek alá raktak! Ja, és ne legyél korrupt persze, de rúgd már ki a fideszesek által odavett kommunkátorokat, és a fideszes elnyomás miatt lassan évtizede böjtölő-éhező, valósággal csonttá soványodott Gulyás Balázsnak valami jó kis tesói állást komolyabb delláért lécci!

9. Ne legyen „jaj a legyőzötteknek!”

Ez a pontot nem gondolom ám komolyan, lásd: előző pont.

10. Ne feledd, most te vagy az Orbánon túli világ arca a közösségedben.

Ha ügyesen csinálod, te leszel a következő Bokros Lajos, Tocsik Márta, Demszky Gábor, Hagyó Miklós, vagy Simon Gábor. Csak rajtad múlik! Ha jól dolgozol, még a kopasz ceus külföldi professzorasszonyok is sikítva rohannak majd Németh Szilárdra szavazni öt év múlva, olyan kuplerájt hagysz magad után.

vége

Mont-Saint-Michel szigetének katedrálisa (csak kép)

Forrás


Kétségtelen, hogy a világ egyik legszebb épülete a francia Couesnon folyó torkolatában található Mont-Saint-Michel szigetének katedrálisa, mindössze 1 kilométerre az ország normandiai partjaitól. Az UNESCO Világörökségi listáján szereplő szigetet mindössze néhány tucatnyian lakják, látogatóinak száma viszont meghaladja az évi 3 millió főt.

vége

2019. október 28., hétfő

A pesterzsébeti MSZP-DK első dolga a saját bérük megemelése volt - jobbikos segítséggel (Kurucinfó)


Pesterzsébeten az MSZP és a DK első intézkedésként húsz százalékkal megemelte az önkormányzati képviselők bérét, illetve az ellenzéki érdekszövetségből azonnal kihátráló Momentum Mozgalom helyére álló Jobbikot városházi pozíciókhoz juttatta - írja a Magyar Nemzet.

A pesterzsébeti képviselő-testület baloldali többsége a múlt csütörtöki alakuló ülésen első intézkedésként húszszázalékos fizetésemelést szavazott meg magának, amivel a képviselők bruttó bére 411 ezer forintra nőtt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Fidesz–KDNP-képviselők elhatárolódtak az ellenzékiek által hozott döntéstől, és hangsúlyozták, hogy az eredetileg 5, 10, illetve 15 százalékos emelésekről készített javaslatokat módosította felfelé a baloldal.

Az MSZP és a DK az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik képviselőinek a támogatásával tudta felsrófolni a béremelést. Cserébe a Párbeszéd négy, az LMP három, a Jobbik két külsős bizottsági helyet kapott, plusz a Jobbikot még egy tanácsnoki pozícióval is kifizették, ráadásul úgy, hogy ezeknek a pártoknak csak egy-egy önkormányzati képviselőjük van. A XX. kerületi ellenzéki érdekszövetségben a Jobbik a Momentum Mozgalom helyét is átvette, mivel az egység a képviselő-testület alakuló ülésén felbomlott.

„Azt tapasztaltuk, hogy a partneri viszony a választásokat követően megbomlott. Az MSZP és a DK hatalomgyakorlási stílusát a Momentum Mozgalom nem tudja magáévá tenni, így az önkormányzat közös irányításának nem láttuk érdemi lehetőségét, a felkínált bizottsági elnöki tisztségeket nem vállaltuk el” – írta a Momentum helyi szervezetének közösségi oldalán Somodi Klára és Szőnyi Attila önkormányzati képviselő.

vége

2019. október 25., péntek

Agybaj felsőfokon: cigány hősök emléknapja (Kurucinfó)


Vona Gábor volt Jobbik-elnök nem tartozik azon politikai szereplők közé, akik bukásukat követően eltűntek a porondról. Épp ellenkezőleg: szemmel láthatóan élvezi azt, amit most csinál. Talán éppen ez a baj. Ugyanis elég nehéz megmondani, hogy mit csinál. Politizál, vitaestekre mászkál, változó minőségű videós tartalmakat gyárt? Igazából mindegyik egyszerre, annak ellenére, hogy a politikai pikszisből egyértelműen kiesett, mióta megszűnt pártvezér lenni. Ha modern szavakkal szeretnénk leírni, tulajdonképpen mi is ő, ehhez mindenképpen a politikai influencer kifejezés a legmegfelelőbb. Persze nyilván nem véletlenül vetődött ilyen vizekre, tudatos építkezés eredménye az egész jelenség.

Mondjuk az „eredmény” lehet, hogy egy kicsit erős kifejezés. Influencer pályafutása alatt beszélgetett már rajzolt figurákkal (itt egyébként a figurák által megtestesített sztereotip emberfajták egész ötletesek voltak, a szánalomfaktor akkor ütött be, amikor a szivárvány pólós, liberális egyéntől Vona sokadszorra is bocsánatot kért), rappelt, cigány reformkorról értekezett. Egyszerűbben szólva Vona Gábor vlogját, gondolatait követni kicsit olyan, mint elolvasni egy balliberális sajtóterméket: belül szégyelled, de sajnos muszáj képben lenned a politikai élet eme szeletéről is, hogy utána hiteles véleményt tudj formálni. S akkor el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, miért vesszük elő ismételten a bukott pártelnök személyét.

Előbb említettem, az egykor radikális Vona már többször utalt a számomra értelmezhetetlen „cigány reformkor” szükségességére. Ahogy egyre jobban beleástam magam, mit is ért ezalatt, kicsit olyan érzésem támadt, mintha az influencerkedés mellé felcsapott volna arcpirító cigánylobbistának is. Ehhez adalékként tudnunk kell, hogy idén júliusban úgy határozott, szívesen írna törvényjavaslatokat az Országgyűlés számára (csak nem tud elszakadni a konkrét politikától). Ezt úgy képzeli, hogy bedob egy-egy fontos témát, amely társadalmi problémákat okoz, vitákat indít róla, majd a tanulságok alapján egy törvényjavaslatot készít, amit „teljesen ingyen megszövegez egy szakértő”. Ilyen felvezetés mellett jutottunk el odáig, hogy cigány hősök napjáról dolgozna ki törvényjavaslatot. Nem, nem én néztem félre. Valóban így van.

„Saját példaképeket” kíván ezzel állítani a cigány fiatalok számára (hát… elég szerény létszámú Hősök Csarnoka lesz ez). Persze mindemellett továbbra is zöld az út az eddigi alternatívák előtt is, bejegyzése szerint ugyanis ne csak segélyt, ne csak megfelelő oktatást adjunk, hanem még ezt is. Adjuk, adjunk, adjunk! Mert eddig is annyira meghálálták ezek a „rejtett erőforrások”. Bizonyára érdemes beléjük pénzt, energiát fektetni. Vona Gábor képzeletében mégis milyen állam képe lengedez? Ami milliárdokat dobál ki felesleges dolgokra?

Javaslom, inkább saját (bizonyára kellően vastag) pénztárcájából állja a költségeket. A megfelelő oktatáson jót nevettem. Mintha bárhol bármi hátrány érné azt az oktatásban, aki cigány (sőt, inkább sokszor előny). Ugyanúgy lehetőségük van a tanulásra, mint mindenki másnak. Akkor mégis milyen felzárkóztatásról beszélünk? Egyáltalán miért vannak leszakadva? Miben szenvedtek bármi hátrányt az idők során, ami indokolná ezt az óriási szakadékot magyar és cigány között? A félreértés elkerülése végett most nem magammal beszélgetek, csupán Vona Gábornak adok tippeket, miről kellene szólnia és milyen kérdéseket kellene feszegetnie egy valóban életszagú vlognak. De nem baj! A cigány hősök napja nyilván fontosabb. A hab a tortán pedig egyértelműen az, hogy minden „lövészárok-mentesítés” és „törzsilogika-ostorozás” ellenére még Bogdán László, Cserdi cigány polgármestere is egy fokkal józanabbul látja a problémát, mint a levitézlett radikális párt egykori vezetője. Ugyanis „ketyeg már a cigányplutónium” kijelentésével kvázi elismerte azt az etnikai arányok eltolódásáról szóló tényt, amiről a jobboldali radikálisok lassan évtizedek óta beszélnek. (Természetesen a helyzetet kiváltó tényezőket, a cigányok szerepét már egészen máshogy értékeli a polgármester, mint azt kéne.)

Egyébként a kezdeményezés célja az, hogy ezzel közelebb hozza a cigányok számára a „hazaszeretet” fogalmát – ezt inkább nem kommentálom – ugyanis így növelné a felzárkóztatás esélyeit. Arra sem vesztegetnék külön sorokat, hogy Vona szerint a cigányok integrációja „közös nemzeti cél”. Mindenestre, lehet, hogy „velem van a baj”, de nekem teljesen más nemzeti célok lebegnek a szemem előtt. Amellett azonban nem megyek el szó nélkül, hogy kijelentett még egy irdatlan hülyeséget, ami ráadásul még csak nem is a cigányokkal kapcsolatos. E szerint a kijelentés szerint egy magyar etnikumú gyermek Magyarországhoz való viszonyulása nagyjából a születésétől fogva egyértelmű. Arra most külön ki sem térek, hogy a magyarság esetében az „etnikum” szó használata nem igazán szerencsés, az viszont végképp érthetetlen, hogy egy magyar gyermek számára miért lenne egyértelmű az országhoz való viszonya. Nagyon jól tudjuk, hogy sajnálatos módon nem lesz mindenkiből hazaszerető patrióta, de szerencsére „antifasiszta, nemzetek feletti békeharcos sem”. Ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy egy magyar számára sem egyértelmű, miként viszonyul saját országához, manapság meg aztán végképp nem. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy az illető organikusan együtt él és lélegzik a nemzetével, vagy pedig csak egy állampolgárságról szóló papírral ellátott kozmopolita lakos.

Nos, ha lehetne egy tippem, Vona Gábor alternatív hősök napi lázálma a történelem szemétdombjára kerül majd, a földön két lábbal járó emberek pedig tovább keresik a hathatós megoldásokat a cigánysággal kapcsolatban. Ugyanis Vona Gábor ide vagy oda, az (etnikai) óra vészesen ketyeg.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

2019. október 23., szerda

1956: tények és adatok összefoglalva (csak kép)


vége

Egy igazán erős kép, amikor Hadházy kamuzik (csak kép)

vége

Ferit helyreteszik (csak kép)

vége

Rákosi rendszer vezetői (csak kép)

vége

Gyurcsány vs. Karácsony hierarchia (csak kép)


vége

Gyurcsány mémek (csak kép)






vége

Karácsony Magyarország államformáját sem ismeri!!!!!

Karácsony Gergő úgy látszik szinte minden napra ad valami témát. Azt már eddig is tudtuk, hogy földrajból és pénzügyekből nem valami erős, de a legújabb kijelentése miszerint "a köztársasági eszme támogatójává" tenné a fővárost teljesen abszurdum. 

Ez azért is duplán ciki az ő esetében, mert ha jól tudom ő politológiát - vagy valami hasonlót - végzett az egyetemen és ha jól emlékszem, akkor tanított is a valamelyik felsőoktatási intézményben politológiai témában. Így pláne tudnia kellene, hogy jelenleg mi Magyarország államformája. Ez egy alapvető műveltségi kérdés, ami azon kevés dolgok egyike, amit minden magyar állampolgárnak illik tudnia, ez alól meg pláne nem lehet kivétel Karácsony Gergely főpolgármester. 

Ennek fényében nem is értem, hogy miért mond ilyeneket, főleg főpolgármesterként. Foglalkozzon aktuális ügyekkel, beruházásokkal, környezetvédelemmel vagy bármivel, amiben nem tud ennyire ciki dolgokat mondani, mert ez így nagyon ciki a részéről. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy tényleg ennyire sötét ez az ember, vagy csak megjátssza, hogy néha ennyire buta jelenség. (Bár ez a köztársaságozás nagyon emlékeztet a gyurcsányi retorikára, ezt csak úgy mellékesen mondom és nem szeretnék valamiféle párhuzamot húzni.)

Illene ha valaki a stábjából szólna neki, hogy te geri, ezt a témát ne feszegesd, mert jelenleg is köztársaság van. Ugyanis jelenleg a Magyar Állam államformája 1989től gyakorlatilag kereken 30 éve változatlanul a köztársaság, és az elmúlt 30 évben senki sem próbálta komolyan megváltoztatni az államformát. Legalábbis az elmúlt 30 év meghatározó politikai erőinek még csak az eszébe sem jutott, de úgy látszik ez az apró tény valamiért nem zavarja a mi jó öreg Karácsony Gergőnket.

Vagy arról lenne szó, hogy a Budapest Alkotmány mintájára, hogy a fővárosnak külön alkotmányt tervezett a választási kampány idején, úgy a Fővárost egy külön állammá akarja nyilvánítani, aminek az államformája a Köztársaság?! Mert ez meg a magyar alkotmányos államrend elleni támadás volna és komoly büntetési tételt lehet érte kapni. És valószínűleg azonnal kitörne a polgárháború a fővárosban a szeparatisták és a hazafiak között, de ez az utóbbi gondolat csak az én eszmefuttatásom, bár tényleg ki tudja.

Témában a forrás!

vége

Íme a teljes igazság 1956-ról Írta: Ifj. Tompó László (részlet)



Íme a teljes igazság 1956-ról Írta: Ifj. Tompó László (részlet)

"Nézzük az oktatásban, a tömegtájékoztatásban ma is tudatosan elhallgatott tényeket, amelyek nélkül nem érthetjük meg, mi vezetett 1956-hoz! A Vörös Hadsereg parancsnoksága 110 000 férfit űzött kényszermunkára Budapestről, azon kívül félmilliót az ország többi részéből. A megszálló, a népünket erkölcsétől eltántorítani akaró, vagyonából kifosztó szovjet csapatok – ahogyan Irving megjegyzi – a „sztyeppék kulturálatlan termékei” voltak. Közel egymillió magyar leányt és nőt erőszakoltak meg, akik közül sokan gyermektelenek maradtak örökre. Volt, hogy egy csinos titkárnőt és leányát tizenkét orosz katona erőszakolta meg. Ahová betörtek, kő kövön nem maradt. Körmenden például a Batthyány-kastélyban a bútorokat összetörték, a puskák csövét a falhoz vágták, majd az udvarra dobták. Az Árpád-kori függőpecsétes oklevelek fa pecséttokjával „tisztították” csizmájukat, az okleveleken pedig krumplit hámoztak, vagy a város környéki vizes árkokba hajították, illetve WC-papírnak használták őket, vagy egyszerűen elégették. A kölnit garatra öntötték, mert azt hitték, hogy vodka. A halat, hogy megmossák, leöblítették a WC-kagylóban, és ha a hal eltűnt, bosszúból agyonverték a háziakat.

Az 1948-ban teljhatalomra jutott, zsidók vezette Kommunista Párt kétfrontos harcot vívott. Először is mindenkit, aki bármennyire szembeszállt a bolsevizmussal, fasisztának, „burzsuj”-nak, osztályidegennek, a „népi demokrácia” ellenségének tekintett, akiket be kellbörtönözni, sőt ki kell végezni, másodszor a kereszténységet és az annak elkötelezett nemzeti sajtót teljesen fel akarta számolni.

Ismeretes, hogy Mindszentyt halálos ellenségének tekintette Rákosi (Rosenfeld) Mátyás. Legszívesebben kivégeztette volna, figyelmeztetve, hogy követőikre is ez vár.
Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy azért kerülte el a kivégzést, mert miután Rákosi szándékáról értesült Franco tábornok, tudatta Sztálinnal: ha Mindszentyt elteszik láb alól, kivégezteti az összes spanyolországi kommunistát. Ha a kivégzést igen, a fizikai megleckéztetést mégsem kerülhette el. Mindennél többet elárul a bolsevizmus természetéről, hogy amikor az Andrássy út 60-ba került, egy partizán belerúgott, és azt mondta neki: „Életem legboldogabb pillanata volt ez.”

Rákosi fő támasza, az Andrássy út 60 új ura, Péter Gábor (Eisenberger Benjamin) korántsem csak a nyilasokat kínoztatta, hanem mindenkit, akinek elege lett a zsidó bolsevizmusból. Élet-halál ura volt. Vitéz Málnási Ödön, a kiváló történész így foglalta össze „Magyar Mártyrok” című könyvében, mi zajlott az Andrássy út 60 pincéiben:

„A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt, aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb ’munkához’: nemi szervét gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer, azután általános.)

Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal, míg véresen kifordult, az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt. Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált módszer.)

De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált. Aki életben maradt, gondolkodás nélkül aláírta az általuk előre megfogalmazott jegyzőkönyvet, mert számára a mielőbbi felakasztás megváltást jelentett a borzalmas kínzásoktól. Ha a ’népügyészségen’ eszébe jutott a kínzásokra hivatkozva vallomását visszavonni, vagy ezt a csőcseléknek is legaljából összeszedett népbíróság előtt merészelte megtenni, akkor nyomban visszaadták ’pótnyomozás’- ra a politikai rendőrségre, ahol újabb borzalmas kínzások után vállalta önmaga ellen a hamis vallomást, hogy végre felakasszák. A legtöbb áldozatnak legalább 50-100 zsidó meggyilkolását kellett elismernie. Ha össze lehetett volna szedni ezen jegyzőkönyveket, akkor kiderült volna, hogy Ábrahám óta egész földünkön együttvéve sem élt annyi zsidó, mint amennyinek meggyilkolását az ilyen tortúrákkal készült jegyzőkönyvek számadatainak összegezéséből ki lehetett volna mutatni.”

A magyarság tömegeinek fizikai megnyomorításával párhuzamosan mindent megtett a bolsevizmus, hogy a Lenin által a „nép ópiumá”-nak nevezett vallást kiirtsa. A nőket a megerőszakolásuktól testével védő báró Apor Vilmos győri püspök meggyilkolását követően főleg az ifjúsággal foglalkozó világi- és szerzetespapokat üldözték (néhányukat, mint Kun András minoritát és Kiss Szaléz hitoktatót elsők között végezték ki). A kötelező hitoktatást eltörölték és megfenyegették a gyermeküket hittanra járató szülőket. A kipróbált, a lelkipásztorkodásban kimagasló egyéniségeket lemondatták vagy száműzték, és helyükbe az úgynevezett békepapok kerültek. Az egyházi ingóságok javát elkobozták. Ugyanígy jártak el a szellemi életben is: közel 4700 „fasisztának, szovjetellenesnek, antidemokratikusnak” bélyegzett sajtótermék tömeges megsemmisítését rendelték el.

Mindezzel szembesülve azonnal feltűnhet valami, amiről még az önmagukat nemzeti elkötelezettségűnek tekintő történészeink is hallgatnak: a rendszer vezetésének zsidóarculata. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen a bolsevizmus bizonyult a zsidó világnézet leghatásosabb kifejeződési formájának. Soha nem fogja megérteni a kommunizmus természetét az, aki nem ismeri a Talmudot. A kommunizmus gyökerei ugyanis nem Marx, Engels, Lenin vagy Trockij írásaiban keresendők, hanem a Talmudban, a Kabbalában és általában a rabbinikus irodalomban.

Így mindjárt megérthetjük, miért a kor legmeghatározóbb alakja Rákosi. Eredeti vezetékneve Rosenfeld. 1892. március 9-én született. Apja zsidó fűszeres. Előbb Budapesten, majd Hamburgban és Londonban banki tanulmányokat folytat. Az első világháború után az oroszok elfogják, Szibériába száműzik, ahol kommunista lesz. Leninnel 1918-ban találkozik először Szentpétervárott, aki megismerteti a földalatti szervezkedés mesterségével.

Leninre – akinek tanítómestere a szintén zsidó forradalmár Dzserzsinszkij volt, aki szerint „a legfőbb feladat megölni minden burzsujt!” – úgy néz fel, mint egy Istenre. 1919-ben visszajön Budapestre. A Kommün bukása után Moszkvába, onnan Ausztriába megy. Miután főnökével, Zinovjevvel összevesz, a Komintern 1924-ben visszaküldi Magyarországra, hogy szervezze újjá a Kommunista Pártot, de egyelőre titokban. Kilenc hónap múlva szervezkedéséért letartóztatják, halálra ítélik, de a halálos ítéletet végül nyolc és fél év börtönre változtatják. 1935-ben újra bíróság elé kerül, ezúttal 40 kommunistaellenes magyar 1919-es kivégzése miatt, majd 1940. október 30-án Horthy véglegesen kiengedi a rács mögül, cserébe az 1849-ben a cári seregek zsákmányolta magyar honvédzászlók visszaadásáért. Rákosi tehát újra Szovjet-Oroszországban szervezkedik, ahonnan 1944 végén ismét Budapestre jön. Vezető emberei is mind zsidók, mint Gerő Ernő. Eredeti vezetékneve Singer. Mindenki iránt bizalmatlan, ravasz pártszervező. Szintén zsidó Farkas Mihály (Wolf Izrael) honvédelmi miniszter, nem is szólva a „főideológus”- ról, Révai Józsefről (Kahána Mózes , a propagandaminiszterről."

vége

Amikor minden a helyére kerül (csak kép)


Blanka pont ott vagy, ahová való vagy, a szemétben!

vége

Üzenjük Gyurcsótánynak, mert megint sokat ivott! (csak kép)

vége

Az őszödi beszéd igazi magyarázata és következménye



Forrás: facebook

Az őszödi beszéd igazi magyarázata és következménye

Olvasom a hírekben, hogy Gyurcsány a huszonéves fiataloknak magyarázza az őszödi beszédként elhíresült mondatait. Gyurcsány azt mesél nekik, amit akar, ezek a fiatalok ui. 2006-ban, az őszödi beszéd idején még apróságok voltak.

Szeretném megüzenni ezeknek a fiataloknak, hogy nem az a lényeg, nem az a fontos, hogy Gyurcsány mit mond, gondol, vagy érez arról, amit 2006-ban mondott, vagy tett, hanem az, hogy ezt a beszédet és Gyurcsány miniszterelnökségét mi magyarok hogyan éltük meg. Akkor nézzük!

Gyurcsány a zárt ajtók mögött elhangzó, de "kiszivárgott" őszödi beszédben elismerte, hogy 2002 és 2006 között nem kormányozták az országot, nem foglalkoztak az ország sorsát érintő és meghatározó fontos gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdésekkel, minek következtében Magyarország súlyos gazdasági helyzetbe zuhant.

Bár az igaz, hogy az emberek akkor még nem érzeték közvetlenül a bőrükön az egyre romló gazdasági helyzetet, de mert a semmittevést beismerő beszéd rendkívül közönséges, gyomorforgató volt, százezrek vonultak az utcára az MSZP-SZDSZ kormány és Gyurcsány lemondását követelve.

A hosszú hetekig eltartó tüntetés sorozatnak az lett a vége, hogy az egyébként békés tüntetők ellen vezényelt rendőrök tűzparancsot kaptak és gumilövedékkel a tömegbe lövettek, Gyurcsány és az MSZP-SZDSZ kormány pedig maradt.

A rendőri erőszakkal magát hatalomban tartó Gyurcsány és az MSZP-SZDSZ kormány pedig egészen 2010-ig folytatta semmittevését és gazdasági ámokfutását, minek az lett az eredménye, hogy a 2008-as gazdasági világválság az országot felkészületlenül érte és 2010-re Magyarország az államcsőd szélére sodródott.

A többi ismert: 2010-ben a Fidesz-KDNP leváltotta Gyurcsányékat és hozzálátott az ország gazdasági rendbetételéhez, ami gyakorlatilag a mai napig is tart.

Gyurcsányék ui. akkora adósság és csődhalmazt hagytak maguk után 2010-ben, hogy Magyarország legalább 10-15 évet zuhant vissza a gazdasági fejlődésben.

Nos leginkább ez az oka annak, hogy pl. a mostani, magyarországi fizetések és jövedelmek - bár az utóbbi években erőteljes emelkedésnek indultak - még mindig alatta vannak az uniós átlagnak. Ez a tény egyébként rávilágít arra, hogy az országot "kormányzó" szocik és liberálisok milyen mélységbe taszították hazánkat, regnálásuk 8 éve alatt, 2002 és 2010 között.

Gyurcsányék előtt Magyarország a térség éllovasa volt, Gyurcsányék alatt pedig a társég "hátul kullogója lett".

Nos ez a Gyurcsány próbál most visszaerőlködni a hatalomba az általa gründolt DK nevű politikai szekta, a fiatalokat megcélzó, magát liberálisnak beállító ifjúkommunisták, a Momentum, a zöldet mímelő LMP, a "kisnyilas" Jobbik, a dicstelen állampárti örökség maradványait magával cipelő MSZP és különböző álcivil szervezet segítségével.

Lehetne még az őszödi beszédet tovább elemezgetni, lehetne még mit mondani róla, de amit a fentiekben leírtam, nagyjából az a lényege és következménye.

Tóth Tamás írása

vége

A politika (csak kép)



vége

Hamis kultuszok (Kurucinfó)


A magyar történelem hemzseg a hamis kultuszoktól. Ennek okaira számos magyarázattal szolgálhatunk, ám pont az a század szenved a legjobban ettől a betegségtől, amely – a mostanit leszámítva – hozzánk a legközelebb áll. Egy ilyen hamis kultusz a Nagy Imre személye körül kialakult imádat, amely hibát sokszor még olyan emberek is elkövetik, akik egyébként sok más dologban tisztán látnak. Na de hogy lett az egykori „kommunista ellenállóból”, padlássöprő miniszterből, svábgyűlölőből a forradalom hőse? Célom nem egy teljes életrajz száraz bemutatása – számos helyen utánanézhetünk – sokkal inkább okokat keresek, no és persze megfogalmazom az én véleményemet.


Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy ’56-ra értendően igyekszem kerülni a forradalom kifejezést. Természetesen nem azért, mert ellenforradalomnak gondolom, hanem épp ellenkezőleg. Megfelelő vezetőréteg híján az egyre elkeseredettebb és elcsigázottabb nép úgy döntött, a szó legszorosabb értelmében a maga kezébe veszi a sorsát. Végső elkeseredettség volt ez, düh és kétségbeesés a Magyarországon élősködő Rákosi és fajtársai ellen. David Irving Felkelés! című elképesztően hosszú, monumentális művében – sok minden más mellett – kiválóan levezeti, miért a népfelkelés a legtalálóbb kifejezés az 1956-os cselekményekre. Ennek részletes ismertetésére természetesen most nincs elég helyünk – a könyv terjedelménél fogva több heti publikációs munícióval látna el – de egyik fontos sarokkő Irving szerint is a vezető réteg hiánya. Persze feltehetjük a kérdést, hogyan is lett volna ilyen réteg, amikor az erre alkalmas embereket 1945-1946-ban nemes egyszerűséggel megölték a népbíróságnak csúfolt vörös vérbíróságok. Szeretjük elfelejteni, de ebben mindenki tettestárs volt. A „mérsékelt, polgári centrumtól” kezdve a kisgazdákon át mindenki, nem csak a kommunisták. Aztán a többi jómadarat szükségszerűen leszalámizták a sokkal életrevalóbb vörösök, de ez már legyen ezeknek a hasznos idiótáknak a baja. Lényeg, hogy ’56-ban nem volt megfelelő apparátus arra vonatkozóan, hogy nemzeti, jobboldali szempontok alapján országot irányítson. Az arra alkalmas emberek – már aki nem halt mártírhalált – paradox módon emigrációban éltek, s sajnos nem volt realitás a visszatérésük még a népfelkelés legszebb napjaiban sem, pedig elviekben még a hungarista emigráció is ebben reménykedett a szíve mélyén. Bizony, mindent elsöprő öröm lett volna, ha ezek az emberek hazatérnek, mondjuk Franco tábornok segélycsapatai támogatásával, és valóban új fejezet kezdődik Magyarország életében, de azt hiszem, erre szokták találóan azt mondani, hogy álmodik a nyomor.

Új fejezet…hát igen. Valószínűleg a hős pesti srácok sem gondolták egy pillanatig sem, hogy a Nagy Imre-félék alkalmasak lesznek arra a feladatra, amit ők akartak. Végtére is tisztázzuk: egyébként mit akarunk? Ledönteni a hamis bálványokat, lerázni a kommunista igát, vagy jó kisfiúk módjára egyfajta „hazafias népfrontként” megreformálni és egy fokkal élhetőbbé tenni azt? A pesti harcosok valószínűleg az első verziót választanák, a Nagy Imrék, Maléter Pálok pedig csak az utóbbira voltak alkalmasak, a „nem volt jobb” elv szomorú valósága alapján.

Ha végigtekintünk Nagy Imre életrajzán, egy igazi „jó kommunista” életképe tárul elénk. Egész életében úgy dolgozott a pártért (és Magyarország ellen), ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Ő is az első világháborús orosz hadifogságban ismerkedik meg mélyebben a kommunista tanokkal, ekkor lett egy életre azok híve is. A két világháború közötti Magyarországon aztán a kommunizmus ott volt, ahol helyesen lennie kell: elnyomva és illegalitásban. Maga Nagy Imre is csücsült börtönben szervezkedésért több alkalommal is (ezek az időpontok a ’20-as évekre esnek), 1930-tól kezdve 1944-ig pedig a Szovjetunióban élt és „dolgozott a pártért”. Egyébként politikai pályafutása nem volt egyenletes, és azt sem mondhatnánk, hogy karrierje kitartóan ívelt felfelé. Ennek legfőbb oka pont az volt, hogy a „jó kommunista olyan, hogy a párját ritkítja”, értsd, számtalan alkalommal maguk az elvtársak tettek alá saját bajtársuknak. Nyilván náluk – már csak „hagyományaik” szempontjából is – az a bajtárs fogalom, amit mi ismerünk, „odaát” ismeretlen. Az akkor még a Szovjetunióban vegetáló Kun Béla például feljelentette, mert Nagy nem akarta felvenni a szovjet állampolgárságot, a pártban pedig többször megrótták „jobboldali elhajlás” miatt (ezt persze ne szó szerint értse a kedves olvasó, nekik már az is „jobboldali elhajlásnak” minősült, ha valaki nem szó szerint böfögte vissza Marx tanait). 1944-ben aztán a többi vörössel egyetemben hazatért. Szovjet tankok oldalán, amikor még folytak a harcok a saját hazája ellen. Azt hiszem, ezt nevezzük patkánytempónak.

Az államszocializmus kiépítésében is központi szerepet vállalt, azonban 1954-től számos kérdésben szembekerült a Rákosi-blokkal, híveivel egyfajta „belső ellenzéket” alkotott. Mivel nem volt hajlandó „önkritikát gyakorolni” (jellegzetes kommunista pártmódszer), 1955-ben ki is zárták a pártból, partvonalra sodródott, de híveinek tábora még mindig tekintélyes maradt.
Mindezeket azért tartottam fontosnak röviden leírni, hogy szemléltessem: Nagy Imre semmiben nem különbözött az elvtársaktól abban a tekintetben, hogy elkötelezett kommunista volt. Az államszocializmus felépítésének egyik központi szereplője volt, az pedig, hogy később szembekerült a párttal, nyilván nem a Horthy-féle ellenforradalmiság számlájára írható, hanem „házon belüli” véleménykülönbségek miatt. Logikus tehát a végkövetkeztetés, miszerint gyökeres változást ilyen embertől nem lehet várni. Jobb volt egy fokkal, mint a Rákosi-féle zsidó társaság? Jobb. Megfelelő és elégséges ez számunkra? Kell-e ezért Nagy Imrét piedesztálra emelni? Nem. Egyébként – a politikai korrektségből – adódóan elhanyagolt faktor Nagy Imre Rákosihoz és a párthoz fűződő viszonyában a tény, hogy Nagy Imre nem volt zsidó származású. Egyszerű, szegényparaszti családból származott, első kézből tapasztalta tehát a dualizmus kori fogyatékosságokat, amely hagyományok egy részét sajnálatos módon a Bethlen-csapat is továbbörökített a Horthy-korszakba. Ám amíg ezekre a problémákra a bölcsebb ember Gömbös fajvédő pártjánál, később pedig nemzetiszocialista pártoknál kereste a választ (emlékkezünk csak a Rajk testvérekre!), Nagy Imre sajnos a kommunista tanok felé közeledett. Hogy ez miért volt így, levezetni természetesen lehetetlen, nem vagyunk egyformák, de az orosz hadifogságban eltöltött időszak mindenképpen kulcsfontosságú a kérdésben.

Nagy Imre abban a tekintetben mártírnak mondható, hogy élete végén (s élete során többször is) szembekerült elvtársaival, ami végén az életébe került, de sosem jutott el odáig, hogy ezért magát a kommunizmust mint eszmerendszert hibáztassa. Mindig megmaradt a „játékszabályokon belül”, egyfajta belső ellenzékként, belső reformerként. Ám ezeket a belső reformereket nem igazán szokták szeretni egy pártban sem, főleg akkor, ha történetesen a Magyar Dolgozók Pártjáról van szó. Annak rendje és módja szerint többször alá is tettek, Kádár János elárulta (aki egyébként szintén megjárta a börtönt a „kedves elvtársaknak” köszönhetően), ennek végső állomása pedig csak és kizárólag a halál lehetett, ahogy azt a jakobinus diktatúrából is jól tudjuk.

Iskolás koromban egy-két üdítő kivételtől eltekintve utáltam a jeles napokra való iskolai megemlékezéseket, az ahhoz kapcsolódó műsorokat. Persze nem azért, mert közömbös voltam a téma iránt, hanem mert egysíkúak és unalmasak voltak. Nagy Imre (és társai) személyét soha nem vizsgáltuk meg több oldalról, évről évre ugyanazt a mantrát daráltuk le mindig velük kapcsolatban. Lévén, a középiskolát már régen kijártam, gyermekem pedig nincsen, ezért száz százalékig biztosan nem tudhatom, hogy a helyzet teljesen változatlan-e, de gyanítom, hogy nagy átlagban (a tanár személye ezen sokat változtathat, amennyiben elkötelezett, kiváló tanítóról beszélhetünk) igen. Őszintén remélem, hogy a valódi szemléletváltás – sok minden más témakörben egyaránt – már a küszöbön áll, és egymás után fogjuk a személyeket, eseményeket értékelni és abba a fiókba helyezni, ahová valójában valóak.

Személy szerint én ma a magyar népfelkelőkre, a magyar hősökre emlékezem, a reformkommunisták éltetését meghagyom másoknak.

Lehet talán, hogy utolsó perceikben ők is teljesen átértékelték, miket tettek és cselekedtek életük során? Vajon másképp csinálta volna Nagy Imre, ha teljesen elölről kezdhette volna?

Az élet és a magyar történelem egyik elképesztő paradoxonja, hogy Nagy Imre és Maléter Pál nyakába is pontosan az a Bogár János nevű állat rakta a kötelet, aki annak idején Szálasi Ferenc nemzetvezetőt és Imrédy Béla miniszterelnökünket is kivégezte (persze ennél jóval több név szárad a lelkén). Persze a kegyetlen magyar valóság törvénye szerint Bogár, a hóhér vígan élte napjait, Nagy Imre pedig végül ugyanazt a büntetést kapta, amit a valódi magyar hősök is kaptak 1945-46-ban. Bizony, különös dolog ez a magyar történelem. A magam részéről a legjobban egy spanyol katonai segítséggel hazatérő jobboldali emigrációnak örültem volna, de hát ez már csak álom marad.






A mi hőseink a szovjet zászlókat égető pesti srácok

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info

vége

2019. október 22., kedd

A főméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója (csak kép)


vége

A szaroldalról definiálása és magyarázata, röviden, őszintén és velősen!

Mindig megkapom, hogy miért nevezem a baloldaliakat szaroldaliaknak. Akkor az érthetőség kedvéért egy kis szemléltetés. Előre is elnézést a túlzott őszinteségemért!!!

Akkor:

MSZP = MOCSKOS SZAREVŐK PÁRTJA (magyar szocialista párt)
DK = DEGENERÁLT KAKISOK (demokratikus koalíció)
LMP = LEHET MENNI A PICSÁBA (lehet más a politika)
PM = PICSÁBA MINDEGYIKKEL (párbeszéd magyarországért)
MMM = MINDENKI MAGAALÁCSINÁLT MOZGALOM (mindenki magyarországért mozgalom)
JOBBIK = SZARABBIK (jobbik magyarországért mozgalom)
MM = MOST MEGSZÍVOD (momentum mozgalom)
MLP = MOCSKOS LIBERÓS PÁRT (MAGYAR LIBERÁLIS PÁRT)

Tehát mindegyikben közös:


Remélem további magyarázat nem szükséges.

vége

2019. október 21., hétfő