2019. december 26., csütörtök

Katonák Karácsonya 1917-ben (csak kép)


1917. december 24. 

" A negyedik háborús szentestét töltötték milliók távol az otthontól, szeretteiktől. 
Nem volt ez másképp a magyar királyi székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezred esetében sem, akik Gyimesbükk térségében állomásoztak, és a fegyverszüneti tárgyalások után joggal reménykedtek, hogy ez lesz az utolsó háborús karácsonyuk…"

Karácsonyi képeslap a háborús időkből

Boldog Karácsonyt (csak kép)



Határaink szívünkben, haza a magasban! Aki fogadja, annak aki őseinek a Szent Korona Országai jelentette a hazáját és alapvető értékrendjét, annak is áldott legyen ez a nap és közös hazánk emléke éledjen benne újra, mert a veszély ellen ami lassan de biztosan közeleg, csak együtt lehet védekezni.


vége

2019. december 20., péntek

Egy jó beírás DK-soknak a vadhajtasok.hu oldaláról


Egy jó beírás DK-soknak a vadhajtasok.hu oldaláról

1. A Borkai ügy miatt, a rohadék czeglédynek már a börtönben kellene rohadnia.

2. A Borkai ügyben a szexképek és a szexvideó van, minden más csak körítés. Kábítószer, korrupció az csak mendemonda és vádak. Majd ha lemegy minden eljárás és bármit bizonyítanak akkor lehet ugatni. Vagy az ártatlanság vélelme csak nálatok elfogadott, sőt kikövetelt?

3. Borkai az alakulóülésen elmondta, most azonnal elmegy a tetkós ribancotokkal a glézerral drogtesztre de a luvnya egyből elhallgatott és azonnal kussba vágta magát.

4. Borkai lemondása taktikus volt. A választást végigcsinálta mert a környék legnépszerűbb embere. Így a testület megalakult és fideszes testület, majd letette az esküt, polgármester lett és utána mondott le, így csak polgármestert kell választani nem testületet, az marad a helyén.

5. Wittinghoffról is csak a szexvideó van meg, de ő természetesen a füle botját sem mozdította. Mert ő egy libárált geci aki mint a többi egy gerinctelen alak.

6. Gajdáéknál kispesten korrupció, drogozás lett bizonyítva felvételekkel, mégis kuss, sőt a pimasz libsi mantra szerint el kell tűrni. Ráadásul az új közgyűlésen azóta minden bebizonyosodott, ugyanott folytatták ahol abbahagyták, sőt. Már a lódoktorotok is rájuk szállt.

Úgyhogy lehet elkullogni nyáladzani a 444-re nem itt írkálni orbitális marhaságokat.

vége

Az első 50 nap (csak kép)

2019. ‎december ‎20., ‏‎21:34:56


vége

2019. december 19., csütörtök

Jogos kérdések a román történészekhez és többséghez.



Jogos kérdések a román történészekhez és többséghez.

- 1. Feltételezve, hogy a románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hívnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követő népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprődtek a népvándorlás sodrában, miközben – a dáko-román elmélet követői szerint – a románok elei ugyanott „barlangokban élve" megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig?
És hol vannak az idevágó régészeti bizonyítékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsítják a „dáko-román" tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).

- 2. Minthogy a dáko-román elmélet követői azt állítják, hogy a románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk a románok „dáko-román" őseinek olyan lehető alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna, például – vallásos alkotások az állítólagos megkeresztelkedés előtti időszakból; – vallásos alkotások a megkeresztelkedés és a románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején először történt említése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az első időszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sírköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak.

- 3. Mi a magyarázat arra, hogy a románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges a románok őseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzítással mindmáig Ardeal-nak neveznek?

- 4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következő összetételű volt:
45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar , 0,6% albán , és valamelyes ismeretlen eredetű, de dák eredetű egy sem. Hol vannak a dák maradékok?

- 5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltűnően közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélyből vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédsgában már a 10. században nagy terjedelmű oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentős számban.

- 6. Miért volt a románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetű?

- 7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állítólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin írást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha a románok dákó-román ősei a tőlük elvárható latin betűket később cserélték fel a cirillel -amely csere nem történhetett a 9. század közepe előtt (mert korábban cirill írás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill írást a törökök elől menedéket kérő szerbek és oláhok előtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?

- 8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten ítéletek pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedő illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekből kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyűjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetű volna. Mi ennek a magyarázata?

- 9. Mi a magyarázata annak, hogy az állítólag dák és római ősöktől származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerősített városaik, a rómaiak pedig messze földön híresek voltak nagyszerű városok építéséről – egyetlen város nem létesítettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás előtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar waras kölcsönzése?

- 10. Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévből csak 3 volt román eredetű. Talán csak a 13. században kezdtek a románok Erdélybe bevándorolni?

- 11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem román eredetű?

(Dr. Kazár Lajos)

vége

2019. december 12., csütörtök

Palotanegyed VIII. kerület


  1. Szabó Ervin tér 1.: Wenckheim-palota (1887-1890, Pucher József), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
  2. Reviczky u. 2.: Pálffy-palota (1867, Ybl Miklós), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.
  3. Reviczky u. 3.: Pejacsevich-palota (1893-1896, Hofhauser Elek)
  4. Reviczky u. 4.: Wenckheim-palota (1889, Dánile György), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.
  5. Reviczky u. 5.: Bánffy-palota (1873, Bánffy Miklós?), ma az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) székháza.
  6. Reviczky u. 7.: Bánffy-bérház (1871, Berg Károly)
  7. Pollack Mihály tér 3.: Károlyi-palota (1863-1865, Ybl Miklós)
  8. Pollack Mihály tér 8.: Esterházy-palota (1865, Baumgarten Sándor) 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, ma a Magyar Rádió Márványterme.
  9. Pollack Mihály tér 10.: Festetics-palota (1862, Ybl Miklós), ma: Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem.
  10. Bródy Sándor u. 2.: Fechtig báró háza (1873, Skalnitzky Antal)
  11. Bródy Sándor u. 4.: Dessewffy-palota (1875-1876, Weber Antal)
  12. Bródy Sándor u. 6.: Keszlerffy-palota (1897, Huber József)
  13. Bródy Sándor u. 8.: Régi képviselőház (1865, Ybl Miklós), ma az Olasz Kulturális Intézet működik itt.
  14. Bródy Sándor u. 9.: Keglevich-palota (1871, Dötzer Ferenc)
  15. Bródy Sándor u. 10.: Tauffer-palota (1892, Schannen Ernő)
  16. Bródy Sándor u. 12.: Gschwindt-palota (1901, P. Tóth Sándor)
  17. Bródy Sándor 14.: Odescalchi-palota (1872-1874, Ybl Miklós)
  18. Bródy Sándor 15.: Kéményseprő-ház (1851-55, Hild Károly)
  19. Bródy Sándor 16.: Törley-palota (1893-95, Ray Rezső)
  20. Múzeum u. 5.: Hadik–Barkóczy-palota (Lux Ede)
  21. Múzeum u. 7.: Hasenfeld-ház (1875, Kauser János)
  22. Múzeum u. 9.: Bókay-palota (1870, Ybl Miklós)
  23. Múzeum u. 11.: Károlyi-palota (1869-71, Skalnitzky, Pucher), az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar.
  24. Múzeum u. 15.: Zichy-ház (1871, Skalnitzky Antal)
  25. Múzeum u. 17.: Károlyi-palota (1881, Wechselmann Ignác), a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.
  26. Ötpacsirta u. 2.: Almásy-ház (1877, Gottgeb Antal), ma az Építőművészek Székháza.
  27. Trefort u. 1.: Pulszky-palota (1890, Nefanei Arnold)
  28. Trefort u. 2.: Prónay-palota (1890, Fridrich Lóránt), ma szállodaként működik a palota.
  29. Trefort u. 3.: Hunyady-palota (1892, Meinig Artur), jelenleg még a Józsefvárosi Eü. Szolgálat működik itt.
  30. Szentkirályi u. 10.: Szentkirályi-bérpalota (1894-97, Zobel F. Ernő)
  31. Lőrinc pap tér 2.: Zichy-palota (1897, Havel Lipót)
  32. Lőrinc pap tér 3.: Darányi-palota (1896, Stark Sándor)
  33. Gyulai Pál u. 5.: Kauser kőfaragó háza (1860, Gerster Károly)
  34. Gyulai Pál u. 13.: Gottgeb Antal háza (1870, saját tervezés)
vége

Alternatív Holdra szállás (csak kép)



vége

2019. december 10., kedd

Jobbik árulása folytatódik a balliberális nemzetellenes erőkkel lépnek szövetségre (csak kép)

A Jobbik árulása és magyarellenes ámokfutása nem ért véget és az önkormányzati választásokkal tovább folytatódik, pedig erre lassan már a tavaly 19 %-ot elért pártjuk teljes támogatottsága rá fog menni. A párt a nemzeti és hazafias jellegét teljesen feladta és korábbi meghatározó arcaik már a balliberális sablonpaneleket nyomják, amivel teljesen szembefordultak a magyarsággal szemben. Valamiért ez a párt nem akar tanulni a hibáiból és továbbra is csak a hatalom és a megszerzett vagy megszerezhető pozíciók érdeklik az elvek totális feladása mellett.

Eredeti kép a Jobbik oldaláról!



Módosítva, hogy mindenkinek érthető legyen.



Mirkóczki Ádám és Pintér Tamás közreműködésével létrejött az balliberális és magyarellenes - magukat valamiért "ellenzékinek" hazudozó - vezetésű megyei jogú városok polgármestereiből álló szövetség. 

A városvezetők leszögezték, hogy lesznek olyan országos ügyek, amelyekben közösen, egységes üzenettel fognak fellépni. 

A képen a szarházi és magyarellenes Botka László szegedi, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi, Péterffy Attila pécsi, Nemény András szombathelyi, Szücsné Posztovics Ilona tatabányai, Fekete Zsolt salgótarjáni, Mirkóczki Ádám egri és Pintér Tamás dunaújvárosi, Csőzik László érdi és Veres Pál miskolci magyarellenes, nemzetellenes, hazug, gyáva, megélhetési és a városvezetésre teljesen alkalmatlan polgármester látható.

vége

2019. december 7., szombat

Mangalica

Őshonos háziállataink: A MANGALICA

A mangalica a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű sertésfajta.

A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a Felvidékre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat. A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak Horvátországba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. Szerbia fejedelme, Milos Obrenovics a szerb, az ún. sumadia sertésekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.

Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és győri állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett "mangalitza" és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor törökfajtának, rátznak, mangaritzának vagy mangalitzának is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt. Pethe Ferenc 1814-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról.

1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított, ahova Milos herceg akkor már híres állományából vásároltak állatokat. Ezek a sertések fehér, göndör szűrű egyedek voltak, s Kisjenőn kereszteződtek az ott levő állománnyal. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagyhírű tenyészet is kialakult.

A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. Amennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki. Az első világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de az országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.

A legnagyobb csapás a fajtára az 1895-ben kitört sertéspestis volt, amely 20 évig tartott, és 4,5 millió sertés pusztulását okozta. Az elhullott állatok 95%-a mangalica volt. Ezután többé nem tudta visszaszerezni piaci pozícióit, állományának mérete egyre csökkent.

Az 1927-ben megalakult Mangalica Tenyésztők Országos Egyesülete célul tűzte ki a fajta fejlesztését.A második világháború azonban újabb tragédiát jelentett a fajtára nézvést, és a mangalicák száma jelentősen csökkent.

Az 1950-es évek végéig a mangalicák száma ismét nőtt, de nem érte el a háború előtti 30 ezres állományt. Az 50-es évek végétől a modern hússertésfajták kiszorítják a mangalicát, egyedszámuk rohamosan csökkent. 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, 1974-től állami támogatás mellett folyik tenyésztése.

Az 1990-es években újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi. A fajta fenntartásáért hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állattenyésztési Igazgatósága a felelős. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű spanyol serrano sonkának. A mangalica (is) igazi hungaricum!

vége

Összehasonlítás (csak kép)



vége